Wikipédia

„Gyógyszerészet és gyógyszerkészítés az ókori Egyiptomban” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Újabb adag jogsértő részek törölve. Eredeti források: https://hirmagazin.sulinet.hu/HU/pedagogia/egyiptomi-orvoslas és http://docplayer.hu/2526924-Sebkezeles-sebgyogyulas-elgelesedo-habkotszer-a-magyar-sebkezelo-tarsasag-folyoirata-xiii-evfolyam-2010-1-sz.html + Nem valós források eltávolítása.
Újabb adag jogsértő tartalom eltávolítva. Eredeti forrás: https://docplayer.hu/196169611-Phd-doktori-ertekezes-dr-gyiry-hedvig-semmelweis-egyetem-patologiai-tudomanyok-doktori-iskola.html
37. sor:
[[Fájl:Papyrus Ani curs hiero.jpg|thumb|100px|Kézírásos hieroglifák a Papyrus of Ani-ból, egy idézet az egyiptomi Halottak Könyvéből.]]
[[Fájl:Papyrus Migraine Therapy.png|thumb|140px|Egyiptomi papirusz, amely leír egy migrén terápiát, ahol egy agyag krokodillal - gyógynövényekkel a szájában - bekötözték a beteg fejét.]]
Az első tematikusan rendszerezett [[orvos]]i vonatkozású szöveggyűjtemények. Az [[ókor]]i [[egyiptom]]iak monumentális emlékeiken a [[Hieroglif írás|hieroglif]] [[írás]]t használták. Ennek kézírásos változata a [[hieratikus]] írás. A [[papirusz]]okat is így írták. Korán felismerték az [[archeológus]]ok, hogy az ókori [[Egyiptom]]ban a [[papirusz]]tekercsek szöveges anyagai rendkívül fontosak a [[betegség]]ek felismerésében és kezelésében azzal kapcsolatban, hogy megértsük a Dinasztiáknak az [[egészség]]i állapotról, valamint a [[betegség]]ek fogalmáról alkotott elképzelését.<ref>http://www.szikm.hu/cs_szabadegyetem.php{{Halott link|url=http://www.szikm.hu/cs_szabadegyetem.php |date=2018-11 }}</ref> Az orvosi papiruszok tanulmányozása, a dinasztikus korszak korábbi szöveges anyagai, a betegségek megismerése és az ezekkel való bánásmód, ami rendkívüli hatással volt a [[birodalom]] lakosságának [[egészség]]ére, valamint az ókori Egyiptom fogalmaira.
 
==== Orvosi papiruszokról általában ====
70. sor:
 
==== Orvosi varázsszövegek, mágia és ratio a materia medica alkalmazásában ====
A korabeli orvosi gyakorlatot és az elméleti összefüggéseket az írott szövegek segítik megérteni, amelyek nagy része papiruszokban találhatók. Ezek jelentős része gyógyszerek készítéséről szól, vagy tüneteket tárgyal és azok kezelését írja le. A szunu (orvos-gyógyszerész-pap) gyógyszereket készített. A gyógyszer készítése alatt, előtte és utána is mágikus tevékenységet is végzett. Ritkán nyúlt másfajta eszközhöz. A racionális, a szakirodalomban orvosi szövegek megnevezéssel tárgyalt források mellett számos mágikus irat készült gyógyító szándékkal. Ilyenkor ráolvasással, kéréssel, fenyegetéssel, és további mágikus rítusokkal vagy eszközökkel űzték el, vagy szelídítették meg a betegséget okozó túlvilági lényeket és istenségeket, vagy vették rá az isteneket a segítségnyújtásra.
 
A iatromágia jelentős forrásait szolgáltatják a gyógyító szobrok és a Hórusz-táblák is. Ezek egész felületét sűrűn teleírták varázsszövegekkel. Fogadalmi tárgyak is készültek a gyógyulás reményében, vagy azért hálát adva.<ref name="The Lancet 1803"/> A betegségek gyógyítása szükségszerűen kétarcú volt. A fizikoterápia mellett tehát a mágia eszközei sem hiányoztak, hiszen a fizikai tüneteket ugyanúgy kezelni kellett, mint ahogyan az azokat előidéző isteni eredetű lényeket el kellett távolítani, vagy ki kellett engesztelni. Ez egyúttal arra is magyarázattal szolgál, hogy miért rendelke­zett a swnw orvos, a gyógyító pap és a orvos-varázsló egyaránt racionális és irracionális eszközökkel.
 
Az irracio­nális, mágikus eszközök tényleges élettani hatását eddig a modern tudomány alig tanulmányozta. Egyelőre annyit lehet e téren kijelenteni, hogy a beteg az állapotának tényleges javulását gyakran mágikus rítusok, ráolvasások, pszihés hatásának köszönhette. Többször, a mágikus anyagok lehetséges pozitív élettani hatása is kimutatható. Az egyiptomiak azonban nem bontották így szét őket, mindkét módszert egymás kiegészítőjének tekintették, ugyanis számukra egyfor­mán racionálisak és fontosak voltak.<ref>MEDICINA THERORETICA AEGYPTIORUM GYŐRY HEDVIG Museum o f Fine Arts</ref>
78. sor:
''Altenmüller'' a mágikus szövegek legkiválóbb kutatója szerint, az ellenséges erőkkel, amelyek a betegségeket is okozták a leghatékonyabb fegyver az egyiptomiak szerint a [[mágia]]. A mágikus bajelhárító [[liturgia]] azonban csak az egyik eleme a komplett bajelhárító eljárásnak, hiszen a betegségeket okozó [[gonosz]] [[démon]]okkal és [[isten]]ségekkel szembeni védekezés rítusának két elemét tudjuk azonosítani: az amuletteket és a varázsmondásokat.<ref>(Helck – Westendorf 1972-1996: 759)</ref> A kettő azonban sokszor együtt jelenik meg.<ref>Edwin-Smith pap. 473-476.</ref>
====Mágia====
Az ó-egyiptomi iatro-[[Mágia|mágikus]] és [[orvos]]i szövegeket, szembetűnő az utóbbiak rövidsége és tömörsége. A szinte címszavakba tömörítést azonban széles körben alkalmazták az [[ó-egyiptom]]i szövegekben, így használatuk jellemző a varázsigéknél, utasításoknál, de még a mindennapi levelezési gyakorlatban is. Az egyiptomi orvosi gyakorlat kiemelkedő kutatója, ''Westendorf'' szerint a ''Grapow'' által felsorolt orvosi szövegeken túl az egyiptomi orvosi szöveggyűjtemény szerves részét képezték azok a varázsszövegek, illetve ráolvasások is, amelyek gyógyítási célokat szolgáltak.
 
A gyógyító tartalmú varázsszövegek azonban, bár számban felülmúlják az orvosi szövegeket, kevesebb orvosi tartalommal rendelkeznek.<ref name="ReferenceA"/> A mágikus gyógyító [[rítus]]okat, varázsigék nagy számban tartalmazó orvosi szövegek a kései [[Új-birodalom]] korából. Az [[egyiptom]]i [[orvoslás]] kutatásának [[tudomány]]os metodikájából fakadóan azonban az egyiptomi orvoslást bemutató összefoglaló [[Munka (közgazdaság)|munkák]] kevés figyelmet szenteltek a mágikus tartalmú gyógyító szövegeknek. Annál is inkább, mert bár a mágikus tartalmú szövegek döntő többsége későkori, a kutatóknak csupán kisebb hányada foglalkozik ezzel a korszakkal.
110. sor:
[[Fájl:Diodorus Siculus Bibliotheca historica 1559 Basel.jpg|thumb|100px|Siculus Bibliotheca historica 1559. Basel]]
Az [[egyiptom]]i [[orvostudomány]] legkorábbi áttekintése [[Hérodotosz]]nak köszönhető. Kr. e. 450 körül, a XXVII. dinasztiabeli Egyiptomban tett utazásának tapasztalatait történeti műve 2. könyvében tette közzé. Itt a 84. fejezetben számolt be a kor orvostudományáról, és az orvosok akkori specializálódásáról.<br />
Évszázadokkal később [[Diodórosz Szikulosz]] (kb. Kr. e. 90-20) az orvosok hagyományos gyógyítási módjait emelte ki, és az orvosi gyakorlatban alkalmazott újításoktól való félelmükről írt. Ezt azzal magyarázta, hogy a megszokottól eltérően kezelt, sikertelen esetek után akár halálos büntetést is kiszabhattak rájuk (Diod.I.82).
 
A klasszikus ókori szakemberek is szívesen tanulmányozták az egyiptomi medicinát. Az első mai értelemben vett füveskönyv ([[De Materia Medica]]) szerzője, [[Dioszkuridész (orvos)|Dioszkuridész]] (kb. Kr. u. 40-90) szintén felhasználta az egyiptomi gyógyászat eredményeit. Az egyes növények megnevezésénél többször is megadja az egyiptomi név [[Görögök|görög]] átírását. Jelenlegi ismereteink alapján azonban ezeket sokszor nem tudjuk azonosítani az ismert egyiptomi kifejezésekkel. Az ókor legmagasabb szintű herbáriumának 5 kötete a kb. 580 növény mellett – az egyiptomi szokásokkal egyezően – 35 állati és 90 ásványi alapanyagot is megnevezett.<br />
[[Galénosz]] (I. sz. második fele) említi, hogy ''görög'' orvosok [[Egyiptom]]ban tanultak, [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandriában]], az ''Asklepion''ban
 
140 ⟶ 139 sor:
 
=== Esettanulmányok, betegségek leírása ===
Olyan orvosi tevékenység leírása, amelynek kivitelezéséhez „ügyesség, készség”, jól elsajátított „mesterségbeli fogások” szükségesek.
* Szerkezeti elemei
# Cím, a diagnózis rövid változata
180 ⟶ 178 sor:
== Compendiumok, receptgyűjtemények==
A [[gyógyszerészet]], egyike annak a néhány ókori egyiptomi technológiáknak, amelyek biztosították a [[Recept (egészségügy)|recept]] szerinti [[gyógyszer]]-''formulálását'', nem volt lehetőség más korok [[gyógyszerészet]]ével összehasonlítani, ezért az ó-egyiptomi gyógyszerkészítmények prioritást élveztek minden más gyógymóddal szemben. Az alapanyagok a receptgyűjteményekben adottak voltak és több mint 700-at azonosítottak ezekből. Továbbá a ''compendium''ok receptjei alapján elkészíthetők, értékelhetők gyógyászati hatékonyságuk a modern protokollokkal összehasonlítva. Ezek a compendiumok tartalmazzák az alapanyagok forrásait (élőhely, eredet, a betakarítás és tárolás), gyógynövényismeretet (hatóanyagok, extrakció és növénykémia) formulálást, az elkészítést, az alkalmazást, az adagolást, a klinikai tulajdonságait és terápiás értékeit. Alkalmazva az archeobotanika tudományának eszközeit, fel lehet használni ősi egyiptomi gyógynövényfajok hitelesítésére. Javasolni lehet korábban fordítatlan növény-jelölt szavak alkalmazását az ókori egyiptomi szövegekben (Campbell 2007).
=== HerbáriumReceptek jellegzetességei ===
Önálló [[könyv]] formájában nem maradt fenn [[új-birodalmi]] [[gyógynövény]]ekkel foglalkozó szakkönyv, biztosra vehetjük ekkori meglétét, hiszen négy egységes részlete fennmaradt, azzal a hivatkozással, hogy a régi írásoknak megfelelően másolták le (*m gm.yt m sSw jswt).
 
===Receptek jellegzetességei===
==== Testtájak szerinti receptek ====
Az egyiptomi orvosi szakkönyvek jelentős része testtájak szerint, [[Topográfia|topografikus]] rendben válogatták össze a [[recept]]eket. A szakosodás alapját képező testrészek fogalmilag azonban nem egyeznek a mai [[orvos]]i gyakorlatban alkalmazott meghatározásokkal. Például a haj kóros elváltozásaira alkalmazott receptek:<br />
253 ⟶ 248 sor:
A [[gyógynövény]]ek fontos szerepet játszottak az ókori egyiptomi medicinában. A régészek az ősi sírokban, földalatti templomokban olyan feljegyzéseket találtak, amik részletesen írnak a gyógyításról és a különböző gyógynövények jótékony hatásairól. A 20 méter hosszú, 110 oldalas [[Ebers-papirusz]] valóságos orvosi enciklopédia. Az egyiptomiak nyers [[Fokhagyma|fokhagymát]] és [[Vöröshagyma|vöröshagymát]] fogyasztottak [[asztma]] és [[bronchitis]] megelőzése és gyógyítása céljából. Az ó-egyiptomi orvoslás forrásai nagyrészt recepteket tartalmaznak, amelyekben a gyógyszerek jelentős részét a gyógynövények alkotják. A felhasznált növények begyűjtéséről, az alapanyagok állapotáról viszont nem írnak.
 
Szerencsés esetben a receptekben alkalmazott felhasználási mód alapján lehet visszakövetkeztetni a terápiás célra. A különböző évszakokban begyűjthető növények egyidejű felhasználása arra utal, hogy a gyógyító növényeket raktározták. Ennek módjáról, időtartamáról és formájáról szintén nem szólnak a források, de praktikus okok alapján feltételezhető, hogy a szilárd növényi anyagokat a bomlás megelőzésének céljából szárazon (a mai drogoknak megfelelően) őrizték. Feltehetőleg akkora mennyiséget tároltak, amekkora a következő begyűjtési időszakig elegendő volt, mert a hosszú tárolási idő a [[hatóanyag|hatóanyag-tartalom]] csökkenésével járt. A fennmaradt tároló, kőedénykék arról is tanúskodnak, hogy bizonyos esetekben a levegő kizárására is szükség volt. Bizonyos esetekben elégséges volt cserépedényben, kosárban vagy vászonzsákban tárolni azokat. A táplálkozásra is szánt termékeket, mint például az [[Árpa|árpát]], a [[borsó]]t vagy a [[bab]]ot, a hombárokban ömlesztve raktározták. Voltak olyan gyógynövények, amelyeket csak friss áruból lehetett előállítani.
 
A növények gyógyító erejének ismerete napi gyakorlat lehetett, éppúgy, mint gyógyászati felhasználásuk. A gyógyászati ismeretek széles köre egyúttal azt is jelzi, hogy az ókori Egyiptomban is párhuzamosan élhetett egymás mellett a [[népi gyógyászat]] és a tudományos, [[teológia]]i képzést is igénylő orvostudomány. Az előbbi szájhagyományon alapult. Az intézményesített iskolák lejegyzett ismeretei maradtmaradtak fenn az utókorra. Ez is csak részben, hiszen az orvosi titoktartás, ill. a mester-tanítvány alapú zárt képzésmód tiltotta, de feleslegessé is tette számos elem leírását. Az egyértelműnek tekinthető ismereteket nem kívánták a költséges papiruszra rögzíteni.
 
===== Henna (Lawsonia inermis) =====
461 ⟶ 456 sor:
===Ókori gyógyszerkészítő laboratórium és a templomok szentélyei===
[[Fájl:Edfu02.jpg|thumb|100px|center room in Edfu, Egypt]]
A [[gyógyszer]]készítés helye az [[ókor]]i [[templom]]okban, titkos, [[varázslat]]os [[szentély]]ekben volt. Rendszerint különálló vagy elkülönített rész, csak a [[Pap (foglalkozás)|papok]] léphettek be. A ''szentély'' a [[szertartás]] színtere is, amelyet a laikusoktól a ''szentélyrekesztő'' választ el. A ''szentélyek'' létesítése a legtöbb [[vallás]] templomaira jellemző már a ókortól kezdve. A ''szunu'' elsősorban [[gyógyszer]]eket készített. Előfordult a gyakorlatában „késes kezelés” ''(*ḏw-‘)'' és szükség esetén a ''*ḥmm'' -eszközzel kiégetést is végzett. További, ma az orvoslás körébe sorolható tevékenységeknek is voltak specialistái, így külön mesterségnek tekintették például a [[kígyó]]marás és [[skorpió]]csípés kezelését, amit [[Szelket]] [[Pap (foglalkozás)|papjai]] ''(*w‘b Srkt)'' végeztek, vagy a körülmetélést, ami nem számított [[orvos]]i beavatkozásnak, és [[templom]]i [[Rituale|rituálé]] keretében történt.
 
=== Gyógyszerkészítés eszközei ===
690 ⟶ 685 sor:
Ez a jelenség [[teológia]]i téren jól dokumentál az egyes testrészeket [[isten]]ekkel azonosították, vagy azokkal hozták kapcsolatba.
 
Hérodotosznak köszönhető Kr. e. 450 körül, a 27. dinasztiabeli [[Egyiptom]]ban tett körutazásának tapasztalatait történeti műve 2. könyvében tette közzé. Itt a 84. fejezetben tudósított az ''orvostudomány''ról, és az ''orvos''ok akkoriban szokásos specializálódásáról. Sok ''orvos'' létezett a [[piramis]]ok korában, de igen specializáltak is voltak. Iry sírkövétől kezdve a 6. dinasztia [[fáraó]]jáig olvashatunk olyan speciális ''orvosok''ról, mint "a palota szemorvosa" és "a palota gyomor- és bélorvosa", vagy mint "a belső folyadékok ismerője" és a "végbél őrzője".
 
=== Specializálódásból összeolvadás, általános orvosok ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyógyszerészet_és_gyógyszerkészítés_az_ókori_Egyiptomban”