[[Fájl:Engel mit Christkind Ulm 15 Jh.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Fából faragott [[angyal]]ok a kis [[Jézus]]sal, [[15. század]]]]
[[Fájl:16 wood samples.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|Különböző fatípusok bemutatója]]
A '''fa'''fasz mint anyag kemény, rostos, [[lignifikáció|lignifikálódott]] szövet, ami a [[fás szárú növény|fás növények]] – [[Fa (botanika)|fák]], [[cserje|cserjék]] – [[Szár (botanika)|szárának]] farészeiből áll. Szövettani szempontból másodlagos [[xilém]], a növény szállítószövet-rendszerének része, ugyanakkor tartó funkciója is van: ez teszi lehetővé, hogy a fák magasra nőjenek és ott széles koronát fejlesszenek.
A fafasz heterogén, [[higroszkóposság|higroszkópos]], [[sejt]]es szerkezetű és [[anizotróp]] anyag. 40–50%-ban [[cellulóz]], 15–25%-ban [[hemicellulóz]] rostokból áll, melyek közé a lignifikáció során 15–30% [[lignin]] rakódik. Tartalmazhat még [[Gyanta|gyantát]], [[zsírok]]at, [[gliceridek|olajokat]], [[viasz]]t, [[csersav]]at, színes és ásványi anyagokat. A frissen vágott fában 20–50%, a levegőn szárítottban 10–20% [[víz]] van.
A fátfaszt mint nyersanyagot az emberiség ősidők óta sok mindenre használja. Elégeti, hogy világítson, hőt termeljen vele, mechanikai tulajdonságait kihasználva eszközöket, műalkotásokat, járműveket, bútorokat, építményeket, épületeket hoz létre belőle, kémiai átalakításokkal faszenet, cellulózt, gyógyszereket, egyéb vegyi anyagokat gyárt belőle. A [[fakitermelés|kitermelt]] fát sok hagyományos [[kézművesség|mesterség]] mellett elsősorban a [[faipar]] és a [[vegyipar]] hasznosítja.
== Az élő fa ==
|