„István, a király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISWC azonosítója |
a iswc |
||
50. sor:
=== Koppány vezér ===
Koppány vezér és [[Torda (táltos)|Torda]], Koppány sámánja népgyűlést tartanak: a vezért támogatók kórusban zengik, „''Szállj fel, szabad madár''” (T-007.132.829-4) - ez a koronázás mellett talán a darab legismertebb jelenete. Koppányt három felesége, Picur, Enikő és Boglárka igyekezik az államügyektől elcsábítani: ''„Te vagy a legszebb álmunk”'' - a vezérnek azonban a készülő küzdelem minden idejét lefoglalja.
A három haszonleső úr nem adja fel: ha nem István, akkor Koppány oldalán igyekszik eladni magát. ''Abcúg, István!'' - zengik, ám Koppány sem támogatja őket és álnok ötleteiket. Torda kihasználja ezt, és tovább tüzeli a vezér harci kedvét: ''„Minden eszköz, mely a trónra téged juttat, elfogadható, mert szent a cél!”,'' de Koppány a tisztességes harc mellett dönt, majd az égiek segítségét is kéri, Torda áldozatot mutat hát be, és kéri az ősi istenségeket: ''„Áldozatunk fogadjátok, amit kérünk, megadjátok.”'' (A 2008-as Társulat-féle változatban ezt a dalt a táltosasszony énekli.)
A harci tüzet Réka igyekszik oltani: rémálmáról mesél atyjának, akit árulóként, felnégyelve, a négy legnagyobb vár fokára tűzve látott álmában. Azonban hiába kéri apját, Koppány szerint ''„Elkésett a békevágy”.'' István is megjelenik, felajánlva a hatalmat a vezérnek, ha az elfogadja Rómát és a nyugat felé forduló jövőt, ám Koppány nem fogadja el így a hatalmat. Torda érkezik a hadba a hívó jellel: ''„[[Véres kard]]ot hoztam”.'' A csatában Koppány vezér megsemmisítő vereséget szenved.
| |||