|
A [[nyelvészet]]ben a '''nyelvszövetség''', '''nyelvi szövetség''', '''nyelvi unió''' vagy '''nyelvi area''' terminusok olyan nem rokon vagy csak távoli rokon [[nyelv]]ek csoportját nevezik meg, amelyek szomszédosak, és egyes, főleg szerkezeti vonásaik közösek. Ahhoz, hogy nyelvszövetségről legyen szó, ezek a vonások nem lehetnek sem [[nyelvi univerzálé]]k, sem egyazon [[protonyelv]]ből származók, sem véletlenszerűek, hanem olyan egymástól [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzött]] vonások, amelyek hosszadalmas és intenzív [[nyelvérintkezés]] eredményei.<ref name="bussmann_688">Bussmann 1998, 688. o.</ref><ref name="bussmann_183">Bussmann 1998, 183–182. o.</ref><ref name="jarceva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/617c.html '''Языково́й сою́з'''] (Nyelvszövetség) szócikk.</ref><ref name="eifring_18">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 18. o.</ref><ref name="campbell_62">Campbell 2009, 62. o.</ref> A nyelvszövetség kérdéseivel az [[areális nyelvészet]] foglalkozik egyéb kérdések mellett.
A '''nyelvi interferencia''' a [[nyelvérintkezés]] által okozott jelenség. Abban áll, hogy egy bizonyos nyelvi rendszer ([[nyelv]], [[nyelvváltozat]]) egy másikat befolyásol.<ref name="bussmann_581">Bussmann 1998, 581. o.</ref>
A nyelvszövetség eszméje [[Jan Baudouin de Courtenay]] ([[1845]]–[[1929]]) [[Lengyelek|lengyel]] nyelvész egyes munkáiban jelent meg, majd [[Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj]] ([[1890]]–[[1938]]) fejlesztette tovább. Tőle származik a terminus is, előbb [[Orosz nyelv|oroszul]] [''языковoй союз'' (jazikovoj szojuz) ’nyelvszövetség’],<ref>Trubeckoj 1923.</ref> majd a németre való fordítása ''Sprachbund'' alakban.<ref>Trubeckoj 1930.</ref><ref name="jarceva"/> A német terminust egyéb nyelvekben is használják.
A [[Szociolingvisztika|szociolingvisztikát]] az interferencia mint a [[kétnyelvűség]] és a [[többnyelvűség]] velejárója érdekli. Azon nyelvi jelenségek összességére utal, amelyek abból adódnak, hogy a kétnyelvű beszélő mindennapi interakcióiban egynél több nyelvet használ.<ref>Weinreich 1953, idézi Borbély 2006, 423. o.</ref><ref name="dubois_252">Dubois 2002, 252–253. o.</ref><ref name="crystal_249">Crystal 2008, 249. o.</ref>
== A nyelvszövetség meghatározásának nehézségei ==
Az [[idegennyelv-oktatás]] módszertana is foglalkozik az interferenciával mint a tanulással együtt járó jelenséggel.<ref name="dubois_252"/><ref name="crystal_249"/><ref name="bidu_255">Bidu-Vrănceanu, 255. o.</ref>
Az egyik nehézség megkülönböztetni egyrészt azon közös vonásokat, amelyek univerzálék, a rokonságnak betudhatók vagy véletlenszerűek, másrészt azokat, amelyek nyelvérintkezés eredményei.<ref name="campbell_62"/> Abban az időben, amelyben a nyelvészek nem voltak tudatában annak, hogy nemcsak [[Jövevényszó|jövevényszavak]] vannak, hanem egyéb jövevény nyelvi vonások is, rokonoknak tartottak olyan nyelveket is, amelyek nem azok. Például a [[thai nyelv]]et és a [[Kínai nyelv|kínáit]] egy [[nyelvcsalád]]ba tartozóknak tekintették olyan közös vonásaik miatt, mint a [[Tónus (nyelvészet)|tónusok]] rendszere, a [[Flexió (nyelvészet)|flexió]] hiánya, a sok egy [[szótag]]ú [[szó]] léte stb. Később arra a megállapításra jutottak, hogy a két nyelv különböző családokhoz tartozik (a thai a [[kam-thai nyelvcsalád]]hoz, a kínai pedig a [[Sino-tibeti nyelvcsalád|sino-tibetihez]]), és hogy a thai ezeket a vonásokat a kínaiból vette át, és emiatt egy nyelvszövetséghez, a [[kelet-ázsia]]ihoz tartoznak, egyéb nyelvekkel együtt.<ref name="eifring_18"/>
A fenti [[Szinkrónia és diakrónia|szinkrón]] szempontok az egyénre vonatkoznak, és az interferenciát a használt nyelv szabályaihoz viszonyítva [[Hiba (nyelvészet)|hibák]] forrásának tekintik. Ebben a nézetben az interferencia alkalmi.<ref name="lanstyak">Lanstyák 2000, 192. o.</ref>
Nincs egység atekintetben, hogy hány közös vonás szükséges ahhoz, hogy nyelvszövetségről lehessen szó. Egyes nyelvészek kevessebbet, mások többet tartanak szükségesnek. Persze amennyivel több ilyen vonás van, annál kevésbé kifogásolható nyelvek csoportjának nyelvszövetségnek tekintése.<ref name="campbell_65">Campbell 2009, 65. o.</ref>
[[Szinkrónia és diakrónia|Dikrón]] nézetben, azaz a [[történeti nyelvészet]]ében az interferencia a nyelvek kialakulásának és fejlődésének az egyik tényezője, amely [[szubsztrátum]]i, [[szupersztrátum]]i és [[adsztrátum]]i elemekben nyilvánul meg, és az adsztrátumi elemeket a [[Kölcsönzés (nyelvészet)|kölcsönzés]] eredményeiként tekinti, ami már nem alkalmi jelenség.<ref name="bussmann_581"/><ref name="eifring_10">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 10. o.</ref><ref name="lanstyak"/>
A nyelvszövetségek területi körülhatárolása sem könnyű. Általában az egyes vonások kiterjedése nem egyenlő. Ezek határai [[Izoglossza|izoglosszáknak]] nevezett vonalak alakjában jelennek meg [[térkép]]eken, mint a [[dialektus]]ok esetében. Minél több izoglossza esik egybe, annál pontosabb a körülhatárolás.<ref name="campbell_65"/> Egyike a legpontosabban körülhatárolt nyelvszövetségeknek a [[mezoamerika]]i [[indián nyelvek]]é. Ebben öt vonás közös csaknem mindegyik nyelvben, amelyek csaknem egyáltalán nincsenek meg határain kívül, négyük izoglosszája pedig egybeesik.<ref name="campbell_63">Campbell 2009, 63. o.</ref>
A szociolingvisztika az egyazon nyelv változatai közötti interferenciával is foglalkozik.<ref name="bidu_170">Bidu-Vrănceanu 1997, 170. o.</ref><ref name="bussmann_194">Bussmann 1998, 194. o.</ref>
Vita tárgya azon nyelvek számának a minimuma is, amelyek szövetséget képezhetnek. Egyes nyelvészek szerint ez három, de mások megelégszenek kettővel is.<ref>Friedman 2009, 119, nyelvészek megnevezése nélkül.</ref>
== Az interferencia megnyilvánulásának helyzetei ==
Különböző vélemények vannak arról is, hogy mennyire terjedhet ki egy nyelvszövetség. Például vannak olyan szerzők, akik egész [[Európa|Európát]] egy nyelvi areának tekintik, amelyben megkülönböztetnek kisebb areákat,<ref>Például Décsy 2000 vagy Haarmann 1976, idézi Stolz 2009, 391. o.</ref> de mások több különálló area létét fogadják el, és Európát legfeljebb olyan térségként fogadják el, amelyben szomszédos areák részben fedik egymást.<ref>Például Stolz 2009, 404. o.</ref> Eifring – Theil 2005 megkülönböztet mikroaerákat, makroaerákat és ezek között elhelyezkedő nagyságú nyelvi areákat. Makroarea lenne például a [[Szahara|Szaharától]] délre fekvő [[Afrika]] egésze, ennél kisebb [[Közép-Afrika]], és az ilyen areák mikroareákra oszlanak.<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 19–20. o.</ref>
=== A kétnyelvűség ===
{{bővebben|Kétnyelvűség}}
Ezeket a nehézségeket jól illusztrálja az, hogy bizonyos nyelvcsoportokat egyes szerzők szövetségeknek tartanak, de mások nem. Például [[Décsy Gyula]] szerint van egy, a [[Magyar nyelv|magyar]], a [[Cseh nyelv|cseh]], a [[Szlovák nyelv|szlovák]], a [[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]<ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv. o.</ref> a [[Szlovén nyelv|szlovén]] és a német nyelv alkotta nyelvszövetség,<ref>Décsy 2000.</ref> de például [[Fejes László (nyelvész)|Fejes László]] nézetében nincs ilyen, mivel a balkáni nyelvszövetséggel ellentétben, bár sok vonás köti össze a előbbi nyelveket, nincs olyan jelenség, amely összekötné, de más nyelvektől elválasztaná őket.<ref>[https://m.nyest.hu/hirek/dunamenti-nyelvtarsasag Fejes 2012].</ref>
A nyelvi interferencia elsősorban kétnyelvűek és többnyelvűek nyelvhasználatában jelenik meg. A világon sokan, különféle okokból kétnyelvűek, és kétnyelvű beszélők egész kategóriái is vannak: sok országban többségi nyelvet beszélőkkel együtt élő őshonos [[Kisebbségi nyelv|kisebbségi anyanyelveket]] beszélők, [[Bevándorlás|bevándoroltak]], a [[Gyarmatosítás|gyarmatosítók]] nyelvét is beszélő gyarmati vagy volt gyarmati országok bennszülöttei stb. A kétnyelvűség minősége különbözik egyének között és beszélők kategóriái között. Ritkább a kiegyenlített kétnyelvűség, amelyben a nyelvi kompetencia a két nyelven megközelítőleg egyenlő, mint az egyenlőten, amelyben a [[második nyelv]] ismerete alulmarad. Emiatt a kétnyelvűek nyelvhasználatában a kétnyelvűség minőségétől függően kisebb-nagyobb mértékben interferencia van a használt nyelvek között, azaz a beszélők olykor az anyanyelvük szabályait alkalmazzák a második nyelv használatakor, de fordított esetek is vannak, amikor a második nyelv elemeiből kerülnek egyesek az anyanyelv használatába.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 83., 255. o.</ref>
== A nyelvszövetségek kialakulásának tényezői ==
=== Az idegennyelv-tanulás ===
{{bővebben|Idegennyelv-oktatás}}
Az első tényező [[földrajz]]i, azaz a nyelvek szomszédsága. Nyelvi tényező egy közös [[szubsztrátum]] esetleges megléte, amelyből az érintett nyelvek ugyanazokat a nyelvi elemeket vették át. Példa lenne erre a [[balkáni nyelvi unió]], amelynek egyes nyelvészek szerint van egy [[Trákok|trák]]-[[Illír nyelv|illír]] szubsztrátuma.<ref name="bidu">Bidu-Vrănceanu 1997, 528. o.</ref><ref name="friedman_131">Friedman 2009, 131. o.</ref>
Idegennyelv tanulásának folyamatában mindig jelen van az ún. [[tudástranszfer]], amelynek hasznossága szempontjából két típusa van. A egyik a pozitív transzfer, amely az anyanyelv és a megtanulandó nyelv (a célnyelv) közötti szerkezeti hasonlóságok helyes azonosításán alapszik. Ez az eset áll fenn akkor, amikor a tanuló helyesen alkalmazza anyanyelve azon elemeit és szerkezeteit, amelyek megegyeznek a másik nyelv elemeivel és szerkezeteivel. Van azonban negatív transzfer is. Az idegennyelv-oktatás módszertanában ez a fogalom a nyelvészetbeli interferencia fogalmának felel meg. A negatív transzfer hibák forrása a célnyelvben, mivel a tanuló kiterjeszteni igyekszik a hasonlóságok körét nem létező megfelelésekre is a két nyelv elemei és szerkezetei között.<ref>Bussmann 1998, 1211–1212. o.</ref><ref name="dubois_252"/><ref name="crystal_249"/><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 518–519. o.</ref>
Egyéb tényezők nyelven kívüliek, mégpedig bizonyos [[Történelem|történelmi]], [[Társadalom|társadalmi]], [[Gazdasági rendszer|gazdasági]], [[politika]]i és [[civilizáció]]s körülmények. A [[Balkán (térség)|Balkánon]] ilyenek voltak többek között a [[transzhumáló pásztorkodás]] és az [[Oszmán Birodalom]] uralma,<ref name="bidu"/> [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]] pedig a kínai civilizáció kiterjedése szomszédos országokra.<ref name="bussmann_183"/>
A modern módszertan kerüli a hiba fogalmát a tanulóra vonatkozóan, és a köztes nyelv (angolul ''interlanguage'') fogalmát használja egy olyan, saját szerkezettel bíró, az anyanyelv szerkezetétől is, a célnyelvétől is különböző nyelvi rendszerre, amelyet a tanuló alkot meg. A köztes nyelvnek fejlődő szabályrendszere van, amely az interferenciának, tehát a negatív transzfernek betudható nyelvi jelenségeket is magában foglalja.<ref>Crystal 2008, 259. o.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 16. o.</ref>
Ilyen körülmények velejárója az érintett nyelvek beszélői közötti [[kommunikáció]], ami nyelvérintkezéshez, [[kétnyelvűség]]hez és [[többnyelvűség]]hez vezet.<ref name="jarceva"/> Így keletkezik [[Nyelvi interferencia|nyelvek között interferencia]], és egyik nyelvből a másikba [[adsztrátum]]iaknak nevezett elemek kerülnek, amelyet a nyelvek jövevényekként illesztenek magukba, és ezek adják a közös vonásaikat.<ref name="bussmann_688"/>
=== A diglosszia ===
{{bővebben|Diglosszia}}
== A közös nyelvi vonások ==
A [[Diglosszia|diglossziát]] gyakorló beszélő nyelvhasználatában interferencia jelenhet meg egyazon nyelv változatai között [[kódváltás]] (angolul ''code-switching''), azaz több, mint egy változat elemeinek használata formájában egyazon [[beszédhelyzet]]ben. Vannak olyan helyzetek, amelyekben az ilyen interferencia nem hiba. Azok a beszélők, akik társadalmi tekintély nélküli nyelvváltozat (dialektus, fesztelen [[Regiszter (nyelvészet)|nyelvi regiszter]]) mellett tekintélyes változatot is ismernek (a [[sztenderd nyelvváltozat]]ot, a szokásos regisztert, esetleg a választékosat is) képesek váltani ezeket, azaz egyiket vagy másikat használni azért, hogy megfeleljenek különböző beszédhelyzeteknek, de arra is képesek, hogy az egyikből vagy a másikból iktassanak be elemeket egyazon beszédhelyzet keretében, hogy árnyalják a [[beszéd]]üket, például komolyságot kifejezve bizonyos pillanatokban, és [[Irónia|iróniát]] másokban.<ref name="bussmann_194"/>
Közös vonások a nyelv mindegyik területén jelen vannak: a [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]], az [[Morfológia (nyelvészet)|alaktani]], a [[hangtan]]i, a [[Prozódia (nyelvészet)|prozódiai]], a [[szókészlet]]i és a [[frazeológia]]i rendszerben, de mennyiségileg nem egyenlően képviseltek. Például a balkáni nyelvszövetségben a legszámosabbak a mondattani vonások. Hozzávetőlegesen húsz közös elemi mondattani szerkezet van, viszont a hangtani elemek a leggyengébben képviseltek.<ref name="jarceva"/> Egyéb nyelvszövetségekben a képviselt területek aránya különböző lehet. Például a [[dél-ázsia]]iban a közös hangtani elemek a legszámosabbak közé tartoznak.<ref>Friedman 2009, 122. o.</ref>
Nyelvváltozatok közötti interferencia példája az is, amely a [[görögország]]i [[Média (kommunikáció)|médiában]] van. Ebben a ''katharevusza'' tekintélyes változat keveredik a tekintély nélküli ''dimotiki'' változattal.<ref name="bidu_170"/>
Más szemszögből nézve azok a területek, amelyekhez a közös vonások tartoznak nem egyformán fontosak annak eldöntésében, hogy egy nyelvcsoport nyelvszövetség-e vagy sem. Mérvadók a [[grammatika]]i vonások, mivel terjedésük összetett folyamat, amelyhez legalább egy magot képező két- vagy többnyelvű közösség szükséges. Bár a közös [[Szókészlet|szókincs]] a leginkább látható megnyilvánulása a nyelvközi hatásoknak, fontossága kisebb, mivel a szavak két- vagy többnyelvűség segítsége nélkül is vándorolnak.<ref name="friedman_131"/> Általában az érintett nyelveknek van egy közös [[Kultúra|műveltségi]] szókincsük, de nem osztják meg az [[alapszókincs]]üket.<ref name="jarceva"/> Például mindegyik balkáni nyelvben voltak [[Török nyelv|török]] jövevényszavak, amelyek egy része fenn is maradt, mivel ez volt az [[államigazgatás]] és általában a városi élet nyelve.<ref name="friedman_131"/>
A magyar regionális [[köznyelv]]ekben is tapasztalható interferencia a sztenderd és a beszélő régiójának [[dialektus]]a között. A regionális köznyelveket olyan beszélők használják, akik jól ismerik a sztenderd nyevváltozatot. Beszédük mindegyik [[grammatika]]i vonása sztenderd, de [[kiejtés]]ük nyelvjárásias lehet. Például a [[Nyugat-Dunántúl|nyugat-dunántúli]] [[értelmiség]]iek beszédében természetesek a lerövidült [[magánhangzó]]k ''(kut, tüz, viz)'', a zárt ''ë'' ''(embër, szerelëm, szeretëm)'' vagy a megnyújtott [[mássalhangzó]]k ''(magassann, szépënn)'',<ref>Kiss 2006, 374. o.</ref> és ez nem hiba.<ref>A. Jászó 2007, 153. o.</ref>
== Nyelvszövetségi példák ==
== Interferenciajelenségek ==
=== A balkáni nyelvi unió ===
Az interferencia a nyelv mindegyik területét érintheti. Elsősorban az anyanyelv hat a második nyelvre.
{{bővebben|Balkáni nyelvi unió}}
Ez a legismertebb nyelvszövetség, amelyet a legrégebben kezdtek kutatni. Hozzátartoznak az [[albán nyelv]], a BHMSZ, a [[Bolgár nyelv|bolgár]], a [[Macedón nyelv|macedón]], a [[Román nyelv|román]], az [[Aromán nyelv|aromán]] és a [[Meglenoromán nyelv|meglenoromán]],<ref name="campbell_62"/> amelyekhez egyes nyelvészek hozzáadják a törököt, valamint a [[cigány nyelv]] és a [[Ladino nyelv|ladino]] balkáni dialektusait.<ref>Például Friedman 2009 (120. o.).</ref> Egy sor közös vonásaik vannak, bár ezek többsége nincs meg mindegyikben. A legfontosabbak a alábbiak:<ref name="campbell_62"/>
Mindegyik nyelvnek megvan a maga [[Artikulációs fonetika|artikulációs]] bázisa, azaz jellegzetes kiejtési szokásainak az összessége, ezért még olyan beszélők esetében is, akik nagyon jól ismernek egy második nyelvet, előfordul, hogy anyanyelvi kiejtési vonásokat alkalmaznak akkor, amikor a második nyelvet beszélik.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 69–70. o.</ref> Ez fonetikai interferencia, amit nem szakszóval idegen akcentusnak neveznek.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 14.</ref> Például az [[Angol nyelv|angolul]] beszélő magyar ajkú esetleg [v]-t ejt ki [w]<ref>Zöngés labioveláris közelítőhang.</ref> helyett, mivel a magyarra nem jellemző az utóbbi.<ref>Holló 2006, 726. o.</ref>
* az /ə/ (közepes, középen képzett, ajakkerekítés nélküli [[magánhangzó]]) nemcsak [[Hangsúly (nyelvészet)|hangsúlytalan]] helyzetben, hanem hangsúlyosban is;
* a [[birtokos eset|birtokos]] és [[részes eset]] azonos alkja;
* határozott [[Névelő|végartikulus]];
* a [[Jövő idő (nyelvészet)|jövő idő]] [[Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)|analitikus]] alakja;
* a befelyezett [[Múlt idő (nyelvészet)|múlt idő]] analitikus alakja;
* a [[főnévi igenév]] használatának jelentős visszaszorulása;
* a [[Tárgy (nyelvészet)|tárgy]] és a részes[[határozó]] [[Klitikum|klitikus]] [[személyes névmás]]sal való megkettőzése.
=== Egyéb nyelvszövetségi példák ===
[[Morfológia (nyelvészet)|Alaktani]] interferenciáról van szó, amikor például a [[Német nyelv|német]] ajkú beszélő a [[Francia nyelv|francia]] [[Nem (nyelvészet)|nőnemű]] ''la mort'' ’a halál’ [[szó]]t [[Nem (nyelvészet)|hímneművé]] teszi a nyelvebeli ''der Tod'' ’a halál’ hatására.<ref name="dubois_252"/>
A [[baltikum]]i nyelvszövetséghez egyes szerzők szerint csak néhány nyelv tartozik: [[balti-finn nyelvek]] ([[Észt nyelv|észt]], [[Lív nyelv|lív]]), [[indoeurópai nyelvek]], köztük [[balti nyelvek]] ([[Lett nyelv|lett]], [[Litván nyelv|litván]]) és a balti német. Ezzel szemben olyan nézet is van, amely szerint ennél sokkal több nyelv tartozik bele: [[finn-volgai nyelvek]] (tíz [[Számi nyelvek|számi nyelv]], [[Finn nyelv|finn]], [[Karjalai nyelv|karjalai]], észt, lív, [[Vót nyelv|vót]], [[Vepsze nyelv|vepsze]] stb.); indoeurópai nyelvek, melyek között balti nyelvek ([[Óporosz nyelv|óporosz]], lett, litván), [[germán nyelvek]] (felnémet, alnémet, balti német, nyugati német, nyugati [[Jiddis nyelv|jiddis]], [[Dán nyelv|dán]], [[Svéd nyelv|svéd]], [[Norvég nyelv|norvég]]), [[szláv nyelvek]] (orosz, [[Belarusz nyelv|belarusz]], [[Ukrán nyelv|ukrán]], [[Kasub nyelv|kasub]]), egy [[Indoárja nyelvek|indoárja nyelv]] (a térségbeli cigány dialektusok) és egy [[Török nyelvek|török nyelv]] (a [[Litvánia|Litvániában]], [[Lengyelország]]ban és [[Ukrajna|Ukrajnában]] élő [[krími karaiták]] nyelve).<ref name="campbell_64">Campbell 2009, 64. o.</ref>
A [[Szintaxis (nyelvészet)|mondattani]] interferencia például a hibás [[elöljárószó]]-használatra vonatkozik, pl. ''I am going '''at''' school'' francia beszélő használatában az angol ''I am going '''to''' school'' ’Iskolába megyek’ helyett, mivel a két angol elöljárószónak csak egy francia felel meg.<ref name="dubois_252"/>
Dél-Ázsiában (az [[Indiai szubkontinens]]en) az indo-árja, a [[Dravida nyelvek|dravida]], a [[Munda nyelvek|munda]] és a [[Tibeti-burmai nyelvek|tibeti-burmai]] nyelvcsaládokhoz tartozó nyelveket csoportosítanak nyelvszövetségbe.<ref>Campbell 2009, 62–63. o.</ref>
A [[Szókészlet|lexikai]]-[[szemantika]]i interferenciát az ún. „[[hamis barát]]ok”, azaz olyan szavak okozzák, amelyek alakja azonos vagy hasonló két nyelvben, esetleg még azonos eredetűek is, de jelentésük különbözik, például:
:{{hu}} ''gimnázium'' vs. {{en}} ''gymnasium'' ’tornaterem’;<ref>Holló 2006, 727. o.</ref>
:{{en}} ''figure'' ’szám’ vs. {{fr}} ''figure'' ’arc’;<ref name="bussmann_405">Bussmann 1998, 405. o.</ref>
:{{en}} ''cold'' ’hideg’ vs. {{it}} ''caldo'' ’meleg’;<ref name="bussmann_405"/>
:{{es}} ''presidio'' ’börtön’ vs. {{de}} ''Präsidium'' ’elnökség’;<ref name="bussmann_405"/>
:{{it}} ''macchina'' ’gép’, ’autó’ vs. {{fr}} ''machine'' csak ’gép’.<ref name="dubois_252"/>
Mezoamerikában tíz indián nyelvcsalád és elszigetelt nyelv képez nyelvszövetséget.<ref name="campbell_63"/>
A második nyelv is hat az anyanyelvre kisebbségi nyelvek beszélőinek nyelvhasználatában. Például [[A határon túli magyarok története|határon túli magyarok]] anyanyelv-használatáról folytatott vizsgálatok eredményeztek egyes adatokat olyan második nyelvi jelenségekről, amelyeket ez az interferenciatípus érint. Példák:<ref>Kontra 2006, 392. o.</ref>
* a [[Szókészlet|szókincsben]]:
** a második nyelvből átvett szavak, pl. [[Felvidék]]en ''tyepláki'' vs. ’melegítő, mackó’;
** [[tükörfordítás]]os szócsoportok, pl. Felvidéken ''születési szám'' vs. ’[[személyi azonosító]]’;
** mindkét nyelvben [[Jövevényszó|jövevényszavak]], de a második nyelvből átvett, a sztenderd magyar alaktól különböző alakban, pl. [[Délvidék]]en ''tribina'' vs. ’tribün’;
* a grammatikai rendszerben:
** mondattani tükörfordítások, pl. [[Erdély]]ben ''vesz egy taxit'' vs. ’taxiba ül’.
[[Észak-Amerika]] észak-nyugati partján tizenhárom indián nyelv csoportosul nyelvszövetségbe.<ref>Campbell 2009, 63–64. o.</ref>
A kódváltás viszonylag gyakori kétnyelvű beszélő nyelvhasználatában is, ami az ő esetében az egyik nyelvről a másikra való térés ugyanabban a beszédfolyamban. Az egyik nyelv súlya a másikhoz viszonyítva különféle tényezőktől függhet. Példák:<ref>Eifring – Theil 2005, 6. fej., 6–7. o.</ref>
* egyszerű [[Mondat (nyelvészet)|mondat]], amelyben az anyanyelv, a [[Török nyelv|török]] van túlsúlyban a második nyelvvel, az egy szóval képviselt [[Norvég nyelv|norvéggal]] szemben: ''Adamlar yeri '''vaske''' yapıyor'' ’Az emberek mossák (''szó szerint'' mosni) a padlót;
* [[összetett mondat]], amelyben az anyanyelv, a [[Szuahéli nyelv|szuahéli]] túlsúlyban van a második nyelvvel, az egy szóval és egy szókapcsolattal képviselt angollal szemben: ''Lakini niko '''sure''' ukienda '''after two days''' utaipata Uchimi Supermarket kwa wingi'' ’Biztos vagyok benne, ha két nap múlva mész, bőven találsz az Uchimi szupermarketben’;
* összetett mondat, amelyben a két nyelvet, a németet és az angolt egyenlően egy-egy tagmondat képviseli: '''''Papa, wenn du das Licht ausmachst''', then I'll be so lonely'' ’Apu, ha eloltod a villanyt, akkor olyan egyedül leszek’.
Afrikában egy [[etiópia]]inak nevezett nyelvszövetség van, amely a [[Kusita nyelvek|kusita]], az etiópiai [[Sémi nyelvek|sémi]], az [[Omotikus nyelvek|omotikus]], a [[Nílus-szaharai nyelvcsalád|nílus-szaharai]] nyelvcsaládok nyelveiből és egyéb nyelvekből áll.<ref name="campbell_64"/>
== Interferencia a nyelvek kialakulásában és fejlődésében ==
A [[volga]]-[[Káma (folyó)|kámai]] nyelvszövetséghez két [[Finn-permi nyelvek|finn-permi nyelv]] (a [[Mari nyelv|mari]] és az [[Udmurt nyelv|udmurt]]), valamint három török nyelv (a [[Baskír nyelv|baskír]], a [[Tatár nyelv|tatár]] és a [[Csuvas nyelv|csuvas]]) tartozik.<ref name="jarceva"/>
Nyelvek érintkezése beszélőik kapcsolatai révén, az ezzel járó interferenciával fontos tényezője a nyelvek kialakulásának és fejlődésének.
== Egyéb arealis jelenségek ==
Egyes nyelvek egész nyelvközösségek ehhez elégséges hosszúságú kétnyelvűségi időszakának nyomán alakultak ki. Például a [[Gallia|Galliát]] meghódító [[Ókori Róma|rómaiak]] [[latin nyelv]]e és a kétnyelvűvé vált [[Gallia|gallok]] nyelve közötti interferencia a galloromán nyelv kialakulásához vezetett. A latin hatása sokkal nagyobb lévén a [[gall nyelv]]re, mint fordítva, a latin magába olvasztotta az utóbbit, mivel a gallok [[Nyelvcsere|nyelvet cseréltek]] az előbbi javára. [[Germánok]] (főleg [[frankok]]) betelepedését Észak-Galliába ezek kétnyelvűségi időszaka követte, és ezúttal nyelvük és a galloromán interferenciája a jövevények nyelvének a beolvadását eredményezte a helyiekébe.<ref>Picoche – Marchello-Nizia 1999, 10–12. o.</ref>
Egyes olyan nyelvészek, akik nem foglalkoznak nyelvszövetség típusú nyelvcsoportokkal vagy nem tartanak nyelvszövetségeknek egyes olyan csoportokat, amelyeket mások annak tekintenek, mégis megállapítanak konvergenciajelenségeket szomszédos nem rokon nyelvek között. Ilyenek például a szóhangsúly és a [[fonéma]]készlet nagyfokú egybeesése a magyar nyelv és a szlovák esetében.<ref>Kálmán – Trón 2007, 108. o.</ref>
Mivel a hatások kölcsönösek, bár különböző súlyúak, a beolvadt nyelvek vonásaiból is megmaradnak egyesek az beolvasztó nyelvben. Az így kihalt nyelvek szubsztrátuma, illetve szupersztrátuma az utóbbinak.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 494. o.</ref>
Egy másik ilyen példa az [[Francia igerendszer#Egyszerű múlt idő (passé simple)|egyszerű múlt idő]] egyidőben való kihalása a [[Francia nyelv|francia]] és a dél-[[németország]]i német beszélt nyelvből.<ref>Dubois 2002, 120. o.</ref>
A szociolingvisztikában a szubsztrátum és a szupersztrátum fogalmakat másként értelmezik, de szintén nyelvek és nyelvváltozatok nyelvérintkezés okozta interferencia útján való keletkezésével kapcsolatban használják. Szó van például a [[pidzsin nyelv]]ekről, amelyek [[közvetítőnyelv]] szerepű, második nyelvként elsajátított [[kevert nyelv]]ek. Olyan különböző anyanyelvű beszélők használják, akik ismételt vagy kiterjedt érintkezésbe kerülnek egymással [[Kereskedelem|kereskedelmi]] kapcsolatok, bevándorlás, [[rabszolgaság]] vagy egyéb körülmények révén.<ref>Kálmán – Trón 2007, 36. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 905–906. o.</ref><ref>Dubois 2002, 366–367. o.</ref><ref name="eifring_15">Eifring – Theil 2005, 6. fej., 15–16. o.</ref> A pidgin nyelvek vagy viszonylag rövid idő után kihalnak, amikor már nincs rájuk szükség, vagy [[kreol nyelv]]ekké válnak, amelyek anyanyelvek.<ref name="dubois_126">Dubois 2002, 126–127. o.</ref> Pidzsin nyelv például a ''russenorsk'', a [[19. század]]ban létezett [[Orosz nyelv|orosz]]-[[Norvég nyelv|norvég]] kereskedelmi nyelv,<ref name="eifring_15"/> kreolra pedig példa a [[Haiti kreol nyelv|haiti]].<ref name="dubois_126"/> Ezek esetében szubsztrátumnak az [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]], [[Délkelet-Ázsia|Délkelet-Ázsiában]], az [[Indiai-óceán]] és a [[Csendes-óceán]] [[sziget]]ein, valamint [[Amerika (kontinens)|Amerikában]] élő bennszülöttek neylveit nevezik, vagy azon rabszolgákéit, akiket a világ egyik részéről a másikra vittek,<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 142. o.</ref> szupersztrátumnak pedig gyarmatosító országok nyelveit, vagy azokéit, amelyekbe a rabszolgákat vitték. Például a haiti kreol nyelv szupersztrátuma a francia. A fentebb említett francia nyelv szupersztrátumával ellentétben a pidzsin és a kreol nyelvek szupersztrátuma domináns nyelv.
Ugyancsak nyelvi interferencia útján keletkeznek gyarmatosító országok nyelveinek gyarmatosított népekbeli beszélők által használt változatai, amelyek a függetlenség elnyerése után is fennmaradnak. Ezekben a szupersztrátum az előbbi kategóriához tartozó nyelv, amely ez esetben is domináns, a szubsztrátum pedig helyi nyelv. Ilyen változatok például [[India|Indiában]] a sztenderd angolhoz közelebb álló ''Indian English'' és a ''Hinglish'',<ref>A ''Hindi'' és az ''English'' szavakból [[szóösszerántás]]sal alkotott elnevezés.</ref> amelyet erősebben befolyásol a szubsztrátum.<ref name="eifring_10"/>
A nyelvek folytonosan fejlődnek belső folyamatok okozta változások útján, de külső tényezők, többek között nyelvérintkezés és velejárója, az interferencia hatására is, ami idegen nyelvi elemek kölcsönzésében nyilvánul meg. Kezdetben az átvételek egyéniek, alkalmiak, majd az egész nyelvi közösségre kiterjednek, és a nyelvbe illesztett jövevényekké válnak. Egyes nyelvészek adsztrátumnak nevezik az átvételek együttesét a nyelv egész történetében.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 27. o.</ref> Más szerzők szerint az adsztrátum vagy két egymással kapcsolatban álló, illetve összekeveredő nyelv közötti interferencia,<ref>Bussmann 1998, 21. o.</ref> vagy egy olyan [[idióma]], amely egy másik, referenciaként tekintett idiómát befolyásol,<ref>Dubois 2002, 19. o.</ref> vagy azon nyelvi jelenségek együttese, amely egy bizonyos nyelv egy másikra való hatásának az eredménye.<ref name="jarceva">Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/019b.html '''Адстра́т'''] (Adsztrátum) szócikk.</ref><ref name="crystal_13">Crystal 2008, 13–14. o.</ref>
Nyelvek érintkezése ún. [[nyelvi unió]]t eredményezhet.<ref name="crystal_13"/> Ez nem rokon vagy csak távoli rokon, de földrajzilag egymáshoz közel létező nyelvek csoportja, amelyek interferenciájuk miatt közös vonásokat mutatnak.<ref>Bussmann 1998, 688. o.</ref> Ilyen például a [[balkáni nyelvi unió]].<ref>Friedman 2009, 119–134. o.</ref>
== Jegyzetek ==
== Források ==
=== Közvetlen források ===
* [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]]. Hangtan. A. Jászó Anna (szerk.). [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 73–162. o. (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'' [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
* Borbély Anna. 21. fejezet – Kétnyelvűség és többnyelvűség. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 416–439. o. (Hozzáférés:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.). [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{en}} Campbell, Lyle. Areal linguistics (Areális nyelvészet). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}. 62–68. o.
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''[https://archive.org/details/DictionnaireDeLinguistiqueDubois/mode/2up Dictionnaire de linguistique]'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
* {{en}} Eifring, Halvor – Theil, Rolf. [http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/ ''Linguistics for Students of Asian and African Languages''] (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanulmányozó hallgatók számára). Oslói Egyetem. 2005 (Hozzáférés:
* Fejes László. [https://m.nyest.hu/hirek/dunamenti-nyelvtarsasag Dunamenti nyelvtársaság]. ''Nyelv és tudomány''. 2012. november 5 (Hozzáférés:
* {{en}} Friedman, Victor A. Balkans as a Linguistic Area (A balkáni nyelvi unió). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}
* {{en}} Friedman, Victor A. Balkans as a Linguistic Area (A balkáni nyelvi unió). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}. 119–134. o.
* Holló Dorottya. 32. fejezet – Idegennyelv-tanulás, idegennyelv-oktatás. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}. 54–79. o.; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 718–731. o. (Hozzáférés:
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.). [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés:
* [[Kálmán László (nyelvész)|Kálmán László]] – Trón Viktor. [http://www.szepejudit.hu/kalman_tron_bevezetes.pdf ''Bevezetés a nyelvtudományba'']. 2., bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2007, {{ISBN|978-963-7094-65-1}} (Hozzáférés:
* {{en}} Stolz, Thomas. Europe as a linguistic area (Európa mint nyelvi area). Brown, Keith – Ogilvie, Sarah (szerk.). ''Concise Encyclopedia of Languages of the World'' (A világ nyelveinek kis enciklopédiája). Oxford: Elsevier. 2009. {{ISBN|978-0-08-087774-7}}. 388–405. o.
* Kiss, Jenő, 18. fejezet – Nyelvjárások, regionális nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 358–379. o. (Hozzáférés:
=== Közvetett források ===
* {{en}} Décsy Gyula. ''The Linguistic Identity of Europe'' (Európa nyelvi identitás). 2 kötet. Bloomington: Eurolingua. 2000
* {{de}} Haarmann, Harald. ''Grundzüge der Sprachtypologie. Methodik, Empirie und Systematik der Sprachen Europas'' (A nyelvtipológia alapjai. Európa nyelveinek módszertani, empirikus és rendszeri aspektusai). Stuttgart: Kohlhammer. 1976. {{ISBN|9783170024861}}
* {{ru}} Trubeckoj, Nyikolaj. [http://www.e-reading.club/chapter.php/1018007/75/nikolay-trubeckoy-nasledie-chingishana.html ''Вавилонская башня и смешение языков'' (Vavilonszkaja basnya i szmesenyie jazikov) (Bábeltorony és nyelvek keveredése). ''Евразийский временник'' (Evrazijszkij vremennyik) (Euroázsiai krónika). 3. kötet. Berlin. 1923. 107–124. o. (Hozzáférés:
* Kontra Miklós. 19. fejezet – A határon túli magyar nyelvváltozatok. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 380–401. o. (Hozzáférés:
* {{de}} Trubeckoj, Nyikolaj. Proposition 16. Über den Sprachbund (16. Javaslat. A nyelvszövetségről). ''Actes du premier congrès international des linguistes à la Haye, du 10-15 avril 1928'' (Az első nemzetközi nyelvészkongresszus, Hága, 1928. április 10–15). Leiden: A.W. Sijthoff. 1930. 17–18. o.
* Lanstyák István. ''A magyar nyelv Szlovákiában''. Budapest–Pozsony: Osiris–Kalligram. 2000
== További információk ==
* {{fr}} Picoche, Jacqueline – Marchello-Nizia, Christiane. ''Histoire de la langue française'' (A francia nyelv története). 3. kiadás. Párizs: Nathan. 1999. {{ISBN|978-2091907680}}
* [https://web.archive.org/web/20140607005649/http://www2.arts.u-szeged.hu/finnugor/orak/arealis.ppt# Uralisztika. Az areális szempont]. A Szegedi Tudományegyetem Finnugor Tanszékének előadási anyaga. Letölthető PPT (Hozzáférés:
* {{en}} Weinreich, Uriel. Languages in contact. Findings and problems (Nyelvérintkezés. Megállapítások és kérdések). New York: ''Publications of the Linguistic Circle of New York'', 1953, 1. sz.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Adsztrátum]]
* [[KétnyelvűségAreális nyelvészet]]
* [[KódváltásBalkáni nyelvi unió]]
* [[Nyelvcsere]]
* [[Nyelvérintkezés]]
* [[Nyelvi unióinterferencia]]
* [[Szubsztrátum]]
* [[Szupersztrátum]]
* [[Többnyelvűség]]
| 