„I. István magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Zárójeleket ne halmozzunk |
→Halála: Szóismétlés ki |
||
176. sor:
István király legtöbb gyermeke nem érte meg a felnőttkort; a gyásszal sújtott király Imre hercegbe helyezte reményét a keresztény magyar állam fennmaradása érdekében.{{refhely|Hartvic|19. fejezet, 390. o.}}{{refhely|Kristó, Makk 1996|48. o.|azonos=KM48}} Azonban Imre herceg is meghalt 1031-ben egy vadászbalesetet követően.{{refhely|Cartledge 2011|16. o.|azonos=C16}} Ezután az öreg király már nem tudta visszanyerni korábbi egészségét.{{refhely|Képes Krónika|45.69 fejezet, 107. o.}}{{refhely|azonos=KM48}} Kristó szerint a legendában megőrzött kép a virrasztó és a szegények lábát mosó királyról István utolsó éveihez fűződik.{{refhely|Kristó 2001|32. o.|azonos=K32}}
Imre herceg halála után a trónutódlás is kérdésessé vált, mivel Vazul volt a legközelebbi rokon, aki igényt tarthatott a trónra.{{refhely|Györffy 1994|169. o.}} István király azonban nem akarta, hogy ő legyen az utóda, mivel nem érezte elég szilárdnak az ő keresztény hitét.{{refhely|Kontler 1999|58–59. o.}} Ezért
A legenda utal egy sikertelen merényletre, amit az udvar tagjai szerveztek 1031 után. A forrás arról számol be, hogy a palota négy főembere látván a meggyengült királyt megpróbálták megölni Istvánt, ám mikor az alvó király mellé lopakodtak, a kard a földre hullott, és a király felébredt. A merényletet [[Vazul]]lal, István unokatestvérével hozták kapcsolatba. Büntetésül az elkövetőket a király megvakíttatta, és "bűnös karjukat" levágatta.{{refhely|Kristó Szent István király, a magyar állam alapítója 975 éve halt meg}} Vazult mint fő szervezőt vakíttatta meg. Csak későbbi forrásokban szerepel, hogy Vazul fülébe ólmot öntöttek.{{refhely|azonos=K32}} Egyes nézőpontok szerint István király második törvénykönyve is utal a merényletre, mivel a merényletekről is ír.{{refhely|azonos=GY135}}{{refhely|Szent István király törvényei}} Ez a nézet azonban nem általánosan elfogadott.{{refhely|azonos=GY135}} Györffy a törvénykönyv keletkezését 1009 körülre teszi.{{refhely|Györffy 1994|136. o.|azonos=GY136}} Ennek a részletnek a szerzősége is vitatott; Györffy szerint István uralkodása alatt keletkezett, de ezt Berend, Laszlovszky és Szakács vitatja, későbbi hozzáadás lehet.{{refhely|Berend, Laszlovszky, Szakács 2007|351. o.}}{{refhely|azonos=GY136}}
| |||