„Gyöngyösi János (politikus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
 
===Katonai pályafutása===
[[1936]]. [[január 1.|január 1-jén]] mint tartalékos [[főhadnagy]]ot vették állományba az 5/I. [[határőr]] osztálynál, és az [[1939]]. [[december 15.|december 15-e]]i állományrendezés alkalmával már a 2/III. zászlóalj állományából került át az 52. kiegészítő parancsnokság állományába. [[1940]]. [[január 22.|január 22]]-ével gazdasági tiszti tanfolyamra vezényelték, melyet 1940. [[február 24.|február 24-én]] „igen jó” összeredménnyel fejezte be. A tanulmány után ismét „nemtényleges” (tartalékos) állományba került, de a kiéleződő [[Magyarország|magyar]]-[[Románia|román]] viszony kapcsán elrendelt mozgósításkor bevonult, s 1940. [[július 2.|július 2-a]] és [[augusztus 21.|augusztus 21-e]] között tényleges szolgálatot teljesített. [[1941]]. [[augusztus 4.|augusztus 4-én]] áthelyezték a gazdászati tisztek állománycsoportjába. Nem sokkal később pedig okmányokkal igazolta ''„nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény”'' származását, és ez az adat is rékerültrákerült a katonai anyakönyvi lapjára 1941. [[szeptember 5.|szeptember 5-én]].

1941. [[november 17.]] és [[1942]]. [[április 24.]], majd [[1943]]. [[május 17.]] és [[június 16.]] között ismét katonai szolgálatot teljesített, de ekkor már a [[debrecen]]i magyar királyi VI. [[Magyar Honvédség|honvéd]] [[hadtest]] parancsnokságának alárendeltségébe tartozó 6. élelmezési raktárnál, illetve a m. kir. debreceni 6. számú helyőrségi kórháznál. 1943 júniusában gyomorpanaszokkal fordult orvoshoz. A 6. számú [[helyőrség]]i [[kórház]]ban vizsgálták ki. Ennek nyomán tényleges katonai szolgálatát befejezte.
 
===Politikai pályafutása===
[[1931]]-ben csatlakozott az ekkor alakult [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Független Kisgazdapárt]]hoz, amelynek rövidesen megyei vezetője, majd 1939-ben a párt országos választmányának és intézőbizottságának is tagja lett, az [[1935-ös választások]]on még nem, de az [[1939-es választások]]on már sikerült parlamenti mandátumot nyernie.
 
[[1944]]. szeptemberében a letartóztatástól tartva bújkálnibujkálni kényszerült, majd a már „felszabadított” [[Békéscsaba|Békéscsabán]] [[október 11.|október 11-én]] újraindította lapját, az ''Alföldi Népújság''ot, amelyben üdvözölte a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet Vörös Hadsereg]]et. Jó kapcsolatokat épített ki a szovjet katonai hatóságokkal. Elvállalta a [[2. Ukrán Front]] [[magyar nyelv]]ű [[katonai]] újságjának a szerkesztését, és közreműködött azoknak a [[röpirat]]oknak az előállításában, amelyek a harcoló [[Magyar Honvédség|honvéd]]eket szólították fel [[fegyverletétel]]re és átállásra.
 
1944. [[december 17.|december 17-én]] beválasztották az alakuló [[Ideiglenes Nemzetgyűlés]]be, majd pár nappal később, [[december 22.|december 22-én]] megalakult az ún. [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]], melynek [[Magyarország külügyminisztereinek listája|külügyminiszter]]e lett. A többi miniszterhez hasonlóan őt is a szovjet vezetők választották ki [[Moszkva|Moszkvában]]. A választás azért eshetett rá, mert jó benyomást tett a szovjet katonai hatóságokra, amelyekkel együttműködött. Jelentéseik alapján Moszkvában azt tudták róla, hogy a kisgazdapárt ''„balszárnyához tartozik”'', és ''„híve a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek”''. Gyöngyösi ennek szellemében kedte működését.