„Holdkomp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Tesztelési folyamat: link jav. |
→Tesztelési folyamat: link jav. |
||
106. sor:
Nemhivatalos tesztként a Grumman saját hatáskörben próbálta ki az űrhajója megható rendszereit [[Bethpage]]-ben, illetve a Peconic River mellett és [[Long Island]]en. Azonban a projektet is utolérte a szinte törvényszerűen jelentkező problémák sora (a súlyproblémáktól kezdve a meghajtó rendszerek problémáiig), amelyek szinte végtelen hosszúságúra nyújtották a fejlesztési folyamatot. Egészen 1965-ig fennmaradt egy további tervezési dilemma is, amely ráadásul kihatott az űrhajó tömegére is: vajon a randevúhoz és dokkoláshoz egy [[radar]]t szereljenek fel, vagy egy optikai rendszert? A NASA ebben oly tanácstalan volt, hogy párhuzamosan megrendelte mindkettőt. Végül abból a megfontolásból, hogy az optikai rendszer korlátozottan képes csak [[távolság]] és [[sebesség]] adatokat szolgáltatni – és mellesleg az idő szorítása is mindenek elé kerülő szempont volt, a radart választották. A tervezési problémák mellett a hibás tervezéseket is kellett sok esetben orvosolni (például így került bele a holdkomp kialakításába a három lábról is lelógó szondák rendszere, amelyek a talajérintést jelezték kicsivel a valós leérkezés előtt, hogy le lehessen állítani a hajtóművet, nehogy beszoruljon a rakéta gázsugarának nyomása a hajtóműharang alá és szétvesse azt leérkezéskor).<ref name="CfA_ch7_3">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch7-3.html|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood és Loyd S. Swenson|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – The Lunar Module and the Apollo Program|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref>
A folyamat eltartott egészen 1966-ig, amikor Joe Shea tesztrepülési tervét el lehetett kezdeni megvalósítani. [[1966]]. [[február 26.|február 26]]-án elstartolt az [[AS–201 (Apollo–2)|AS–201]] egy Block I Apollo parancsnoki űrhajóval, majd [[1966]]. [[augusztus 25.|augusztus 25]]-én az AS–202 szintén egy Block I-gyel (köztük a tervben lyukas repülésként nyilvántartott AS–203-mal). Ezt követően jött az AS–204, amely mindent felforgató katasztrófába torkollot. A repülést megelőző szimulációs teszteken kigyulladt az űrhajó, megölve [[Virgil Grissom|Gus Grissom]] parancsnokot, [[Edward White|Ed White]] parancsnoki pilótát és [[Roger Chaffee]] holdkomp pilótát. Ez a kudarc aztán átírt mindent az [[Apollo-program]] folyamatában. Egyrészt a Block I árhajóról kiderült, hogy alkalmatlan, így el is tekintettek a további használatától, majd át kellett tervezni a tesztek (különösen az emberrel végzett tesztrepülések) sorát és végül maguk a repülések elnevezése is teljesen megváltozott. Így lett az AS–204-ből [[Apollo–1]] és minden további repülési ''Apollo'' jelzésű.<ref name="CfA_ch8_2">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch8-2.html|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood és Loyd S. Swenson|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – Qualifying Missions|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref><ref name="CfA_ch9_3">{{cite web|url=https://www.hq.nasa.gov/office/pao/History/SP-4205/ch9-3.html|author=Courtney G Brooks, James M. Grimwood és Loyd S. Swenson|title=Chariots for Apollo: A History of Manned Lunar Spacecraft – The Investigation|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref><ref>{{cite web|url=https://history.nasa.gov/ap11ann/missions.htm|author=|title=Manned Apollo Missions – Apollo 1|language=angol|publisher=NASA|accessdate=2020-10-21}}</ref>
{{bővebben|Apollo–5}}
| |||