„Kőszegdoroszló” változatai közötti eltérés

== Története ==

A község területén már a vaskorban éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált csontvázas sírok és kerámia töredékek. A Pogányok nevű szőlőhegyen valószínűleg már a római korban is szőlőtermesztés és borászat folyt. Erre utal az itt a [[19. század]]ban talált [[Bacchus]] szoborfej, amiről a hegy a nevét kapta. Doroszló községet [[1279]]-ben ''Durisley'' alakban említik először. Kezdetben a Németújváriak birtoka, majd az oligarchák leverése után királyi birtok lett. [[1405]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a Garai családnak adta. A [[15. század]] közepén osztrák birtok. A [[17. század]] végén az Eszterházy család szerezte meg. Katolikus temploma is nagyon régi, eredetileg [[romanika|román stílus]]ú, melyből a szentély és a keleti oldalon levő két kis ablak maradt meg. A község lakói a [[16. század]]ban evangélikusok lettek, a község [[1633]]-ban vált anyagyülekezetté. Templomában [[1650]]. [[január 11.|január 11-én]] és [[1666]]. [[december 14.|december 14-én]] tartottak evangélikus zsinatokat. A templomot [[1673]] körül az [[ellenreformáció]] hatására vissza kellett adni a katolikusoknak. Ennek ellenére [[1697]]-ben Doroszlón a 310 lakosból csak 32 volt a katolikusok száma, az evangélikus hívek [[Nemescsó]]ra jártak istentiszteletre. Az evangélikus templom építésére csak [[II. József magyar király|II. József]] türelmi rendelete után nyílott lehetőség.

 

Vályi András szerint ''"DOROSZLÓ. Deiszdorf. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szerdahelynek szomszédságában, Kőszegtöl mintegy fél mértföldnyire; ámbár szép javai, ’s meglehetős szőlő hegyei is vagynak, eladásra is jó alkalmatossága, de mivel határja soványas, második Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>