„Altiplano” változatai közötti eltérés

 

Az északkeleti Altiplano nedvesebb, mint a délnyugati terület. Utóbbi területnek a szárazsága miatt több [[sósivatag]]a van. Ilyen például a [[Salar de Uyuni]] sómező. Az [[Atacama-sivatag]], amely a bolygó egyik legszárazabb területe, az Altiplanótól délnyugatra fekszik; míg a magasföldtől keletre, északkeletre nedves, trópusi esőerdők voltak, amelyet mára többnyire kiirtottak.

 

Átlagmagassága 3750 méter, valamivel alacsonyabb, mint a [[Tibeti-fennsík]]é. Felszínét hatalmas aktív és kialudt [[Tűzhányó|vulkánok]] uralják, ilyenek az Ampato (6288 m), Tutupaca (5816 m), Parinacota (6348 m), Guallatiri (6071 m), Paruma (5728 m), Uturunku (6008 m) a Licancabur (5916 m), a Illampu (6368 m), Huayna Potosí (6088 m), Janq'u Uma (6427 m) és Illimani (6438 m).

 

A [[pleisztocén]] kor végén az Altiplano teljes egészét az egykori [[Ballivián-tó]] foglalta el. Ennek a maradványa a [[Titicaca-tó]], Peru és Bolívia határán, és a [[Poopó-tó]] a bolíviai [[Oruro]]-tól délre.