„Duverger-törvény” változatai közötti eltérés

A [[Politikatudomány|politikatudományban]] a '''Duverger-törvény''' [[Maurice Duverger]] francia szociológus, politikatudós tétele, amely azt mondja ki, hogy az [[Egyfordulós választási rendszer|egyfordulós]], [[TöbbségiEgyszerű demokrácia|többságitöbbségi elvűszavazás|többségi]] elvű [[Választási rendszer|választási rendszerek]] a [[kétpártrendszer]] kialakulásának és fennmaradásának kedveznek.<ref name=":0">{{Cite book |last=Duverger |first=Maurice |others=Internet Archive |title=Political parties: their organization and activity in the modern state |url=http://archive.org/details/politicalparties0000duve |date=1964 |publisher=London : Methuen |isbn=978-0-416-68320-2 |page=217}}</ref><ref name=":1">{{Cite web |title=Pártok és pártrendszerek - 17.5. Választási rendszer és pártrendszer |url=https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_partok_partrendszerek/ch17s05.html |work=[[Digitális Tankönyvtár]] |accessdate=2020-11-02 |author=Enyedi Zsolt |coauthors=Körösényi András |year=2001 |publisher=Osiris kiadó}}</ref> Duverger a törvény megfordítását is kimondta, miszerint a kétfordulós többségi elvű választások és az arányos választási rendszerek a többpárti berendezkedés felé hatnak.<ref>{{Cite book |last=Duverger |first=Maurice |others=Internet Archive |title=Political parties: their organization and activity in the modern state |url=http://archive.org/details/politicalparties0000duve |date=1964 |publisher=London : Methuen |isbn=978-0-416-68320-2 |page=239}}</ref>

A törvényszerűséget az 1950-es és 60-as években kiadott szakcikkeiben nevezte meg először, a jelenség hátterét az 1964-ben kiadott ''Politikai pártok'' c. nagy hatású munkájában írta le részletesen.<ref name=":1" />

A többségi elvű választások jellegzetessége, hogy a jelöltek közül egyszerű vagy abszolút többség alapján választanak, azaz aki a legtöbb szavazatot nyeri, az kaphat mandátumot, míg a többi befutóra leadott szavazatok nem eredményeznek mandátumot. Az egyéni területi választások jellemzője, hogy a parlamentbe kerülő képviselőket területenként választják meg, általában többségi választáson. A választás lehet egyfordulós vagy többfordulós; több forduló esetén az első forduló az összes jelölt támogatottságának