„Argentínai magyarok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
elírás
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
A közösség számára fontos események az évenként megrendezendő Magyar Bál és a magyar nemzeti ünnepek megemlékezése, számos más hagyományos ünnep mellett. A második, harmadik kint született generációk több tucat magyar népdalt is ismernek.
 
=== A bevándorlás számokban ===
Szélesebb körökben elfogadott nézet szerint az Argentínába vándorolt magyarok száma 40 ezerre tehető, ami egyik legnagyobb magyar közösség [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]].
 
14. sor:
A második világháború után, Magyarországról 1947 és 1949 között több, mint 3000-en költöztek [[Juan Domingo Perón]] iparosító és államosító országába, ahol adottak voltak a lehetőségek a könnyű „újrakezdéshez”. Főleg értelmiségi körökből érkeztek, és a máig fennálló argentin–magyar intézmények létrehozásában és fejlesztésében meghatározó pozíciókat töltöttek be. Az 1956-os forradalom váltotta ki az utolsó bevándorló hullámot. 1956 és 1959 között körülbelül 2000 fiatal „disszidens” érkezett Argentínába a politikai üldözéstől menekülvén. Manapság az argentínai magyar körökben legfeljebb két osztályba sorolják a bevándorlókat: a régi magyarok, vagyis a 48-asok és a még régebbiek, és az új magyarok, akik 56-osok. Ennek későbbiekben a magyar kolónián belül semmi jelentősége nem lett, és nem is volt ilyen alapú megkülönböztetés az emberek között. Az 1960-as évek óta napjainkig több volt a visszatelepülő Magyarországra, mint akik Magyarországról emigráltak Argentínába. Ennek okai az 1963-as amnesztia kihirdetésében és az 1989-es rendszerváltásban keresendőek, habár azok a bevándorlók, akik már megszokták az új hazájukat, volt jó munkahelyük vagy családot alapítottak ritkán döntöttek a visszatelepülés mellett. Nem úgy azok a II. illetve III. generációs magyarok, akik az utolsó 2 évtizedben családostul költöztek Magyarországra európai szintű gazdasági stabilitás reményében, ami a déli szülőországukra nem volt jellemző.
 
=== A Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZ) ===
Ahogy világtendencia is, lehet, hogy az argentin magyarság megerősödhet a régiós csoportosulás által.
 
21. sor:
A szövetséget 2004-ben alapították meg, de csak 2010 májusában tartották meg a LAMOSZSZ közhasznú célokat szolgáló első hivatalos találkozóját. Székhelyét [[Caracas]]-ban, Venezuelában találjuk, elnöke Kunckelné Fényes Ildikó (Venezuela), elnökhelyettese pedig Pillerné Tirczka Éva (Brazília).
 
=== Az Argentínai Magyar Intézmények Szövetsége (AMISZ) ===
Az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének az a feladata, hogy hivatalosan fogja össze a különböző jellegű magyar szervezeteket. Az 1950-es években vált szükségessé először a szervezetek összesítése, de csak a rendszerváltás után valósult meg, hogy szorosabbá lehessen tenni a kapcsolatot az anyaország és az argentin intézmények között. Jelenlegi elnöke Puricelliné Szabó Éva.
 
43. sor:
Külön sorolják a vidéki intézményeket és egyesületeket: Barilochei Magyar Egyesület, Chacoi Magyar Egyesületek: Coronel Du Graty- Villa Angela, Córdobai Magyar Kör, Santa Fe-i Magyarok Társasága.
 
=== EMESE ===
1964 decemberében alapították a leánycserkészet vezetői és szülők, mint cserkészfenntartó testület és szükséges jogi személy az argentin hatóságok felé. Tíz évre rá csatlakozott a fiú cserkészcsapat, és közös erővel megépítették a cserkészházat (II. Rákóczi Ferenc Cserkészotthon) Olivos, Buenos Aires északi részén, a Hungária Klubban.
 
2000-ben, az egyesület támogatása kiterjedt a magyar hétvégi iskolára (ZIK), meg a néptánccsoportra (Regös). E kereten belül is működik az Ösztöndíj Bizottság, ami a Balassi Intézetes 1 évi programot, 10 meg a 3 hónapos cserediák programot szervezi. Jelenleg, a szülők és vezetőkből álló testület a magyar ifjúsági intézményeket és kezdeményezéseket szellemileg és anyagilag támogatja. Az EMESE rendezvényeket szervez, amelyek bevételeiből, és más adományokból gazdálkodik.
 
=== Hungária ===
A Hungária Magyar Egyesület épülete, azaz a Hungária, otthont ad a legtöbb magyar közösség tevékenységeinek. A Hungária Magyar Egyesület 3 létező egyesület összeoldásával született, 1973-ban. Ezek a B.A.M.E., a Centro Húngaro és az Olivos Egyesület. Közös erővel került megvásárlásra az Olivos-i épület a Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As címen. Akkori elnökök Molnár László, Vincze László és Hajnal Miklós, a fúzió által egyenlő demokratikus vezető szerepre tettek szert.
 
55. sor:
Rendszerint kétszer hetente a nagy teremben edz a vívó csapat, közülük már kevesen beszélnek magyarul, de a többség magyar származású. A Hungáriában már a kezdetektől folyik ez a hagyományosan magyar sport, és világszinten is remek eredményeket ért el az argentin-magyar csapat. Közben átköltöztek, és egy ideig meg is szűnt a csapat, de a 2000-es évektől újra a Hungária ad otthont nekik, a régi csapattagok most tanítanak, és a fiatalabb generációknak adják át tudásukat.
 
==== A Cserkész Bál ====
A cserkész/magyar bált több alkalommal a Hungariában rendezték, A cserkészbálon évenként bemutatkoznak a közösség elsőbálozó lányai. A különféle táncok között van [[keringő]], [[Palotás (tánc)|palotás]]. Az alkalomból sokan népviseletben jelennek meg. Az eseményen magyar gasztronómiai ínyencségek mellett, mulatás és záró szimbolikus tábortűz melletti éneklés is szerepel a programok között.
 
62. sor:
A ''Regős tánccsoport'' is a Hungáriában próbál. Könyvtár is működik, a ''Hungária Könyvbarátok Köre'' név alatt.
 
==== A könyvtár ====
A könyvtár több mint hatezer példánnyal gazdálkodik, jelenleg szűknek bizonyul a könyvtárszoba, és önkénteseket keresnek a bővítésére. 1976 óta működik a könyvtár klub, amikor egy csoport önkéntes asszony selejtezte, és katalógust készített azokról a könyvekről amik összegyűltek, amikor összesítették a BAME-t, a Club Húngaro-t, meg az Olivos-i magyar klubot. 2 év alatt befejeződött a selejtezés, és elindult a kikölcsönzés. A Hungária Könyvbarátok Körének tagjává válásához egy szimbolikus összeget kell befizetni, de a kölcsönzés ingyen van, és nem szükséges hozzá a Hungária Egyesület tagjának lenni. Péntek esténként tart nyitva, Keserű Zsuzsanna vezeti, aki alapító tag is egyben.
 
==== Az „ifjú” ====
2000-ben került sor az ifjú szoba megépítésére. Röviden az „ifjút”, két rég nem használt kártyaszoba összesítésével építették meg, van benne biliárdasztal, zenegép és számítógép. Van alsó (14), meg felső (35) korhatár a belépésre, a célja az, hogy a fiatalok nem Buenos Aires-i veszélyes utcáin töltsék szabadidejüket, hanem inkább az otthonos Hungáriát válasszák, és találjanak maguknak saját gyülekezési és szórakozási központot.