„Sárréti csata” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
1601 Székesfehérvár körüli ütközetek
A [[tizenöt éves háború]] részeként, [[Lotaringiai Fülöp Emánuel|Lotaringiai Fü]]<nowiki/>r[[Lotaringiai Fülöp Emánuel Mercoeu hercege|löp Emánuel]]
A korábbi nagyvezér Ibrahim halála miatt [[Jemiscsi Haszán]] lett a vezérpasa, aki a választás miatt csak augusztus elején indulhatott el seregével Magyarországra. Október 8-án Adonyba érkeztek, és Mankirkus Mehmed budai pasa fogadta a segítségül küldött csapatokkal együtt. Tanácskoztak s az lett az elhatározásuk, hogy először az ellenség tábora ellen mennek, azután Fehérvár elfoglalásához kezdenek.
22. sor:
Másnap reggelre a keresztények erődített sáncot építettek, Iszkai- szölő hegy és a sárréti mocsár között, amit az oszmánok már nem mertek megtámadni. Próbálkoztak ugyan Fehérvár bevételével is, de sikertelenül. 25-én a szerdár hazaindult, Lala Mehmed ruméliai pasát Budára, a lovasság egy részét a végvárakba küldte. Bár elindult Kanizsa felmentésére, de a téliesre forduló időjárás miatt fellázadó janicsárok Szigetvárnál visszafordulásra kényszerítették. A töröknek sem Fehérvárt nem sikerült visszavennie, sem Kanizsának nem tudtak segítséget vinni
A Móri- árokban megvívott. Fehérvár körüli ütközetekben, Mohács után 75 évvel, lehetőség nyílt a Jemiscsi Haszán nagyvezér vezette török sereg legyőzésére. A fegyelmezettebb, jobban, korszerűbben felszerelt keresztény csapatok visszaverték a török
Ez a győzelmi sorozat jelentős volt, bár a 15 éves háború kimenetelére nem gyakorolt döntő hatást. A győzelem ugyanakkor biztosította a keresztények számára egy évre, hogy folytathassák Székesfehérvár erődrendszereinek korszerűsítését.
|