„MTA Izotópkutató Intézet” változatai közötti eltérés

a
a ([061] <ref> hibás központozással AWB)
Az intézet tudományos jó tudományos teljesítménye ebben az időszakban is fennmaradt, az intézet munkatársai évente mintegy 50 – 80 szakmai közlemény, ill. több monográfia és könyvfejezet szerzői/társszerzői voltak. A kutatások jelentős részét nemzetközi együttműködések keretében végezték.
 
A 2000-es évek elején a KK több lépcsőben ismét átszerveződött, 2003-ban a korábbi három intézetből öt intézet alakult.<ref>{{Cite journal|title=A Központi Kémiai Kutatóintézettől a Kémiai Kutatóközpontig (1954 – 2004)}}</ref> Az átszervezések során az intézet Spektroszkópiai Osztályát összevonták a Kutatóközpont hasonló profilú osztályával.
 
Az időszak kiemelkedő műszerbeszerzése volt egy lézer-párologtatásos induktív csatolású plazma tömegspektrométer (ICP-MS, Element 2) beszerzése (döntően EU-s Phare pályázatból 2003-ban. A berendezés egyik előnye, hogy igen kis (mikrogram) mennyiségű minták izotópanalízisére is alkalmas. A műszer és a kapcsolódó nagytisztaságú laboratórium külön [http://www.iki.kfki.hu/news/akkred-okirat-ICPMS.pdf analitikai akkreditálást] is kapott és a NAÜ is befogadta hiteles mérések végzésére alkalmas hiteles mérőhelyei közé.
 
Az OAH-val fennálló kapcsolat 2004-ben együttműködési megállapodás formájában újabb keretet kapott. A hosszú távú megállapodás a következő területekre terjedt ki: i/radioaktív anyagok központi nyilvántartása, ii/ nukleáris biztosítéki ellenőrzés módszereinek fejlesztése és alkalmazása, iii/ nukleáris anyagok (friss és kiégett atomerőművi üzemanyagok) roncsolásmentes méréstechnikája, iv/ nukleáris anyagok tömegspektrometriás meghatározása, v/ illegális eredetű nukleáris anyagok vizsgálata és tárolása, vi/ részvétel zárt sugárforrások helyszíni ellenőrzésében, vii/radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos szakértői tevékenység. A tevékenységek nagy részére az OAH éves rendszeres szerződéses megbízásai nyújtottak fedezetet.
 
 
== Ismét önálló intézet (2006–2011) ==
23

szerkesztés