„Walerian Borowczyk” változatai közötti eltérés

Animációs műveinek hangulata, szürrealizmus és fekete humor jellemzi első játékfilmjét, amely [[1968]]-ban készült ''Goto, a szerelem szigete'' címmel. A lényegében fekete-fehér alkotásnak tulajdonképpen két helyszíne van: egy hatalmas csarnok és egy tengerpart. Képi hatásmechanizmusára a nagytotálok és nagyközelik szándékosan zavaró váltakozása jellemző. Elemzők szerint Borowczyk filmjére [[Alfred Jarry]] ''Übü király'' című műve is hatott. A ''Goto'' fontos cselekményszála egy tiltott szerelem, melyet a féltékeny férj közbeavatkozása hiúsít meg. Ez a motívum hangsúlyosabb szerepet kapott a rendező ''Blanche'' ([[1971]]) című alkotásában, melymelyet ''Vér és liliom'' címmel [[Magyarország]]on is bemutatásra került{{Pongyola}}bemutattak. (A szerelmes nő alakját mindkét filmben Borowczyk felesége, [[Ligia Branice]] formálta meg.) A kiindulópontot ezúttal [[Juliusz Slowacki]] ''Mazeppa'' című drámája jelentette. A ''Goto, a szerelem szigete'' szürrealisztikus stílusával szemben a ''Vér és liliom''ra inkább a [[romantika]] jellemző. Borowczyk játékfilmjeiben – akárcsak korábbi rövidfilmjeiben – megfigyelhető a tárgyak hangsúlyos szerepe: általában szigorúan funkcionális díszleteket használt (némelyiket saját maga tervezte), s egy-egy közelképekben bemutatott tárgynak fontos szerepe van valamelyik szereplő vagy a szituáció jellemzésében, illetve a hangulatfestésben.