„Frigg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
angol cikk fordítása |
||
16. sor:
Vídrir asszonyát.
</poem></blockquote>
== Név és eredet ==
=== Etimológia ===
A Frigg név, az [[Ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''Frīja,'' az [[Óangol nyelv|óangol]] ''Frīg,'' valamint az [[Ószász nyelv|ószász]] ''Frī'' közös eredettel rendelkeznek. A proto-germán ''* Frijjō'' nőnemű főnévből származnak a ''*frijaz'' (szabad) melléknév képzésével, a [[Holtzmann-szabály]] szerint. A törzsi alapú társadalmi rendszerben a "szabad" fogalom a "rokon" fogalommal áll kapcsolatban, és etimológiailag közel áll a proto-germán ''*frijōn'' (szeretni) igéhez vagy a [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] ''priyā,'' illetve az [[Avesztai nyelv|avesztai]] ''fryā'' (drága, saját, szeretett) szavakhoz, amelyek mind az [[indoeurópai alapnyelv]] ''prih₁-'' szógyökére vezethetőek vissza, melynek jelentése "valaki által birtokolt, szeretett".
Az újabb szerkesztők néha egy -a utótagot alkalmaztak a női nem jelölésére, aminek eredményeként a szó a Frigga alakot kapta. Ez az írásmód azt a célt is szolgálja, hogy az istennőt elhatárolják az angol ''frig'' szótól.
Az angol nyelvben a hét napjai közül a ''Friday'' ([[péntek]]) az [[Óangol nyelv|óangol]] Frīġedæġ szóból származik, melynek jelentése: „Frig napja”. Ez azonos eredetű az [[Ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''frîatac'' szóval. Számos helységnév utal Friggre a mai Norvégia és Svédország területén, bár Dániában a hivatalos helységnevekből teljesen hiányzik az istennő neve.
=== Eredet ===
Frigg [[Freyja]] istennővel való kapcsolata és esetleges korábbi azonosítása a proto-germán időszakban tudományos vita tárgyát képezi (Frigg és Freyja eredethipotézis) . Hasonlóan a Vánokhoz, az istencsoport nevéhez, amelyhez [[Freyja]] tartozik, a Freyja név sem jelenik meg Skandinávián kívül, ellentétben Frigg istennő nevével, akit a germán népeknél általánosan istennőként ismernek, és akinek nevét proto-germán ''* Frijjō'' alakkal rekonstruálják. Nem maradt fent bizonyíték arról, hogy létezett volna egy közös [[Germán mitológia|germán]] istennő, amelyből az ó-skandináv [[Freyja]] származik, de a szakértők megjegyezték, hogy könnyen elképzelhető, hogy ez csak a fennmaradt források hiányának tudható be.
Freyja és Frigg közös eredetének hipotézisével kapcsolatban [[Stephan Grundy]] megjegyzi, hogy a probléma, vagyis hogy Frigg vagy Freyja eredetileg egyetlen istennő lehetett-e, meglehetősen bonyolult, még inkább nehezíti a kérdés tisztázását a [[Viking kultúra|viking]] kor előtti germán [[Istenség|istennőkre]] való hivatkozások hiánya, és a források változó minősége. A legjobb szerinte az, ha megvizsgáljuk az azonosság melletti és elleni érveket, és megnézzük, mennyire alátámasztottak a nézetek.
Egyes nézetek szerint [[Holle anyó]] Frigg továbbélése a folklórban.
== Megjelenés írásos forrásokban ==
=== ''Origo Gentis Langobardorum'' és a ''Historia Langobardorum'' ===
[[Fájl:Wodan Frea Himmelsfenster by Emil Doepler.jpg|bélyegkép|Frea és Godan lenéznek az ég ablakán a Winili nőkre. Emil Doepler, 1905]]
[[Fájl:Wodan Frea Himmelsfenster II by Emil Doepler.jpg|bélyegkép|A nők, hajukat szakállszerűen felkötve, felnéznek Godanra és Freára. Emil Doepler, 1905]]
A 7. századi Origo ''Gentis Langobardorum'' és az ezen alapuló [[Paulus diakónus]] által írt 8. századi ''Historia Langobardorum'' tartalmazza a [[Longobárdok|langobárdok]] eredetmondáját, egy germán népcsoportét, akik a mai [[Olaszország]] egyik régióját uralták (lásd [[Lombardia]]). A legenda szerint az "apró embereket" , akiket ''Winnili'' néven ismerünk [[:en:Gambara_(Lombard)|Gambara]] nevű nő vezette, akinek két fia volt, [[Ybor és Agio]]. A [[vandálok]] [[Ambri és Assi]] vezetésével eljöttek a Winnili néphez a hadseregükkel, és megfenyegették őket, hogy vagy sarcot fizetnek, vagy háborút indítanak ellenük. Ybor, Agio, és az anyjuk, Gambara visszautasította a követelésüket. Ambra és Assi ekkor [[Odin|Godan]] istent kérték, hogy segítse őket győzelemre a Winnilikkel szemben, amire Godan így válaszolt: "Akit először meglátok a felkelő Nap fényében, annak adom a győzelmet."
Mindeközben Ybor és Agio Freát hívta, Godan feleségét. Frea megbeszélte velük, hogy "napkeltekor a Winnilik jöjjenek el, és a feleségeik is tartsanak a férjeikkel a hajukat kibontva, és az arcuk köré tekerve, hogy az szakállra hasonlítson". Napkeltekor Frea megfordította Godan ágyát, hogy kelet felé nézzen, és felkeltette. Godan látta a Winniliket a szakállas feleségeikkel együtt, és azt kérdezte, "Kik ezek a hosszú szakállúak?", Frea pedig azt felelte, "Ahogy nevet adtál nekik, adj nekik győzelmet is!" Godan így is tett, "hagy a tanácsa szerint védekezzenek, és legyen az övék a győzelem". Ezentúl a winniliket [[Longobárdok|langobárdként]] ismerték (ami langobárd nyelven hosszú szakállút jelent).
=== Második merseburgi ráolvasás ===
[[Fájl:Wodan heilt Balders Pferd by Emil Doepler.jpg|bélyegkép|Wodan meggyógyítja Balder lovát. Emil Doepler]]
A 10. századi kézirat, melyet a mai [[Merseburg]] területén, [[Németország|Németországban]] találtak, taltalmaz egy ráolvasást, ami [[Merseburgi ráolvasások|Második merseburgi ráolvasás]] néven vált ismertté. A ráolvasás több különböző helyi germán istenséget megidéz, köztük az [[Ófelnémet nyelv|ófelnémet]] Friját, és Vollát, egy istennőt, akit vele társítanak, hogy segítsenek meggyógyítani a lovat.
{|
|
: ''Phol ende uuodan uuoran zi holza.''
: ''du uuart demo balderes uolon sin uuoz birenkit.''
: ''thu biguol en [[sinthgunt]], [[Sól (sun)|sunna]] era suister,''
: ''thu biguol en friia, [[Fulla|uolla]] era suister''
: ''thu biguol en uuodan, so he uuola conda:''
: ''sose benrenki, sose bluotrenki, sose lidirenki:''
: ''ben zi bena, bluot si bluoda,''
: ''lid zi geliden, sose gelimida sin!''
|
: Phol és Wodan az erdőbe mentek
: Ott aztán az úr/Balder csikójának kibicsaklott a lába
: Ott aztán ráolvasott Sinthgunt, Sunna nővére
: Ott aztán ráolvasott Frija, Volla nővére
: Ott aztán ráolvasott Wodan, ahogy csak (ő) bírta
: Ahogyan bicsaklás, ahogy vérhúzódás
: Ahogy lábhúzódás
: Lábat lábhoz, vért vérhez,
: Tagot taghoz, mint ragasztva lennének.
|
|}
=== Edda-énekek ===
Az ''[[Edda-énekek|Edda-énekekben]]'', melyeket a 13. században jegyeztek le a korábbi hagyományok alapján, Frigget a ''[[Völuspá]]'', és a ''[[Vafþrúðnismál]]'' versekben, valamint a ''[[Grímnismál]]'', a ''[[Lokasenna]]'', és az ''[[Oddrúnargrátr]]'' szövegekben említik.
A ''[[Völuspá|Völuspában]]'' Frigget három helyen említik. Az első alkalommal a vers elbeszéli, hogy Frigg a fia, [[Baldr]] halálát siratja a Fen-csarnokban (Fensalarna). Később a versben, amikor [[Odin]] eljövendő halálát megjósolják, Odinra Frigg szerelmeként hivatkoznak, és a jövőbeli halálát pedig Frigg második gyászának nevezik. Az "első gyász" értelemszerűen a vers már említett korábbi jelenetére utal, amikor Frigg Baldrt siratta.
Frigg fontos szerepet kap a ''[[Grímnismál]]'' vers prózai bevezetőjében. A bevezető [[Hrauðungr]] király két fiáról szól, tízéves Agnárról és a nyolcéves Geirrodról. A fiúk egyszer csónakba szálltak és halászni mentek, de közben a széllel ismeretlen partra sodródtak. Az éji sötétben értek partot, akkor kiszálltak, paraszttanyára leltek, ott is maradtak télire. Az asszony viselte gondját Agnárnak, az ember Geirrodnak. Tavaszra aztán szerzett nekik csónakot az ember. Ahogy az asszonnyal lekísérte a fiúkat a tengerpartra, még szót váltott Geirroddal. A fiúk jó szelet kaptak, vissza is érkeztek apjuk földjéhez.
Geirrod, aki a csónak orrában állt, hamar partra szökkent, és így kiáltott: „Te csak menj, ahol a gonosz szellemé lehetsz!” A hajó kisodródott a tengerre. Geirrod viszont felment a házhoz, és mindenki nagy örömmel fogadta. Apja nemrégiben halt meg, így Geirrodot választották meg királynak, kiváló ember vált belőle.
[[Fájl:Frigg and Odin in Grímnismál by Frølich.jpg|bélyegkép|Frigg és Odin a [[:en:Hlidskjalf|Hlídszkjálfban]] ülnek, és az összes világokat szemlélik, és fogadást kötnek, ahogy a ''[[Grímnismál]]<nowiki/>ban''. Lorenz Frølich illusztrációja, 1895 ]]
Ezt követően a történet egy másik szálát követjük. Ódin és Frigg a [[:en:Hlidskjalf|Hlídszkjálfban]] ülvén szemlélte, mi történik szerte a világokban. Ódin szólott: „Látod-e nevelt fiadat, Agnárt, ahogy egy óriásnővel [<nowiki/>[[Óészaki nyelv|óészaki]] ''gȳgi''] egy barlangban gyermeket nemz? Geirrod viszont, az én védencem király lett, és most ott él országában.” Frigg így felelt: „Geirrod meg nem ad eleget enni az embereinek, azzal kínozza őket, ha szerinte túl sok a vendég a háznál.” Odin erre azt válaszolta, hogy ez szemenszedett hazugság. Ekkor elhatározták, hogy fogadást kötnek.
Frigg elküldte Futlát, szolgálólányát Geirrodhoz, hogy figyelmeztesse a királyt, hogy óvakodjék attól a varázstudó embertől, aki országába érkezett, és akit arról lehet felismerni, hogy még a legharapósabb kutya sem ugrik neki. Hazugság volt, hogy Geirrod nem bánik jól a vendégeivel; de a király ekkor mégis elfogatta azt az embert, akit az ebek se akartak megmarni. Az idegen kék ruhát viselt, [[:en:List_of_names_of_Odin|Grímnirnek]] nevezte magát, de többet nem mondott, bárhogy faggatták. A király megpróbálta kínzással szóra bírni, két tűz közé ültette, otthagyták nyolc éjen át. Geirrod királynak volt egy nyolcéves fia, akit bátyja után Agnárnak hívtak. Agnár ment oda Grímnirhez, és megkínálta egy teli szaru itallal, mondván, rosszul tette a király, hogy vendégét ártatlanul bántotta. Grímnir ivott az italból, és énekbe kezdett, de a történet további részében nem esik szó többet Friggről. [https://mek.oszk.hu/00300/00377/00377.pdf]
A ''[[Lokasenna]]'' énekben is szerepel, amiben [[Loki]] majdnem az összes női jelenlévőt megvádolja hűtlenséggel vagy paráznasággal. Egy dühos szóváltás alakul ki Loki és Frigg között (lásd a feljebb), majd később Loki és [[Freyja]] között is Friggről. A vers prózai bevezetője leírja, hogy számos isten és istennő vett részt az ünnepélyen, amit [[:en:Ægir|Égir]] tartott, ez magába foglalja Odint és a feleségét, Frigget.
=== Prózai Edda ===
Friggről szó esik a 13. századi, [[Snorri Sturluson]] által gyűjtött és írt [[Prózai Edda|''Prózai Eddában'']]. Frigg első említése a műven a ''Prologusban'' történik, amiben az északi istenek eredetének mondáját írja le. A szerző Frigget Odin feleségeként írja le, és a népi nyelvészet alapján társítja a ''Frigg'' nevet a [[Latin nyelv|latin]] hatású ''Frigida'' alakkal. A ''Prologus'' még hozzáteszi, hogy Odin és Frigg is rendelkeztek a jövőbe látás adományával.
A ''Prózai Edda'' következő részében, a ''Gylfaginningben'', Magas elmondja Ganglerinek (vagyis Gylfi királynak álruhában), hogy Frigg, Fjörgynn ([[Óészaki nyelv|óészaki]] ''Fjörgynsdóttir'') lánya feleségül ment Odinhoz, és hogy az [[ázok]] ettől a pártól származnak, és hozzáteszi, hogy a föld [''Jörðin''] volt Odin lánya és felesége. Magas szerint kettőjuknek sok fia volt, köztük a legelső a hatalmas [[Thor (isten)|Thor]] isten.
[[Fájl:Frigg and Fulla 1874.jpg|bélyegkép|Frigg szolgálólánya egy dobozt nyújt úrnőjének. Ludwig Pietsch, 1865]]
Később a ''Gylfaginningban'' Gangleri az [[Ázok|áz]] istennőkről kérdez. Magas azt mondja, a leghatalmasabb közülük Frigg, és hogy csak Freyja hasonlítható hozzá. Frigg a ragyogó Fen-csarnokban (Fensalarna) lakozik. A ''Gylfaginning'' ezen részében Frigget megemlítik a többi áz istennővel kapcsolatban is. [[Fulla]] viszi Frigg hamvas ládáját, gondoskodik a lábbelijéről, és ismeri a titkait, [[Lofn]] különleges engedélyt kapott Friggtől és Odintúl, hogy a férfi és nő közötti egységet rendezze, [[Hlín]] arra kapott utasítást, hogy őrizze a bajtól azikat, akiket Frigg arra érdemesnek ítél, [[Gná]]<nowiki/>t pedig Frigg különböző világokba küldte, hogy intézze az ügyeit.
A ''Gylfaginning'' 49. részlete Frigg fiának, [[Baldr|Baldrnak]] a sorsát mondja el. Magas elmondása szerint Baldr többször is baljós álmot látott, ami annak az előjele volt, hogy az élete veszélyben forog. Amikor Baldr ezt elmesélte a többi áznak, az istenek gyűlést hívtak össze, és eldöntötték, hogy védetté teszik Baldrt minden veszéllyel szemben. Frigg egymás után megígérteti többek között az elemekkel, a környezettel, a betegségekkel, az állatokkal, hogy nem bántják a fiát. Sikeres lett a terv, és az ázok kipróbálták Baldr újdonsült sérthetetlenségét. Szórakozásból megpróbálták lelőni vagy leszúrni, de nem Baldrnak semmi baja nem esett. Viszont [[Loki]] is észrevette ezt, és nem volt elégedett az események alakulásával. Nő képében elment a Fen-csarnokba Frigghez.
Ott Frigg megkérdezte a látogatójától, hogy miért gyűltek össze az ázok, a nő pedig elmondta, hogy Baldrt támadják, de ő sértetlen marad. Frigg erre elmondja, hogy a fegyer vagy fa nem bánthatja Baldrt, mert mindnek a szavát vette. A nő megkérdezi Frigget, hogy tényleg mindentől ígéretett kapott-e arra, hogy nem bántja a fiát, Frigg pedig egy kivételt említ. [[Valhalla|Valhallától]] nyugatra nő egy fa, amit [[Fagyöngy|fagyöngynek]] neveznek, és túl fiatal, nem is képes arra, hogy önállóan esküt tegyen. Loki erre eltűnik.
[[Fájl:Baldr's Death by Frølich.jpg|bélyegkép|Frigg tartja a halott fiát.Lorenz Frølich, 1895]]
Ezt követően Loki a fagyönggyel felfegyverkezve visszatér az ázok közé, és csellel ráveszi a vak [[Hödr|Hödrt]], Baldr testvérét, hogy rálőjön Baldrra egy fagyöngyből készült fegyverrel. Az összegyűlt istenek rémületére a fegyöngy keresztülszúrja Baldrt, és megöli. Az istenek megrettenve álltak, és csak sírni tudtak gyászukban. Frigg szólalt meg ekkor, azt kérdezte, ki az az ázok közül, aki meg kívánja kapni az ő összes szeretetét, akinek lekötelezettje lenne, és aki hajlandó lenne ellovagolni [[Hél|Hélhez]], hogy magpróbálja megtalálni a fiát, Baldrt, és váltságdíjat ajánlana Hélnek, ha visszaengedné őt [[Asgard (mitológia)|Asgardba]].
[[Hermod]] elfogadja Frigg felkérését, és elindul Hélhez. Mialatt utazik, díszes temetést rendeznek Baldrnak, amin szinte az összes isten részt vesz, mindenek előtt az anyja és az apja, Odin és Frigg. A temetésen Baldr felesége, Nanna belehal a bánatba, és a halotti máglyára helyezik a férje mellé. Hermod az alvilágban megtalálja Baldrt és Nannát, és egyezséget köt, hogy Baldr visszatérhet, ha minden élő megsiratja. Nanna Hermoddal ajándékot küldet Friggnek (egy vászon köntöst) és [[Fulla|Fullának]] (egy gyűrűt). Hermod visszalovagol az ázokhoz, és elmeséli a történteket. Azonban az egyezség meghiusul egy Þökk (óészaki "köszönöm") nevű barlanglakó [[jötunn]] miatt, aki valószínűleg Loki volt álruhában.
Frigget többször is említik a Prózai Edda ''[[Skáldskaparmál]]'' fejezetében. Első említése a részlet elején történik, amben az áz istenek és istennők bált tartanak [[Asgard (mitológia)|Asgardban]], Frigg pedig egyike a tizenkét résztvevő istennőnek.
=== ''Heimskringla'' és a sagák ===
A ''[[Heimskringla]]'' első könyve'','' a ''[[Ynglinga]] [[saga]],'' az istenek eredettörténetét írja le. Frigget egyszer említi. A saga szerint mindig, amikor [[Odin]] távol volt, Odin fivérei, Vili és Vé felügyeltek a bátyjuk birtokaira. Egyszer, amikor Odin kivételesen hosszú ideig maradt el, az [[ázok]] úgy gondolták, hogy már nem is fog visszatérni. A testvérek elkezdték felosztani a bátyjuk örökségét, de Frigget nem tudták elosztani, így mindkettőjuké lett. Nem sokkal később Odin visszatért, és visszakövetelte a birtokait és a feleségét.
A [[Völsunga saga|''Völsunga sagában'']] a nagy [[Rerir]] király a feleségével képtelen gyermeket nemzeni. Ez mind a kettőjüket elkeserítette, és buzgón imádkoztak az istenekhez, hogy gyermekük születhessen. Frigg hallgatta meg a könyörgésüket, és mondta el Odinnak.
== Jelképei ==
Frigg csarnoka Asgardban a Fensalir, melynek jelentése "mocsarak csarnoka". Ez lehetséges, hogy azt jelenti, hogy a lápos, mocsaras területek különösen szentek voltak a tisztelői számára, de semmi konkrét bizonyíték nincs erre. Feltételezések szerint [[Sága]], aki Odinnal iszik arany serlegekből az "elsűllyedt padokon" csupán Frigg egy másik megnevezése. <ref>{{Cite journal|title=Sága and Sökkvabekkr|url=https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=S%C3%A1ga_and_S%C3%B6kkvabekkr&oldid=925163691|journal=Wikipedia|date=2019-11-08|language=en}}</ref>
Skandinávia egyes területein [[Orion csillagkép|Orion övét]] (az Orion csillagkép három középső csillaga) ''Friggerock,'' vagyis Frigg guzsalya néven ismerik. Néhányan úgy tartják, hogy mivel a három közül az egyik csillag szinte pontosan az [[Égi egyenlítő|égi egyenlítőn]] helyezkedik el, a [[Csillag|csillagok]] mozgását Frigg [[Rokka|rokkájával]] azonosították. Egyes mondák szerint Frigg [[Fonás|fonta]] és [[Szövés|szőtte]] a [[Felhő|felhőket]].
{| class="wikitable"
!Frigg szimbólumai:
|-
|Kulcsok
|-
|[[Guzsaly]]
|-
|Gozsalyorsó ([[rokka]])
|-
|[[Fagyöngy]]
|}
== Régészeti leletek ==
Egy 12. századi ábrázoláson a Schleswig katedrális ([[Schleswig-Holstein települései|Schleswig-Holstein]], Észak-Németország) falán látható egy köpenyes, de egyébként meztelen női alak, ami egy nagy macskán lovagol. Mellette egy hasonlóan köpenyes, de meztelen nő lovagol egy [[Guzsaly|guzsalyon]]. Az ikonográfiai hasonlóságok miatt ezeket az alakokat Friggel és [[Freyja|Freyjával]] azonosították.
== Hatása, művészet ==
Frigg történetét sok irodalmi és művészeti alkotás dolgozta fel a modern korban. 1774-ben [[Johannes Ewald]] írt egy zenés darabot Balders Død (Baldr halála) címmel, valamint [[III. Gusztáv svéd király|III. Gusztáv]] svéd király is írt egy színdarabot ''Friggja'' címmel, amit 1783-ban vígjátékként, 1787-ben pedig operaként mutattak be. 1937-ben [[Hans-Friedrich Blunck]] írt egy ''Frau Frigg und Doktor Faust'' (Frigg asszony és Faust doktor) című drámát. További példák lehetnek művek [[K. Ehrenberg|K. Ehrenbergtől]] (''Frigg, Freyja'', rajz, 1883), [[John Charles Dollman|John Charles Dollmantól]] (''Frigga Spinning the Clouds'', festmény, c. 1900), [[Emil Doepler|Emil Doeplertől]] (''Wodan und Frea am Himmelsfenster'', festmény, 1901), és [[H. Thoma|H. Thomától]] (''Fricka'', rajz, dátum nem ismert). [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] operájában, a A [[A Nibelung gyűrűje|Nibelung gyűrűjében]] Frigg Fricka néven szerepel.
== Források ==
| |||