„Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/35” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
100. sor:
A többi görög mellett részt vettek a perzsa háborúkban, katonákat küldtek a [[Thermopülai csata (i. e. 480)|Thermopülai]] és a [[Plataiai csata|Plataiai csatába]]. A [[peloponnészoszi háború]] idején Árkádia szövetkezett Spártával és Korinthosszal. A következő években, Théba hegemóniájának időszakában a thébai [[Epameinóndasz]] [[sztratégosz|tábornok]] megerősítette az arkádiai szövetséget annak érdekében, hogy rivális hatalom legyen a szomszédos Spártával szemben. Ezután alapította Megalopoliszt, amely új fővárosa lett. A következő évszázadok során Árkádia meggyengült. Először a makedónok igázták le, később pedig az árkádiaiak csatlakoztak az Akháj szövetséghez.
----------------------------------
Árkádia i. e. 146-ban került római uralom alá. A római korban a térség gazdasági és politikai jelentősége ugyan kicsi volt, azonban kulturálisan mégis jelentőségre tett szert azáltal, hogy Róma történelmét minél több szállal kívánt kapcsolódnikívánta az antik görög világhoz, kultúrához. kapcsolódni ([[Aineiasz]], az árkádiai Evander, [[Pallantion]], ...).
 
A [[Nyugatrómai Birodalom]] összeomlása után Árkádia a [[Bizánci Birodalom]] része lett. A VIII. században szlávok, a XIV. században albánok és vándoroltak be.
 
A negyedik keresztes hadjárat után a terület az [[Akháj Fejedelemség]] részévé vált, de a [[Moreai Despotátus]]sal bizánc az 1260-as évektől fokozatosan visszaállította befolyását, s ez a folyamat 1320-ban fejeződött be. A régió 1460-tól 1821-ig a törökök kezébe került kivéve egy rövid velencei uralom időszakát 1687-tól 1715-ig.
 
A régió 1460-tól 1821-ig a törökök kezébe került kivéve egy rövid velencei uralom időszakát 1687-tól 1715-ig. [[Fájl:Panagiotis Kefalas by Hess.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Panagiotisz Kephalasz parancsnok sikeres ostrom után kitűzi a Maniot zászlót Tripoliban (Tripolitsa), Árkádia fővárosában]] Árkádia a [[görög szabadságharc]] egyik központja volt, ahol a görögök győzelmes csatáikat vívtak többek között Tripoliban is. A győztes forradalmi háború után Árkádia az újonnan alakult görög állam része lett. Ezt követően Árkádiában gazdasági növekedés indult be és a kivándorlás is kicsi volt. A XX. században azonban Árkádia jelentős népességvesztést szenvedett el a - főként Amerikába irányuló - kivándorlás következtében. Számos Árkádiai település elveszítette lakóinak jelentős részét, és félő volt, hogy teljesen elnéptelenednek, szellemvárosokká válnak. Árkádia lakossága ma kisebb, mint Korinthiáé. A demográfusok arra számítottak, hogy népessége felére csökken 1951 és a 21. század eleje között. A lakosság száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint 87000-re csökkent.
[[Fájl:Panagiotis Kefalas by Hess.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|Panagiotisz Kephalasz parancsnok sikeres ostrom után kitűzi a Maniot zászlót Tripoliban (Tripolitsa), Árkádia fővárosában]]
 
Árkádia a [[görög szabadságharc]] egyik központja volt, ahol a görögök győzelmes csatáikat vívtak többek között Tripoliban is. A győztes forradalmi háború után Árkádia az újonnan alakult görög állam része lett. Ezt követően Árkádiában gazdasági növekedés indult be és a kivándorlás is kicsi volt. A XX. században azonban Árkádia jelentős népességvesztést szenvedett el a - főként Amerikába irányuló - kivándorlás következtében. Számos Árkádiai település elveszítette lakóinak jelentős részét, és félő volt, hogy teljesen elnéptelenednek, szellemvárosokká válnak. Árkádia lakossága ma kisebb, mint Korinthiáé. A demográfusok arra számítottak, hogy népessége felére csökken 1951 és a 21. század eleje között. A lakosság száma a 2011-es népszámlálás adatai szerint 87000-re csökkent.
 
Megalopolit és környékét 1965-ben a Richter-skála szerinti 5,9-es földrengés rázta meg. Számos épület pusztult el, így rengeteg ember maradt fedél nélkül. Pár éven belül az épületeket földrengésbiztosra építették újjá. A földrengés nyomán fedeztek fel egy földalatti [[lignit]] lelőhelyet a területen. Hasznosítására 1967-ben kezdtek [[hőerőművet]] építeni Megalopoliban, amely 1970-ben kezdte meg működését. Ez az erőműtől délre elhelyezkedő bányászati terület a félsziget legnagyobb bányászati területe, amelyben a kitermelés a mai napig folyik.