Vegyileg a jód a legkevésbé reaktív a [[halogének]] közül (az [[asztácium]]ot leszámítva). Elemi állapotban kétatomos '''I<sub>2</sub>''' molekulákból áll, barnásfekete, fémesen csillogó, szilárd anyag. Könnyen szublimál, gőze irritáló szagú, ibolyaszínű. Folyékony halmazállapotban ritkán látható, mert a jód csak 113°C felett lehet folyadék.<ref name="Fázisdiagram">{{Cite web|url=https://uwaterloo.ca/chem13-news-magazine/october-2015/feature/sublimation-iodine-rise-and-fall-misconception|title=Sublimation of iodine: Rise and fall of a misconception|accessdate=2020-11-04|publisher=Crescent School, Toronto|year=2015|author=Michel P. Jansen}} Itt látható a fázisiagramja</ref> . Jól oldódik egyes szerves oldószerekben, mint [[kloroform]], [[szén-tetraklorid]], [[szén-diszulfid]] (ezekben színe ibolya), [[Etanol|etil-alkohol]], [[éter (kémia)|éter]], [[aceton]] (ezekben színe barna), és [[benzol]] (barnásibolya). Vízben alig oldódik, 1 g I<sub>2</sub> feloldására 3450 ml 20 °C-os vagy 1280 ml 50 °C-os víz szükséges. Azonban trijodidion (és más polijodidok) képződése révén igen jól oldódik [[kálium-jodid]] oldatban: I<sub>2</sub> + I<sup>−</sup> ⇌ {{chem|I|3|-}}, az így kapott oldat barna színű (nagyon híg oldaté sárga). Keményítő jelenlétében a jódoldat színe kék, ezt a tulajdonságot az analitikai kémiában a nagyon kis mennyiségű jód kimutatására használják fel. Az elszíneződés akkor is számottevő, mikor az oldat sárga színét már nem tudjuk biztosan megállapítani. A keményítő molekulái spirálisan fel vannak csavarodva, és a spirál közepébe felsorakoznak a I–I molekulák (ezt az elrendeződést röntgensugaras analízissel állapították meg). A kék szín 80 °C-on eltűnik, de lehűtve újra megjelenik. Általánosan elterjedt tévhit, hogy normális körülmények között nem lehet folyékony jódot előállítani, mivel melegítés hatására megolvadás nélkül [[szublimáció|szublimál]]. Azonban lassú melegítés hatására az olvadáspontnál (113,7 °C) a sűrű gőztakaró alatt megjelennek a folyékony jódcseppek.
