„Keresztes Sándor (politikus)” változatai közötti eltérés

a
→‎Magyarországon, a háború után: Országgyűlési napló, 1948. július 7.
a (→‎Magyarországon, a háború után: Országgyűlési napló, 1948. július 7.)
1945–1947-ben a Belügyminisztériumban dolgozott a [[Bibó István (politikus)|Bibó István]] főosztályához tartozó és [[Karcsay Sándor]] által vezetett tanulmányi osztályon. - Részt vett a [[Demokrata Néppárt]] alapításában, a Végrehajtó Bizottság tagja lett. Az [[1947-es magyarországi országgyűlési választás|1947-es választásokon]] a Demokrata Néppárt második legerősebb pártként bekerült az Országgyűlésbe, Keresztes Sándor a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselőjeként a képviselőcsoport titkára lett. 1947 októberében [[Shvoy Lajos]] székesfehérvári megyés püspök javaslatára a külföldi magyarok lelkigondozását végző [[Szent László Társulat]] titkárává választották.
 
1948 őszénnyarán „klerikofasiszta múlt” hamis vádjával megfosztották mandátumától. Minisztériumi állásába nem vették vissza. Ezért felesége nevén iparengedélyt váltott, és 1949-től 1950-ig harisnyakötésből tartotta el családját. 1950-ben sikerült elhelyezkednie az ''[[Új Ember]]'' katolikus hetilap kiadóhivatalánál; kezdetben pénzbeszedőként, fűtőként, majd adminisztrátorként dolgozott. 1953-ban az [[Egyházi Szeretetszolgálat]] vezetőjének tett javaslata alapján, [[Czapik Gyula]] érsek megbízásából megszervezte a [[Solidaritas Háziipari Szövetkezet]]et, mely munkalehetőséget biztosított az 1950-ben állami rendelettel feloszlatott szerzetesrendek tagjainak. 1953-ban [[rendőri felügyelet]] alá helyezték azzal az ürüggyel, hogy [[Apáca (vallás)|apácát]] fogadott be a családjába. Rendőri felügyeletét 1959 októberében szüntették meg.
 
===1956 és a megtorlások időszaka===