|
A zsinaton hazánk püspökei az ország állapota és vallási viszonyai miatt személyesen nem jelenhettek meg, ezért képviselőket küldtek [[Kolosváry János]] kolozsmonostori [[apát]], később csanádi püspök és [[Dudith András]] tinnini, később pécsi püspök személyében. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] magyar királyt [[Draskovich György (érsek)|Draskovich György]] pécsi püspök képviselte.
<!-- Ez a bekezdés már nem a magyarokról szól, kellene neki valami alcímet adni. -->A tridentitrienti zsinaton nemcsak a katolikus egyház hitágazatait védte és állapította meg határozottan a hitújítók ellenében, hanem az egyházi fegyelmet is teljesen átalakította. A zsinatnak a hittanra vonatkozó, ''decreta'' nevű határozatai fejezetekre és kánonokra oszlanak. A fejezetekben a hitágazatoknak – különösen a megtámadottaknak – bővebb magyarázata található, míg a kánonokban a magyarázat rövid és szabatos tételekben összevonva. A fegyelemre vonatkozó határozatok ''decreta de reformatione'' néven vannak jelölve. A hitágazatokról szóló határozatok [[eo ipso]], a fegyelmiek Rómában azonnal, másutt [[1564]]. [[május 1.|május 1-jén]] léptek hatályba. A zsinat hitágazati és erkölcstani végzéseit minden katolikus elfogadta és hitszabályként tartotta, a fegyelmi határozatokat azonban nem mindenütt fogadták el és hirdették ki. [[IV. Piusz pápa]] e zsinat határozatainak kihirdetése, azoknak kellő megtartása és az esetlegesen felmerült kételyek eloszlatása végett 8 bíborosból álló bizottságot nevezett ki, amely «S. Congregatio Conc. Trid. Interpretum» vagy röviden «S. Congregatio Concilii» nevet viselt. E bizottság határozatait 1718 óta évenként nyomtatásban is kiadták ''Thesaurus resolutionum S. Congregationis Concilii'' címen.
== A zsinat munkássága ==
== Hatása ==
A tridentitrienti, sorrendben 19. egyetemes zsinat hosszú időre meghatározta a katolikus egyház tanítását és működését. A következő, [[Első vatikáni zsinat|I. vatikáni zsinatig]] három teljes évszázad telt el, de a tridenti egyházszervezet a [[Második vatikáni zsinat|II. vatikáni zsinatig]] tartott, akár a latin misekönyv is (Missale Romanum), illetve a 4 kötetes, évszakonkénti latin papi zsolosmáskönyv (Breviarium Romanum, amelynek magyarországi kiadásait a ma is meglévő regensburgi Friedrich Pustet kiadó nyomtatta).
== Művek a zsinatról ==
== További információk ==
* {{CitWeb |aut=Burqus |tit=Trienti vagy tridenti? |url=https://laudator.blog.hu/2010/12/20/trienti_vagy_tridenti |work=Laudator temporis acti |date=2010-12-20 |accd=2018-11-10}}
* A tridentitrienti zsinat dokumentumainak magyar kiadását lásd: {{CitLib |aut=Heinrich Denzinger |aut2=Peter Hünermann |tit=Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai |ass=ford. Fila Béla – Jug László, összeáll. Romhányi Beatrix – [[Sarbak Gábor]] |red=Örökmécs |loc=Bátonyterenye |red2=Szent István Társulat |loc2=Budapest |ann=2004 |isbn=963-7556-11-7}}
== Kapcsolódó szócikkek ==
| 