„Hacker” változatai közötti eltérés

Megjegyzés: Sajnos nem mindig ennyire egyértelműen állnak a "jó oldalon" az egyébként valóban legálisan dolgozó fehér kalaposok. Mivel az általuk történő támadásokat részletesen dokumentálniuk kell és azt átadják a megbízónak, így a megbízónak lehetősége van azt felhasználni mások ellen akiknek a sajátjához hasonlóan kialakított rendszere van.

 

„Black-hat hacker”-nek (feketekalapos hackernek) nevezzük azokat a hackereket, akik tudásukkal visszaélve, jogosulatlanul számítógépbe illetve számítógép-hálózatokba törnek be haszonszerzés vagy károkozás céljából.

 

A ''black-hat hacker'' motivációja sokrétű lehet: pénzszerzés az adott információ birtoklása által, avagy a puszta kíváncsiság: „Meg tudom-e csinálni?” „Okosabb vagyok-e, mint azok, akik a rendszerért felelősek?” De ebben az esetben a kíváncsiságot nem kíséri önmérséklet: a ''black-hat hacker'' nem kér engedélyt a tesztelésre, és a sikeres behatolás végén nem értesíti az üzemeltetőket, hanem igyekszik kihasználni az illegálisan megszerzett információkat. Black-hat hackerek csoportjába tartoznak azok az ipari kémek, akik technológiai fejlesztések után kutatva törnek be hálózatokba. Sok ''black hat'' válik később ''white hat'' hackerré, sőt nagyon nehezen elképzelhető, hogy valaki úgy dolgozzon ''white hat'' hackerként, hogy előtte soha nem próbált betörni egy számítógépbe sem. Így a határ inkább etikus és etikátlan hackerre osztható, de a határ itt sem annyira éles. Hogy mi etikus és mi etikátlan csak viszonyítás kérdése, például lehet nagyon etikátlannak tűnik elsőre egy állami szerverre betörni, viszont ha ezt egy diktatorikus állam ellen követik el, hogy megakadályozzanak egy atomháborút akkor mindenki azonnal etikusnak tekinti.

 

Gyakorlatilag a Black-hat és a White-hat hacker közti átmenet. Ez a személy biztonsági résre bukkanva kihasználja azt, majd az esetről értesíti a rendszer üzemeltetőit. Ezután gyakran felajánlja a segítségét, persze pénzért cserébe.