„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Kézi visszaállítás Vizuális szerkesztés |
a →Élete |
||
23. sor:
Tanult [[Sárospatak]]on, ahol az akadémiai tanfolyamot [[1770]]. [[január 20.|január 20-án]] kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között két ízben is szerkesztette a [[Magyar Hírmondó]]t. Ezután egy ideig [[Pozsony]]ban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat [[Németország]]ban és [[Belgium]]ban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, [[1791]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Sárospatak]]ra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve [[Göttingen]]be ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét [[1792]]. [[május 1.|május 1-jén]] foglalta el, s tantárgyait [[magyar nyelv|magyarul]] adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. [[1802]]. [[július 16.|július 16-án]] a kollégium rektorának választották meg. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban. [[1805]]. [[július 16.|július 16-án]] hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
Szenvedélyes szógyártó volt. A [[nyelvújítás]] történetét szorosan véve az ő fellépésétől számíthatjuk. [[II. József magyar király|II. József]]nek a [[német nyelv]] használatát előnyben részesítő rendeletei őt is felháborították. Ezért, amikor 1785 tavaszán másodszor is a Magyar Hírmondó élére került, tudósításai szövegében csakúgy ontotta az új szavakat és kifejezéseket. Szógyártmányaival sokat ártott a ''Magyar Hírmondó''nak, végül kénytelen volt visszavonulni. Elképesztő szószörnyetegei mellett kitűnő új
Regényfordításába, az 1787-ben megjelent ''Szigvárt''ba is az újonnan csinált szók egész tömegét szőtte. [[Johann Martin Miller]] német író (1750–1814) [[Az ifjú Werther szenvedései|Werther]]-utánzatát (''Siegwart, eine Klostergeschichte,'' 1776) fordította magyarra, ez az első magyar nyelvű [[szentimentalizmus|szentimentális]] regény. Hatását gyöngítette a szeszélyesen képzett, sokszor érthetetlen szavak tömege. A regényt Barczafalvi Szabó Dáviddal körülbelül egyidőben [[Kazinczy Ferenc]] is magyar nyelvre tette át, de ez a magyarítása nem jelent meg, kézirata is megsemmisült.
| |||