„Dél-Korea” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.7 |
a AWB |
||
139. sor:
{{bővebben|Korea történelme|Dél-Korea történelme}}
Az 1945-ig egységes [[Korea (történelmi)|Korea]] területén a legenda szerint [[Csi-ce|{{koreai|Gija|Kidzsa}}]]<!-- 기자, 箕子 --> király [[i. e. 11. század|i. e. 1100]] körül alapította az első dinasztiát.<ref>{{cite book|url=https://books.google.hu/books?id=iB8R0oEH3kEC|title=The Land of Scholars: Two Thousand Years of Korean Confucianism|author=Jae-eun Kang|publisher=Homa & Sekey Books|year= 2006|isbn= 9781931907378|pages=29}}</ref> Ezt délen a [[három koreai királyság]] váltotta fel [[i. e. 194]]-ben. Az egységes [[Korea (történelmi)|koreai]] állam i. sz. [[668]]-ban jött létre, [[Silla (ókori királyság)|Silla]] néven. Koreát külső hatások főleg [[Kína]] felől érték. Onnan érkezett a [[buddhizmus]], a [[konfucianizmus]] és számos más ismeret.
Az ország mai neve a [[középkor]]i [[Korjo|{{koreai|Goryeo|Korjo}}]] ({{koreaiul|고려}}) dinasztia nevét őrzi. Az országban [[1395]]-től egészen a [[Korea a Japán Birodalom részeként|japán megszállásig]] (1910) az [[I-dinasztia|{{koreai|Yi|I}}-]] vagy [[Csoszon|{{koreai|Joseon|Csoszon}}]]-dinasztia uralkodott. A japánok annektálták Koreát, a második világháború idején rendőri diktatúrát vezettek be, és az ország gazdaságát katonai céljaik szolgálatába állították. A [[Szövetséges hatalmak a második világháborúban|szövetséges hatalmak]] 1943-ban megállapodtak abban, hogy a háború befejezte után helyre kell állítani az ország függetlenségét.
[[1945]]-ben az ország északi részét szovjet, a déli részét amerikai csapatok szállták meg, és a 38. szélességi kör mentén felosztották az országot. Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] felhívására a déli országrészben 1948 májusában nemzetgyűlési választásokat tartottak, majd a parlament a szovjet segítséggel megalakított [[Észak-Korea]] függetlenségének kikiáltását követően, 1948. [[augusztus 15.|augusztus 15-én]] kikiáltotta a Koreai Köztársaságot. A két Korea viszonya egyre jobban elmérgesedett, ami [[1950]]-ben a [[koreai háború]]hoz vezetett. Az egyik fél győzelmével sem végződő háború az 1953-ban aláírt [[panmindzsoni egyezmény|tűzszüneti egyezménnyel]] ért véget, a két Korea azonban technikailag továbbra is hadban áll egymással.
2007. október 4-én [[No Muhjon|{{koreai|No Mu-hyeon|No Muhjon}}]] és [[Kim Dzsongil|{{koreai|Kim Jong-il|Kim Dzsongil}}]] aláírt egy nyolc pontból álló békemegállapodást, amely szerint a két fél a tartós béke fenntartása érdekében magas szintű diplomáciai tárgyalásokat folytat, gazdasági fejlesztéseket hajtanak végre, felújítják a vasúti, közúti és légi közlekedéseket, továbbá közös olimpia megrendezésére tesznek lépéseket. A tárgyalások lezárását követően nem sokkal, október 9-én Észak-Korea ismét nukleáris kísérleteket hajtott végre. Három évvel később, 2009 elején a két ország viszonya ismét elmérgesedett: Észak rakétákat telepített a határ menti területekre, illetve megfenyegette Délt és az USA-t, ne merjék zavarni első műholdjuk űrbe juttatását, melyet április 5-én fellőttek. Szerződésük formálisan is véget ért.
206. sor:
2016-ban a népesség 97,2%-a koreai, 2,8%-a külföldi volt.<ref name="KT2017">{{cite web|url=http://www.koreatimes.co.kr/www/biz/2017/08/367_235722.html|title=No. of seniors surpass the youth for 1st time: census|publisher=[[The Korea Times]]|accessdate=2017-08-31}}</ref> A lakosság 13,6%-a 65 év feletti.<ref name="KT2017" /> Az átlagos dél-koreai háztartás 2,51 főt számlál, az egyfős háztartások száma a legmagasabb, 27,9%.<ref name="KT2017" /> A városi lakosság aránya 2016-ban 91,8% volt.<ref>{{cite web|url=http://www.koreaherald.com/view.php?ud=20170829000684|title=Nine out of 10 Koreans live in cities|publisher=[[Korea Herald]]|accessdate=2017-08-29}}</ref>
2017-ben a népességet 51,42 millióra becsülték, ebből 49,6% a Szöuli Fővárosi Területen belül élt.<ref name="FACTS: KOREA">{{Cite web |title=FACTS: KOREA |url=https://www.factsaboutkorea.go.kr/bbs/view.do?nttId=&ln=en/%3E |work=www.factsaboutkorea.go.kr |accessdate=2020-03-28 |language=en}}</ref> 2020 júniusában a lakosság 51,8 millió fő volt. A háztartások 39%-a egyfős, ez a leggyakoribb Dél-Koreában, a kétfős háztartások pedig 23,1%-ot tesznek ki.<ref>{{cite web|url=http://koreabizwire.com/single-person-households-most-common-household-type-in-s-korea/|title=Single-person Households Most Common Household Type in S. Korea|publisher=The Korea Bizwire|accessdate=2020-07-13|language=en}}</ref>
A teljes termékenységi arányszám ('''TFR''', ''Total Fertility Rate''), a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga, 2016-ban 1,17 volt. A 2005-ös évben volt az eddig mért legalacsonyabb a gyermekszületés, ekkor 1,08-as átlagot mértek.<ref
Eközben a dél-koreaiak átlagos élettartama 82,1 évre nőtt (2016-tól kezdve), ami magasabb, mint az OECD átlaga.<ref
=== Nyelv===
272. sor:
Az ország nagyvárosai közül [[Szöuli metró|Szöul]], [[Puszani metró|{{koreai|Busan|Puszan}}]], [[Tedzsoni metró|{{koreai|Daejeon|Tedzson}}]], [[Tegui metró|{{koreai|Daegu|Tegu}}]] és [[Kvangdzsui metró|{{koreai|Gwangju|Kvangdzsu}}]] rendelkezik [[metró]]val.<ref>{{cite web|url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/TR/TR_EN_5_1_4.jsp|title=Subway|publisher=KTO|accessdate=2015-10-08}}</ref> A [[szöuli metró]] 18 vonala összeköti a fővárost [[Incshon|{{koreai|Incheon|Incshon}}]]nal és [[Kjonggi|{{koreai|Gyeonggi|Kjonggi}}]] tartománnyal, valamint [[Dél-Cshungcshong|Dél-{{koreai|Chungcheong|Cshungcshong}}]] és [[Kangvon (Dél-Korea)|{{koreai|Gangwon|Kangvon}}]] tartományokkal is.
Az ország közúthálózatának hossza 2019-ben {{szám|111313}} km volt, ebből 4767 km autópálya.<ref>{{cite web|url=
=== Közművek ===
| |||