„Aminosavak” változatai közötti eltérés

Az '''aminosavak''' (más néven ''amino-karbonsavak'') az élethez alapvető fontosságú szerves vegyületek, amelyek molekulájában [[aminok|aminocsoport]] (−NH₂) és karboxilcsoport (−COOH) egyaránt előfordul, valamint tartalmaznak az egyes aminosavakra jellemző oldalláncokat (R csoport) is.<ref name="PoB">{{cite book | author=David L. Nelson, Michael M. Cox | title=Principles of Biochemistry | edition=4th edition | year=2005 | publisher=W. H. Freeman | location=New York | isbn=0-7167-4339-6}}</ref><ref>{{Cite encyclopedia|title = amino acid|date = 2015|encyclopedia = Cambridge Dictionaries Online|publisher = Cambridge University Press|url = https://dictionary.cambridge.org/us/dictionary/british/amino-acid|accessdate = 3 July 2015}}</ref> Molekuláik főként [[szén]]ből, [[hidrogén]]ből, [[oxigén]]ből és [[nitrogén]]ből épülnek fel. Több, mint 500 természetesen előforduló aminosav ismert, melyek sokféleképpen osztályozhatók, pl. az aminocsoport helyzete, [[pH|pH-érték]], [[polaritás]], vagy az oldallánc típusa alapján.<ref>{{cite journal |title = New Naturally Occurring Amino Acids|vauthors = Wagner I, Musso H|doi = 10.1002/anie.198308161|journal = Angewandte Chemie International Edition in English|volume = 22|issue = 11|pages = 816–28|date = November 1983}}</ref> A víz után a fehérjékké összekapcsolódott aminosavak a legnagyobb számban előforduló komponensek az emberi izomzatban és egyéb szövetekben.<ref>{{cite book|title = Human nutrition in the developing world|last = Latham|first = Michael C. | name-list-format = vanc |publisher = Food and Agriculture Organization of the United Nations|year = 1997|isbn = |location = Rome|pages = |chapter = Chapter 8. Body composition, the functions of food, metabolism and energy|chapter-url = http://www.fao.org/docrep/W0073E/w0073e04.htm#P1625_217364|series = Food and Nutrition Series – No. 29}}</ref> A proteinekben betöltött szerepükön túl még jó néhány folyamatban vesznek részt, pl. [[bioszintézis]]ben és az [[ingerületátvivő anyagok]] szállításában.

 

 

== Kémiai tulajdonságok ==

Az aminosavak ún. ''[[amfoter]]'' tulajdonságú vegyületek, vagyis '''amfolitok''': [[sav]]akkal szemben gyenge [[Bázis (kémia)|bázisként]], [[Bázis (kémia)|bázisokkal]] ([[lúg]]okkal) szemben gyenge [[sav]]ként viselkednek. Tehát vizes oldatban egyaránt semlegesítik az erős [[sav]]ak illetve erős [[Bázis (kémia)|bázisok]] kis mennyiségét, illetve lényegesen tompítják őket. Az ilyen anyagokat '''puffer'''nek nevezzük. Ennek óriási szerepe van az élő szervezetekben, mivel folyadék, vizes oldat található bennük, ahol az aminosavak meg tudják akadályozni az elsavasodást, illetve a lúgosodást.

 

 

=== Elektrokémiai tulajdonságok ===

Vizes oldatban, egy meghatározott pH értéken, az adott aminosav izoelektromos pontján '''(pI)''', egyenlő mértékben ionizált az aminosav mindkét csoportja: kifelé semleges, elektromos erőtérben ionmigrációt nem mutat. A legtöbb aminosav izoelektromos pontja közelítőleg semleges pH-nál van. A savas oldalláncú aminosavak izoelektromos pontja savas pH-nál van, a bázikus oldalláncúaké pedig bázikus pH-nál.

 

 

== α-aminosavak ==

Az α-aminosavak olyan aminosavak, amelyek biológiailag kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A fehérjemolekulák kizárólag α-aminosavakból épülnek fel, a többi aminosav (β- és γ-aminosav) biológiailag kevésbé fontos, vagy egyáltalán nem tölt be szerepet az élő szervezetekben. Az α-aminosavak közös szerkezeti jellemvonása, hogy mindig tartalmaznak egy aminocsoportot a karboxilcsoportot követő (2. számú, azaz α) szénatomon.

 

Alapvető fontosságú (esszenciális) aminosavaknak nevezzük azokat az aminosavakat, amelyeket az emberi vagy állati szervezet nem, vagy csak elégtelen mennyiségben képes előállítani.

 

# [[fenil-alanin]],

# [[hisztidin]],