„Régi magyarországi nyomtatványok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Története, szerzők nevei Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
16. sor:
| külső hivatkozás = [http://mek.oszk.hu/11900/11979/ MEK]}}
A '''Régi Magyarországi Nyomtatványok''' ('''RMNY''') egy szerkesztés alatt álló könyvsorozat, amely a kora újkori magyarországi és/vagy magyar nyelvű nyomtatványok bibliográfiai adatainak összegyűjtésével foglalkozik. Előkészítése
== Előzményei ==
A Régi Magyarországi Nyomtatványok „nem tekinthető hagyományos bibliográfiának. Leginkább egy sok évszázados értelmiségi hagyomány összefoglalásának és modern formában való újraalkotásának lehet tartani.”<ref>Heltai János: [http://real.mtak.hu/54097/1/HeltaiJ_MKsz_17_1_u.pdf A ''Régi Magyarországi Nyomtatványok'' (RMNy) tudománytörténeti helyzete], in Magyar Könyvszemle 2017:1, 106-114.</ref> A magyar szellemi élet nyomtatott emlékeink gyűjtése ugyanis már a 18. században megkezdődött, és az addigi egyedi erőfeszítéseket [[Szabó Károly (történész)|Szabó Károly]] korszakos jelentőségű műve, az [[1879]] és [[1898]] között megjelent ''[[Régi magyar könyvtár (irodalmi mű)|Régi magyar könyvtár]]'' (RMK) összegezte és tetőzte be.
Az RMK megjelenése után a magyar tudományos közvélemény fokozott érdeklődéssel fordult a régi magyarországi nyomtatványok kutatása felé. Ezekből a nagy könyvtárak különgyűjteményket hoztak létre, külön nyilvántartások készültek, a szakmai folyóiratok pedig számos újabb, addig ismeretlen műről és példányról adtak hírt.
A jelentős számú kiegészítés és pótlás összegyűjtését a Magyar Tudományos Akadémia már a 19. század utolsó éveiben elhatározta. Megbízásából a század elején [[Dézsi Lajos]], a budapesti, majd a kolozsvári egyetem irodalomtörténet professzora kezdte meg a pótlások összegyűjtését és közzétételét. Az ezeket tartalmazó első füzet 1906-ban jelent meg, egy másik pedig az első világháború miatt nyomdai kefelevonatban maradt.<ref>''Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliográfiájához'', Budapest, 1906.</ref> Vele párhuzamosan [[Sztripszky Hiador]] néprajkutató, az [[Erdélyi Nemzeti Múzeum]], majd a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] munkatársa is megpróbálta összegyűjteni at RMK-t kiegészítő adatokat, amelyeket 1912-ben egy kőnyomtos jegyzékben tett közzé.<ref>Sztripszky Hiador: ''Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár című munkájának I-II. kötetéhez. Pótláspk és igazítások. 1472–1711'', Budapest, 1912. – Ezt kiegészítve Dézsi Lajos kiadatlan adataival, 1967-ben reprint formában az RMNy munkacsoport tette ismét közzé.</ref> Később gyűjtését személyes kutatásokkal jelentősen bővítette, ennek eredményeit azonban 1946-ban bekövetkezett haláláig nem tudta közreadni.
Az 1971 óta megjelenő kötetek kronologikus rendben, az egyes éveken belül a nyomdahelyek betűrendjében haladva mutatják be a példányból ismert, vagy megbízható források alapján feltételezhető kiadványokat. (A teljes bibliográfiának mintegy egyötödét az utóbbi típusú ilyen tételek teszik ki.) Ezenfelül az egyes kötetek végén külön ''Appendix'' cáfolja meg a szakirodalomban alaptalanul feltételezett vagy tévesen meghatározott nyomtatványokat.▼
==Története==
Az RMNy leírásai azért különlegesek, mert a szokásos bibliográfiai adatok (címleírás, méret, kolláció, lelőhelyek, stb.) mellett az egyes kiadványokat tartalmilag is ismerteti, összefoglalja a rájuk vonatkozó irodalmi, és művelődéstörténeti kutatások legfontosabb eredményeit, a könyvészeti és nyomdatörténeti szakirodalomról pedig teljes áttekintést ad. Ezenfelül közli a fönnmaradt nyomtatványok címlapjainak fényképeit.▼
Dézsi és Sztripszky munkássága is nyilvánvalóvá tette, hogy a régi magyar retrospektív bibliográfia teljessé tétele meghaladja egyetlen szakember teljesítőképességét. 1940-ben [[Fitz József]], az [[Országos Széchényi Könyvtár]] főigazgatója megbízta [[Varjas Béla|Varjas Bélát]], hogy készítsen tervezetett az új RMK elkészítésére. Érdemi munkára azonban a második világháború miatt már nem került sor. A háború után azonban az OSZK visszatért a korábbi tervhez. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] évenkénti támogatásával 1952-től munkaközösséget szervezett fiatal irodalomtörténészekből és könyvtároskból, akik elkezdték összegyűjteni a szakirodalomban ismertetett adatokat, átnézték a külföldi bibliográfiákat, és elkezdték újra számba venni a magyarországi könyvtárak állományát is, belértve azokat a példányokat, amelyek akkoriban, az államosított szerzetesi gyűjteményekből kerültek az OSZK és más állami könyvtárak állományába. Ennek összesített eredményét a RMK I-II kötetének egy olyan példányába vezették be, amelyet minden lap után tiszta lapokkal bővítettek.
Az RMNy első négy kötetében (1670-ig) 3697 tétel szerepel. Az 1670 utáni harminc év könyvtermését megbecsülve, az RMNy 1700-ig terjedő részének utolsó sorszáma 6000 körül lesz. ▼
Az RMNy első tervezete 1954 elején készült el, Varjas Béla vezetésével. Ekkora vált nyilvánvalóvá, hogy nem az RMK kiegészítéséről vagy újabb adakékkötet kiadásáról lesz szó, hanem egy új, korszerű bibliográfiáról. Az új adatokból ugyanis az látszott, hogy at RMK 16. századi anyaga 30%-al, a 17. századi pedig 40-50%-al bővíthető. Az RMNy az RMK I. és II. kötetének anyagát, tehát a magyar nyelvű és a magyarországon készült nyomtatványokat együtt célozta feldolgozni, a külföldön megjelent szerzői vagy tartalmi hungarikumok (RMK III, Apponyiana) feldolgozását azonban kizárta. (A munkacsoport azonban az RMK III. kötetéhez is adott közre pótköteteket.) A tervezetet az MTA Könyvtártudományi Főbizottsága 1955-ben elfogadta és megvalósításával továbbra is az OSZK-t bízta meg. A munkacsoport akadémiai támogatása 1958-ban megszűnt, de 1961-től újraindult, elsősorban [[Mezey László|Mezey Lászlónak]], az MTA I. osztálya újonnan alakult Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Munkabizottsága elnökének köszönhetően. Az új személyi összetételű, [[Borsa Gedeon]] által vezetett munkacsoport elsősorban a legrégebbi korszakra, a 16. századra koncentrált. Ekkor alakult ki az a koncepció, amely a bibliográfiai leírást tartalmi föltárással és a szakirodalom teljes ismertetésével egészítette ki.
Az első kötet lektorált kézirata 1966/1967-ra készült el, de még évekig tartott a címlapok reprodukciójának összegyűjtése (amely jórészt [[Hervay Ferenc]] kezdeményezésére történt) és a mutatók elkészítése. A kötet végül 1971-ben jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A munkacsoport azóta is folyamatosan, lassan változó személyi összetételben dolgozik az eredeti koncepció megvalósításán. Az egyes újabb kötetek eddig 12-17 évente követték egymást.
== Koncepciója ==
▲Az
▲Az RMNy leírásai azért különlegesek, mert a szokásos bibliográfiai adatok (címleírás, méret, kolláció, lelőhelyek, bibliográfiai hivatkozások, stb.) mellett az egyes kiadványokat tartalmilag is ismerteti, valamint összefoglalja a rájuk vonatkozó irodalmi, és művelődéstörténeti kutatások legfontosabb eredményeit, a könyvészeti és nyomdatörténeti szakirodalomról pedig teljes áttekintést ad. Ezenfelül közli a fönnmaradt nyomtatványok címlapjainak fényképeit.
▲Az RMNy első négy kötetében (1670-ig) 3697 tétel szerepel. Az 1670 utáni harminc év könyvtermését megbecsülve, az RMNy 1700-ig terjedő részének utolsó sorszáma 6000 körül lesz.
==Az megjelent kötetek adatai==
{| {{széptáblázat}}
!
!
! szerzők, közreműködők
!
!
|-
| 1473–1600
| I.
| [[Borsa Gedeon]], [[Hervay Ferenc]], [[Holl Béla]], Käfer István, Kelecsényi Ákos
| nincs
| Budapest, 1971
|-
| 1601–1635
| II.
| Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla<br>Fazakas József, Heltai János, Kelecsényi Ákos, Vásárhelyi Judit
| nincs
| Budapest, 1983
|-
| 1636–1655
| III.
| Heltai János, †Holl Béla, Pavercsik Ilona, P. Vásárhelyi Judit<br>Dörnyei Sándor, V. Ecsedy Judit, Käfer István
| nincs
| Budapest, 2000
|-
| 1656–1670
| IV.
| Heltai János, Pavercsik Ilona, Perger Péter, P. Vásárhelyi Judit<br>V. Ecsedy Judit, Käfer István
| [http://mek.oszk.hu/11900/11979/ MEK]
| Budapest, 2012
|-
| 1671–1685
| V.
|
|
| előkészületben
|}
| |||