„Pécsi ókeresztény sírkamrák” változatai közötti eltérés

Elképzelhető, hogy ugyanebben a fázisban épült a sírkamra déli részére egy négy oszlopon nyugvó tornác-szerű porticus is, amelyet később építették hozzá a sírkamrához. A megmaradt falakból a kutatók megállapították, hogy az épület részben föld alatt állt, de a föld fölé is emelkedett, amiről az ablaka árulkodik. Szintén egyedivé teszi a kamrát az, hogy nagy valószínűséggel nem volt sírkápolnája. Jelenleg nem ismeretes, miképp nézhetett ki az első fázisban, és a funkcióját is nehéz pontosan megállapítani. Jelenlegi állapotában sírkamrának tűnik, azonban szokatlanul kicsi a benne található sírláda. Nem valószínű, hogy gyermeket temettek itt el. Valószínűbb, hogy újratemetésről van szó, amely nem volt szokatlan a 4. században a kereszténység elterjedése után. Ekkor temették újra a korábban rejtett helyeken tisztelt mártírok földi maradványait.<ref name="V."/>

 

A VI. számú sírkamra a székesegyháztól délre, a Dóm téren (Szent István tér felső része) található. [[1922]]-ben került elő. Festetlen. Jelenleg méltatlanul a székesegyház előtti föld alatti vízelvezető csatorna ejtő aknájaként működik. Nagy mélysége miatt bemutatása nincs megoldva, nem látogatható. A VII. számú kripta a székesegyház nyugati oldalánál található. [[1957]]-ben került elő. Az építmény kutatása nem teljes, jelenleg nem látogatható, mert föld alatt van. A VIII-X. számú sírkamrák a Káptalani Levéltár és Plébánia épületétől keletre találhatók, a Szent István tér keleti oldalán (felső-sétatér). Az első kettő festetlen falú építmények, amelyek [[1940]]-ben kerültek elő. Az utolsó [[1927]]-ben került elő, azonban a kutatása még nem történt meg, ugyanis jelenleg föld alatt van, nem található.