„Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola” változatai közötti eltérés

1985-ben a Gyors- és Gépíró Iskola a Budapest VII. kerület Murányi utca 10. számú – a XIX. század végén neoklasszicista stílusban épített -– iskolaépületbe költözött. Még ebben az évben felvette az első magyar országgyűlési gyorsírónak, [[Hajnik Károly]]nak a nevét, és -– mint a gyorsíró iskola jogutódja -– közgazdasági szakközépiskolává alakult. A legelső középiskolai osztály, a IV/G (of. Süle Sándorné), [[1991]]-ben tett érettségi vizsgát. Idegen nyelvből ez az osztály még nem érettségizett, mert [[1990]]-ig az intézmény hiányt szenvedett megfelelő nyelvtanárokból.

Az országban -– az állami oktatási intézmények között -– elsőként dolgozta ki és valósította meg az iskola a titkár-menedzserasszisztens képzési programot, amelyet számos intézmény átvett, illetve továbbfejlesztett. Érettségizetteknek bevezette a jogi asszisztens és az ügyintézőtitkár I. elnevezésű szakképzést. Népszerűek voltak a protokoll ügyintéző, irodavezető, titkárságvezető OKJ-s képzések is. Az elmúlt évtizedek alatt sok ezer fiatalt juttatott magas szintű tudáshoz, sokan egyetemekre és főiskolákra is bejutottak. A felvételi arányszámok tükrében az iskola – folyamatosan javuló tendenciát mutatva – az átlagos szintet megütve bejutott a középmezőnybe ³.

[[2006]]-ban ünnepelték az iskola fennállásának 75. évfordulóját, valamint Hajnik Károly 200. születésnapját. Ebből az alkalomból – Bod Péter Ákos fővédnökségével -– nemzetközi tudományos tanácskozást és emlékülést rendeztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban, valamint emlékműsort mutattak be az iskolában.

# A középiskolák felsőoktatási felvételi arányainak mutatói – Az arányok fejlődése (1. táblázat) In: Neuwirth Gábor -– Horn Dániel: A középiskolai munka néhány mutatója. Okt. Kut. és Fejl. Int., 2007. – ISSN 1788-1889 (nyomt.), ISSN 1788-2052 (on-line)