„Apraxin Júlia” változatai közötti eltérés

Apraxin Júliát a [[Bécs]]ben élő orosz házaspár – [[Alexandr Petrovics Aprakszin|Alexandr Petrovics Apraxin gróf]]{{wd|Q21088455}} és Jelena Nyikolajevna Bezobrazova – gyermekeként anyakönyvezték 1830. október 16-án. Apraxin gróf Bécsben szolgálatot teljesítő orosz diplomata, anyja a híres Bezobrazov{{wd|Q4080967}} család tagja volt.{{refhely|Kovács 2013}} A házaspár 1837-ben visszatért [[Oroszország]]ba. Szülei válása után anyja 1841-ben férjhez ment Esterházy József grófhoz{{jegyzet*|A válást és a házasságot ugyan a [[Szentpétervár|pétervári]] érsekség engedélyezte, de a katolikus egyház szerint ez nem volt érvényes; ezért Apraxin gróf halála után 1845-ben [[Cseklész]]en katolikus szertartás szerint újra összeházasodtak.}}, akivel már 1828 óta szoros kapcsolatban volt, s aki saját lányának tartotta Júliát és akinek a birtokán, a [[Pozsony]] melletti [[Cseklész]]en éltek váltakozva Béccsel. Az Apraxin-gyerekeket ([https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ferdinand_Georg_Waldm%C3%BCller_-_Julia_Comtesse_Apraxin_-_4655_-_%C3%96sterreichische_Galerie_Belvedere.jpg Júliát] és [https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Waldm%C3%BCller_-_Demetrius_Graf_Apraxin.jpeg Demetert]) [[Ferdinand Georg Waldmüller|Georg Waldmüller]], [https://en.mng.hu/artworks/countess-apraxin-and-her-daughter/ édesanyjukat és a kis Júliát] pedig [[Anton Einsle]] festette le együtt.{{refhely|Vári 2020}} Júlia gondos nevelésben részesült, az akkori idők nőknek szánt ismereteinél jóval többet sajátított el – mind családja jóvoltából, mind saját érdeklődéséből fakadóan. Nyelveket, irodalmat, filozófiát és asztronómiát tanult, s még asszonykorában is foglalkozott jogi és történelmi ismeretek szerzésével – magántanára [[Toldy Ferenc]] volt – s [[Lenhossék József]] professzor anatómiai előadásain is részt vett. Már gyermekkorában érdeklődött a színészet és irodalom iránt, nyolcévesen műkedvelő előadásban szerepelt és verseket is írt.{{refhely|Barna 1934}}

 

 

Júlia már édesanyja bécsi otthonában központi alakja volt a társasági összejöveteleknek (regényírással is kísérletezett), és kedvelt személyisége lett a bécsiek körében. Így nem véletlen, hogy [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|ifjabb Johann Strauss]] 1853-ban neki ajánlotta egyik polkáját, a Tanzi Bäri<ref>Kottája: {{cite web |url= https://musopen.org/de/music/9829-tanzi-bari-polka-op134/ |title= Strauss Jr Tanzi-Bäri-Polka, Op.134 |publisher= Musopen |accessdate= 2021-01-28}}, zenéje YouTube-on: [https://www.youtube.com/watch?v=a4JhoCyJkDk Tanzi-Bäri Polka op. 134 - Johann Strauss II]</ref> (Táncoló medve) címűt, arra célozva, hogy Júlia úgy megtáncoltatja a férfiakat, ahogy a medvetáncoltató a medvéjét.{{refhely|Vári 2020}} 1860-ban férjével átköltöztek [[Pest (történelmi település)|Pestre]] egy Nádor utcai palotába. Nagy házat tartottak fenn, Júlia irodalmi szalonjában maga köré gyűjtötte a kor hírességeit, [[Prielle Kornélia]], [[Hollósy Kornélia]], [[Bulyovszkyné Szilágyi Lilla|Bulyovszky Lilla]], [[Kánya Emília]], [[Liszt Ferenc]], [[Reményi Ede (hegedűművész)|Reményi Ede]], sőt [[Jókai Mór]] is gyakori vendég volt itt. Az arisztokrácia részéről Waldstein János gróf, [[Szapáry Gyula]] – később miniszterelnök –, Vécsey József báró, [[Széchenyi Béla]] és természetesen a Batthyány család tagjai voltak vendégei. Először itt élte ki szereplési vágyait, ahogy barátnője, [[Kánya Emília]] írta: "''Aztán … Júliára került a sor. Deklamált. A terem közepére állt, kiegyenesítette szép termetét, végignézett a hallgatóságán, és csengő, erős hangon, kissé idegen hangzású kiejtéssel, recitálta Petőfi hangzatos költeményeit: Ha férfi vagy, légy férfi ,/ S ne hitvány gyönge báb… Melegséggel, de túlzott erővel szavalt, és meglepetve néztem fel reá, annyi tűz, annyi szent hevület csengett végig szép, de szerintem kissé színpadias előadásán''".{{refhely|Barna 1934}} Nagy tisztelője volt [[Eötvös József (író)|báró Eötvös Józsefnek]], [[Széchenyi István|Széchenyi Istvánt]] többször is meglátogatta a [[döbling]]i elmegyógyintézetben. Széchenyi őt barátságosan fogadta, férjét viszont semmirekellőnek tartotta.{{refhely|Vári 2020}}