Wikipédia

„Iskola” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Roviditett tartalom
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.249.157.250 (vita) szerkesztéséről 93.78.28.80 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
3. sor:
{{részben nincs forrás}}<!--Egy borzalom. Általános rizsa arról, hogy sokfelé voltak iskolák régen is, aztán egy bemásolt cikk 1890-ből, végül némi infó, amit amúgy is mindenki tud. Teljesen át kellene írni.-->
 
Az '''iskola''' meghatározott életkori szakaszban a mindkét nemhez tartozó gyermekekkel és fiatalkorúakkal való foglalkozásra szorítkozik. A nevelési és oktatási feladatokat tervszerűen és folyamatosan ellátó intézmény. Fontos feladata van a személyiség formálásában. Szerepe, feladata az utóbbi évtizedekben lényeges változásokon ment át. Egyaránt társadalmi és pedagógiai intézmény. Az iskola család után a legfontosabb szocializációs színtér. Az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely szabályozza a nevelési-oktatási munka szervezését, tartalmát, követelményrendszerét, tanórák számát (akár heti 35-45 is lehet).
Az '''iskola egy olyan hely, ahol a gyerekeket a tanulással kínozzák! Gyermekét NE VIGYE BE AZ ISKOLÁBA!'''
 
[[Fájl:Philo_mediev.jpg|link=https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Philo_mediev.jpg|balra|bélyegkép|Iskola a középkorban]]
== Története ==▼
[[Kép:Philo mediev.jpg|balra|bélyegkép|Iskola a középkorban]]
A görög "szkolé" szóból származik, ami szabadidőt jelentett.
 
===Ókor===
 
Az első iskolának nevezhető szerveződések az ókorban fedezhetőek fel. '''Mezopotámiában''' a Kr. e. II. évezred elejétől kezdve kétféle írnokképző működött. Az alapképzést, - írást, olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket - a "tábla háza",(Édubba) míg a magasabb képzést a "bölcsesség háza" (Bét mummi) nyújtotta. Mezopotámiához hasonlóan '''Egyiptomban''' is megjelent az intézményesülő oktatás egy sajátos formája, az "írnokképzõ", az írnokok "iskolája". A tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel (utánzás, gyakoroltatás stb.) adták át tudásukat tanítványaiknak. '''Kína'''jól szervezett iskolarendszerrel rendelkezett. Alapját a városokban létesített alapiskolák alkották. Középfokú képzés a járási, tartományi iskolákban, a felsőfokú képzés: állami tisztségviselõk (mandarinok) képzése volt. Iskolák az antik [[Görögország|görög]] és [[Bizánc|bizánci]] kultúrában is léteztek, a katonatisztekkel szemben elvárás volt az alapfokú iskolák elvégzése. A görög nevelés ideáljaiban és gyakorlatában olyan fejlõdés ment végbe, melyet leginkább két polisz, '''Spárta''' és '''Athén'''nevelésében érzékeltető. A fiúgyermekek nevelésére mindkét államban igen nagy gondot fordítottak. A spártai fiúk 7 éves korukban tanodába kerültek, ahol közös nevelésben részesültek. A rendkívül szigorú testi nevelésen túl értelmüket csak annyira képezték, amennyire az egy jó katonának szükséges volt. Írni-olvasni, számolni alig tanultak meg, azonban fontosnak tartották gondolataik egyszerű, világos, szabatos kifejezését. A fiúk húszéves korukban lettek - kitűnően képzett katonaként - a hadsereg tagjai. A nevelés azonban nem fejeződött be húszéves korban, hanem kiterjedt a felnőtt korra is. Athénben a nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt: Grammatikai "iskola" (alapkészségek - írás, olvasás, számtan), Kithara-"iskola" (múzsaképzés - tánc, ének), Palaisztra ('birkózásra kijelölt hely', gimnasztikai képzés). Amíg Spártában a dresszúra, a fizikai kényszer uralkodott, addig az athéniak bíztak abban, hogy sokkal mélyebben be lehet hatolni a gyermekek, a fiatalok lelkébe az esztétikum segítségével. A '''hellenisztikus kor''' (Nagy Sándor uralkodásától (Kr. e. 336-323) számítjuk) nevelése és oktatása is figyelemre méltó tartalmi gazdagodáson ment keresztül. Új "iskolatípusok" jelentek meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult. Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleion magán és városi fenntartású iskola lett, ahol 7-14 éves korú gyerekek tanultak. A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola, felsőfokú képzés színterei a filozófiai iskolák voltak.
Az első iskolának nevezhető szerveződések az ókorban fedezhetőek fel. '''Mezopotámiában''' a Kr. e. II. évezred elejétől kezdve kétféle írnokképző működött. Az alapképzést, - írást, olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket - a "tábla háza",(Édubba) míg a magasabb képzést a "bölcsesség háza" (Bét mummi) nyújtotta. Mezopotámiához hasonlóan '''Egyiptomban''' is megjelent az intézményesülő oktatás egy sajátos formája, az "írnokképzõ", az írnokok "iskolája". A tanítást vállaló írnokok a legelemibb módszerekkel (utánzás, gyakoroltatás stb.) adták át tudásukat tanítványaiknak.
'''Kína''' jól szervezett iskolarendszerrel rendelkezett. Alapját a városokban létesített alapiskolák alkották. Középfokú képzés a járási, tartományi iskolákban, a felsőfokú képzés: állami tisztségviselõk (mandarinok) képzése volt.
Iskolák az antik [[Görögország|görög]] és [[bizánc]]i kultúrában is léteztek, a katonatisztekkel szemben elvárás volt az alapfokú iskolák elvégzése.
A görög nevelés ideáljaiban és gyakorlatában olyan fejlõdés ment végbe, melyet leginkább két polisz, '''Spárta''' és '''Athén''' nevelésében érzékeltető.
A fiúgyermekek nevelésére mindkét államban igen nagy gondot fordítottak. A spártai fiúk 7 éves korukban tanodába kerültek, ahol közös nevelésben részesültek. A rendkívül szigorú testi nevelésen túl értelmüket csak annyira képezték, amennyire az egy jó katonának szükséges volt. Írni-olvasni, számolni alig tanultak meg, azonban fontosnak tartották gondolataik egyszerű, világos, szabatos kifejezését. A fiúk húszéves korukban lettek - kitűnően képzett katonaként - a hadsereg tagjai. A nevelés azonban nem fejeződött be húszéves korban, hanem kiterjedt a felnőtt korra is.
Athénben a nevelése-oktatása, a képzés tartalmainak átadása különféle iskolatípusokban történt: Grammatikai "iskola" (alapkészségek - írás, olvasás, számtan), Kithara-"iskola" (múzsaképzés - tánc, ének), Palaisztra ('birkózásra kijelölt hely', gimnasztikai képzés). Amíg Spártában a dresszúra, a fizikai kényszer uralkodott, addig az athéniak bíztak abban, hogy sokkal mélyebben be lehet hatolni a gyermekek, a fiatalok lelkébe az esztétikum segítségével.
A '''hellenisztikus kor''' (Nagy Sándor uralkodásától (Kr. e. 336-323) számítjuk) nevelése és oktatása is figyelemre méltó tartalmi gazdagodáson ment keresztül. Új "iskolatípusok" jelentek meg, s a régiekben átadott tudás tartalma is módosult. Az elemi oktatás színtere a minden városban működő didaszkaleion magán és városi fenntartású iskola lett, ahol 7-14 éves korú gyerekek tanultak. A középfokú oktatás színtere a grammatikai iskola, felsőfokú képzés színterei a filozófiai iskolák voltak.
 
===Középkor===
 
Részben a görög, [[Római Birodalom|római]] és [[Perzsia|perzsa]] hódítások hatására indult meg az [[iszlám]] kultúra iskoláinak fejlődése, amelynek tudáskoncentrációja óriási volt. Itt jelent meg először az igény a jól szervezett oktatási struktúrákra és módszerekre. A [[Mecset|mecseteketmecset]]eket vallásos és oktatási tevékenységekre párhuzamosan használták, a [[10. század|10. században]]ban jelentek meg az első független iskolák (arabul: madrasszák).
 
Az iszlám oktatás nagy hatással volt a modern európaira. Az [[érettségi]] franciául ''Baccalaureat'', angolul ''Baccalaureate'', mindkettő az arab ''Bihaqqi Al-Riwayah'' szóból származik, amely az első ilyen jellegű, írásban is rögzített követelményrendszer volt.
18 ⟶ 28 sor:
 
== Magyarországon ==
{{Pallas}}
{{Pallas}}Noha Magyarország önálló iskolarendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett iskolákat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész [[Árpád-kor|Árpád-korszakban]] virágzottak, az úgynevezett fárai iskolák voltak. [[I. István magyar király|Szent István]] elrendelte, hogy minden 10 falu egy templomot és [[Parókia|parókiát]] építsen, melléje pedig egy fárai iskolát.{{refhely|Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai}}▼
 
▲{{Pallas}}Noha Magyarország önálló iskolarendszert nem fejlesztett, de azért a nyugati nemzetektől átvett iskolákat saját nemzete egyéniségéhez tudta idomítani és alkalmazni. Legrégibb iskoláink, amelyek az egész [[Árpád-kor|Árpád-korszakban]]szakban virágzottak, az úgynevezett fárai iskolák voltak. [[I. István magyar király|Szent István]] elrendelte, hogy minden 10 falu egy templomot és [[Parókia|parókiát]] építsen, melléje pedig egy fárai iskolát.{{refhely|Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai}}
A zárdai, káptalani és székesegyházi iskolák a mai középiskolák feladatát teljesítették. Tantárgyaik az úgynevezett [[hét szabad művészet]] (''septem artes liberales''), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: a [[Latin nyelv|latin nyelvből]] (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); az ékesszólástanból (rhetorica) és a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: a számtan (arithmetica); a zene (musica); a mértan (geometria) és a csillagászat (astronomia). Ez iskolákban kizárólagosan papok, kivált szerzetesek, kezdetben a [[Benedek-rend|Benedek-rendűek]], [[domonkosok]], [[ferencesek]], [[Pálos rend|magyar pálosok]], majd a [[Premontrei rend|premontrei]], [[Ciszterciek|Cisztercita]]-rendűek stb. tanítanak. Fő céljuk volt az egyháznak papokat és hívőket nevelni. ▼
 
▲A zárdai, káptalani és székesegyházi iskolák a mai középiskolák feladatát teljesítették. Tantárgyaik az úgynevezett [[hét szabad művészet]] (''septem artes liberales''), amelyek két tanfolyamra voltak osztva, az elsőnek a neve volt trivium, a másodiké quadrivium. Amaz állott: a [[Latinlatin nyelv|latin nyelvből]]ből (ide értve a latin prozódiát, a vallástant, az egyházi énekeket stb.); az ékesszólástanból (rhetorica) és a gondolkodástanból (dialectica). A quadriviumhoz tartoztak: a számtan (arithmetica); a zene (musica); a mértan (geometria) és a csillagászat (astronomia). Ez iskolákban kizárólagosan papok, kivált szerzetesek, kezdetben a [[Benedek-rend|Benedek-rendűek]]űek, [[domonkosok]], [[ferencesek]], [[Pálos rend|magyar pálosok]], majd a [[Premontrei rend|premontrei]], [[Ciszterciek|Cisztercita]]-rendűek stb. tanítanak. Fő céljuk volt az egyháznak papokat és hívőket nevelni.
A reformáció koráig 102 olyan magyarországi községet ismerünk, melyekben elemi iskolák voltak.{{refhely|Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai}} Mint külföldön, úgy nálunk is létrejött egy-egy városi iskola is, mely elsősorban a városi polgárság érdekeit próbálta szolgálni. A [[reformáció]]<nowiki/>nálunk is nagy lökést adott a közművelődésnek: iskoláink száma nagy mértékben szaporodott. A [[protestánsok]], ha egy-egy területet, várost meghódítottak, nyomban iskolát nyitottak. Ha valamelyik városban eldöntetlen maradt a küzdelem, két középiskola is keletkezett a katolikusok részéről, miközben voltak egyféle felekezetű nagy területek, ahol egy iskola sem volt. Ez az oka, hogy középiskoláink még manapság is terület szerint oly aránytalanul vannak elhelyezve. De a reformáció után is megmaradt az iskola eszköznek a felekezetek kezében, megmaradt egyházi ügynek. ▼
 
▲A reformáció koráig 102 olyan magyarországi községet ismerünk, melyekben elemi iskolák voltak.{{refhely|Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai}} Mint külföldön, úgy nálunk is létrejött egy-egy városi iskola is, mely elsősorban a városi polgárság érdekeit próbálta szolgálni. A [[reformáció]]<nowiki/> nálunk is nagy lökést adott a közművelődésnek: iskoláink száma nagy mértékben szaporodott. A [[protestánsok]], ha egy-egy területet, várost meghódítottak, nyomban iskolát nyitottak. Ha valamelyik városban eldöntetlen maradt a küzdelem, két középiskola is keletkezett a katolikusok részéről, miközben voltak egyféle felekezetű nagy területek, ahol egy iskola sem volt. Ez az oka, hogy középiskoláink még manapság is terület szerint oly aránytalanul vannak elhelyezve. De a reformáció után is megmaradt az iskola eszköznek a felekezetek kezében, megmaradt egyházi ügynek.
Állami üggyé a közoktatást [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő tette, aki [[1777]]-ben kiadta a [[Ratio Educationis]] című rendeletet az új nevelési és tanulmányi rendszerről, mely az egész oktatásügyet az elemi iskoláktól egész az egyetemig államilag rendezte. Ez a rendelkezés az összes iskolaügy feletti legfelsőbb felügyeletet a koronára ruházta. Budán és Zágrábban tanulmányi bizottságokat állítottak fel. Az országot 9 kerületre osztották, minden kerületbe egy-egy királyi főigazgatót neveztek ki, melléje pedig a triviális és normális iskolák számára szakértő felügyelőt rendeltek. Mária Teréziának egy másik fontos cselekedete volt, hogy az eltörölt Jezsuita-rend vagyonát tanulmányi alappá tette, mely egészen az állam rendelkezése alá került. De csakis a katolikus iskolaügy került teljesen az állami hatalom alá: a protestánsok s különösen a reformátusok nem ismerték el a rendeleti úton kiadott [[Ratio Educationis|Ratiót]]. Ugyancsak Mária Terézia idején létesültek az első szakiskolák, jogi akadémiák, bányászakadémiák, katonai nevelőintézetek, stb. ▼
 
▲Állami üggyé a közoktatást [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] királynő tette, aki [[1777]]-ben kiadta a [[Ratio Educationis]] című rendeletet az új nevelési és tanulmányi rendszerről, mely az egész oktatásügyet az elemi iskoláktól egész az egyetemig államilag rendezte. Ez a rendelkezés az összes iskolaügy feletti legfelsőbb felügyeletet a koronára ruházta. Budán és Zágrábban tanulmányi bizottságokat állítottak fel. Az országot 9 kerületre osztották, minden kerületbe egy-egy királyi főigazgatót neveztek ki, melléje pedig a triviális és normális iskolák számára szakértő felügyelőt rendeltek. Mária Teréziának egy másik fontos cselekedete volt, hogy az eltörölt Jezsuita-rend vagyonát tanulmányi alappá tette, mely egészen az állam rendelkezése alá került. De csakis a katolikus iskolaügy került teljesen az állami hatalom alá: a protestánsok s különösen a reformátusok nem ismerték el a rendeleti úton kiadott [[Ratio Educationis|RatiótRatió]]t. Ugyancsak Mária Terézia idején létesültek az első szakiskolák, jogi akadémiák, bányászakadémiák, katonai nevelőintézetek, stb.
 
A 19. század végén iskoláink legnagyobb része államtörvény által van rendezve és szervezve. Vannak kisdedóvó intézeteink és gyermek-menedékházaink; népoktatási tanintézetek; középiskolák; felsőbb tanintézetek; szakiskolák. A kisdedóvást az 1891. évi XV. t.-cikk és az ennek végrehajtása tárgyában 1892. okt. 8-án kiadott miniszteri utasítás szabályozza. E törvény szerint a kisdedóvás feladata 3-6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érhető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességüknek, értelmüknek és kedélyüknek korukhoz mért fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni. A népoktatási tanintézetekhez, amelyeket az 1868. XXXVIII., továbbá az 1876. XXVIII. és az 1879. évi XVIII. törvények szabályoznak, tartoznak: az elemi népiskolák, amelyek 6 évig tartó mindennapi és 3 évre terjedő ismétlő iskolából állnak; ezekre nézve tankötelezettség áll fenn; felsőbb népiskolák, fiúk számára 3, leányok számára 2 évfolyammal. Ezek az iskolák növendékeiket az elemi iskola 6. osztályából veszik; polgári iskola fiúk számára 6, a leányok számára 4 évfolyammal. Felvesznek oly tanulókat, akik az elemi iskola 4. osztályát elvégezték; tanító- és tanítónőképző intézetek, eredetileg 3, most 4 éves tanfolyammal. Az említett iskolák köréhez számíthatók még a miniszteri rendeleten alapuló felsőbb leányiskolák és a polgári iskolai tanító- és tanítónőképző intézetek. Középiskoláinkat, amelyek gimnáziumokból és reáliskolákból állnak, az 1883. évi XXX. s az 1890. évi XXX. t.-cikkek szabályozzák. Ez iskolák készítenek elő és képesítenek az egyetemi tanulmányokra. A felsőbb tanintézetekhez tartoznak: 51 papnevelő intézet, 13 jogakadémia, a budapesti és a kolozsvári tudományos egyetemek, s a [[Budapesti Műegyetem]]. Végre a szakiskolákhoz tartoznak a kereskedelmi, ipari, katonai, gazdasági, bányászati, erdészeti, vincellér- stb. iskolák."
 
== Tulajdonforma szerint ==
 
* A világ iskoláiban többféle tulajdonforma is elképzelhető: állami, közvetett állami, egyházi, magán.
* Magyarországon például közvetetten áll az állam tulajdonában az [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola]], egyházi tulajdonban van például a [[Pannonhalmi Bencés Gimnázium]], alapítványi tulajdonban van például az [[Alternatív Közgazdasági Gimnázium]].
 
== Iskolák típusai ==
Az oktatásban a  2016/2017-es  tanévben  jelentős  átalakulás kezdődött meg. A szakképző intézmények neveinek változásán túl részben az ellátott feladatok is módosultak.
 
===Általános iskola===
Az [[általános iskola]] 8 éves alapfokú képzése Magyarországon az első lépcsője a kötelező jellegű oktatásnak. Megelőzi az [[Óvoda|óvodaióvoda]]i nevelés, követi a középfokú oktatás.
 
===Készségfejlesztő iskola===
 
A szakiskolák  a  többi  tanulóval  együtt haladásra képtelen, [[Sajátos nevelési igény|sajátos nevelési igényű]] tanulókat készítik fel szakmai vizsgára,  a  készségfejlesztő  iskolák  a  középsúlyos  [[Sajátos nevelési igény|SNI]]-tanulók  számára nyújtanak az életkezdéshez, munkába álláshoz ismereteket.
 
===Érettségit adó középiskolák===
* [[szakközépiskola]]: Az új rendszerű szakközépiskolákban a tanulók az első 3 évben szakképesítést szereznek, ezt követően a diákoknak lehetőségük van további kettő, érettségire felkészítő évfolyam elvégzésére, majd érettségi vizsgát tehetnek. ▼
 
* [[gimnázium]]: A gimnáziumok általános műveltséget adnak és felkészítik a diákokat az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A  gimnáziumokban  folyó képzés,  annak  ellenére, hogy a közismereti tantárgyak oktatása mindenhol elsődleges fontosságú, a különböző iskolák eltérő profiljának, az egyes iskolákon belül különböző tanulmányi területeknek köszönhetően meglehetősen változatos. Gyakran  nem  is  csak  egyszerűen humán  és  reál  osztályokat különböztetnek meg, a különböző emelt szinten, emelt óraszámban oktatott tantárgyak révén további  specializációra  is  lehetőség van. Érettségi  után  a tanulók  továbbtanulhatnak  a felsőoktatásban, betölthetnek középfokú végzettséghez kötött munkaköröket, vagy jelentkezhetnek szakmai képzésre. A gimnázium lehet 8, 6 vagy 4-5 évfolyamos, az 5 évfolyamos képzés esetén a 8. és 9. évfolyam közé beékelődik egy nyelvi előkészítő, ún. nulladik évfolyam aminek kereteiben intenzív idegennyelv-oktatás zajlik.▼
▲* [[szakközépiskola]]: Az új rendszerű szakközépiskolákban a tanulók az első 3 évben szakképesítést szereznek, ezt követően a diákoknak lehetőségük van további kettő, érettségire felkészítő évfolyam elvégzésére, majd érettségi vizsgát tehetnek.
 
* [[Szakközépiskolaszakközépiskola|szakgimnázium]]: A szakgimnáziumokban az első négy év elvégzése után szakmai érettségit tesznek a tanulók, további egy évfolyam elvégzésével pedig érettségihez kötött szakképesítést is szerezhetnek.▼
▲* [[gimnázium]]: A gimnáziumok általános műveltséget adnak és felkészítik a diákokat az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A gimnáziumokban folyó képzés, annak ellenére, hogy a közismereti tantárgyak oktatása mindenhol elsődleges fontosságú, a különböző iskolák eltérő profiljának, az egyes iskolákon belül különböző tanulmányi területeknek köszönhetően meglehetősen változatos. Gyakran nem is csak egyszerűen humán és reál osztályokat különböztetnek meg, a különböző emelt szinten, emelt óraszámban oktatott tantárgyak révén további specializációra is lehetőség van. Érettségi után a tanulók továbbtanulhatnak a felsőoktatásban, betölthetnek középfokú végzettséghez kötött munkaköröket, vagy jelentkezhetnek szakmai képzésre. A gimnázium lehet 8, 6 vagy 4-5 évfolyamos, az 5 évfolyamos képzés esetén a 8. és 9. évfolyam közé beékelődik egy nyelvi előkészítő, ún. nulladik évfolyam aminek kereteiben intenzív idegennyelv-oktatás zajlik.
 
▲* [[Szakközépiskola|szakgimnázium]]: A szakgimnáziumokban az első négy év elvégzése után szakmai érettségit tesznek a tanulók, további egy évfolyam elvégzésével pedig érettségihez kötött szakképesítést is szerezhetnek.
 
=== Felsőoktatás ===
[[Főiskola|Főiskolai]], vagy [[Egyetem|egyetemi]] képzéseket leggyakrabban 18 éves kortól végeznek az érettségizett diákok. Fokozatai: felsőfokú alapképzés, mesterképzés és doktori képzés.▼
 
▲[[Főiskola|Főiskolai]]i, vagy [[Egyetem|egyetemiegyetem]]i képzéseket leggyakrabban 18 éves kortól végeznek az érettségizett diákok. Fokozatai: felsőfokú alapképzés, mesterképzés és doktori képzés.
== Kapcsolódó cikk ==▼
 
▲== Kapcsolódó cikk ==
* [[Magyarország oktatási rendszere]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
 
* [https://docs.google.com/viewer?url=http%3A%2F%2Fbkmkik.hu%2Fattachments%2Farticle%2F62%2FHat%25C3%25A1lyos%2520k%25C3%25B6znevel%25C3%25A9si%2520t%25C3%25B6rv%25C3%25A9ny.doc 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről]
* [http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/ Pukánszky - Németh: Neveléstörténet]
69 ⟶ 78 sor:
{{commonskat|School}}
 
* [http://www.demokratikusneveles.hu/ A Demokratikus nevelésért és tanulásért egyesület honlapja]
* [http://eletpalya.munka.hu/ Nemzeti Pályaorientációs Portál - NPP]
 
== További információk ==
 
* ''Az iskolából. (Diák-adomák)''. In: [[Gracza György]]: A nevető Magyarország. Bp, 1901. II. kötet. 119-154. old.
{{wikiszótár}}{{Nemzetközi katalógusok}}▼
 
{{wikiszótár}}
▲== Története ==
▲{{wikiszótár}}{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Oktatás]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Iskola”