„Bibliafordítás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a AWB Címkék: Oldal egésze eltávolítva Visszaállítva |
Dj (vitalap | szerkesztései) Címkék: Visszavonás HTML-sortörés |
||
1. sor:
[[Biblia|Bibliának]] nevezzük a [[Izraelita vallás|zsidóság]] és a [[kereszténység]] szent [[könyv]]ét. A véglegesen a [[4. század]]ban [[Bibliai kánon|kanonizált]] keresztény Biblia két fő részből áll: [[Héber Biblia|Ószövetség]]ből és [[Újszövetség]]ből. Az Ószövetség ([[felekezet]]től függően) teljes egészében vagy döntő részében megegyezik a [[Héber Biblia|Héber Bibliával]]. A fordítások története az eredeti [[héber nyelv]]ű Biblia más [[nyelv]]ekre való átültetésével kezdődött.
== A Biblia nyelve és fordításának módszerei ==
[[Fájl:Köln-Tora-und-Innenansicht-Synagoge-Glockengasse-040.JPG|bélyegkép|250px|A [[Tóra]] tekercse egy [[zsinagóga|zsinagógában]]]]
A Héber Biblia eredeti nyelve [[héber nyelv|óhéber]], illetve néhány kisebb szakasza [[arámi nyelv|arámi]], míg az Újszövetség eredetileg [[görög nyelv|ógörög]] nyelven íródott (a görög nyelv ún. [[koiné]] változatán).
Egy fordítás akkor jó, ha az eredeti szöveg gondolatsora hiánytalanul megjelenik benne. Az egyik fő szempont tehát a szöveghűség. Kérdés azonban, hogy a [[nyelvtan]]i formahűség vagy az értelmi hűség fontosabb? A másik fő szempont a nyelvezet. Itt a kérdés az, hogy a fordítás régies vagy modern legyen? A különféle fordítások ezen a négyirányú skálán könnyen elhelyezhetők. Ezek mellett a fordítóknak más szempontokat is figyelembe kell venniük, például egyes héber és görög szavaknak nincs magyar megfelelője, csak körülírni lehet őket, illetve éppenhogy sok kifejezés közül kell választanunk a [[szövegkörnyezet]]től és az egész Biblia tanításától függően (például a ''szóma'' jelentése lehet 'test, létforma, egész valónk' stb.). Vagy egyes [[Amazonas]] menti törzsek számára a „kenyér” ismeretlen fogalom, s nekik érthetőbb lehet Jézust „az élet banánjának” nevezni, és bár nincs olyan elvont fogalmuk, mint a Jézusba vetett „hit”, pontosan értik, mit jelent „Jézusra akasztani a függőágyat”.
Az ún. [[Parafrázis (retorika)|parafrázis]] egy kifejezést több szóval ad vissza, körülírja, hogy kibonthassa az összes nyelvtani adatot. Például a „…nem cselekszik bűnt, aki az Istentől született” mondat (János első levele 3:9) sok hívőt ejtett már kétségbe; a görög ige alakja azonban folyamatos vagy ismétlődő cselekvésre utal, így teljes (és ezért pontos) értelem szerinti fordítása ez: „…az nem vétkezik folyamatosan (azaz nem él bűnben) aki az Istentől született” (nagy különbség, hogy valaki egyáltalán nem vétkezik, vagy ha vétkezik is, képtelen bűnben élni). Héber fülnek például természetes lehet „felövezni elménk derekait” (Péter első levele 1:13), de ez már annak idején, az első görög és latin anyanyelvű hallgatóságnak is magyarázatra szorult. Ennek a sajátosan héberes, képi fordulatnak a magyar idiomatikus megfelelője 'gondolatban legyünk rá készek, hogy…' lehet.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az eredeti héber és a görög szövegek korszerű, modern köznyelvi szövegek voltak akkor, amikor elmondták, illetve leírták őket. A Biblia eredetileg nem beszélt ódon, elavult nyelvezettel (a Károli-féle ''vala, sömörgőzés'' stb. kifejezések sem hangzottak régiesnek a [[16. század]] végén), de modernkedő stílussal sem (például a katolikus fordításokból a ''-tatik/-tetik'' többesszám harmadik személyraggal helyettesítése helyenként értelemzavarónak tűnik).
== A Héber Biblia korai fordításai a zsidóság számára ==
=== Az arámi nyelvű tárgumok ===
A hajdani idők bölcs [[rabbi]]jai úgy magyarázták, hogy a [[Tóra|Tórát]], azaz [[Mózes]] öt könyvét, amelyet [[Izrael]] népe [[Isten]]től kapott a [[Sínai-hegy]] lábánál, Isten az egész emberiségnek szánta. A [[Midrás]]ból úgy tudhatjuk, hogy a Tórát először más népeknek is kínálta Isten, de [[Ézsau (Biblia)|Ézsau]] és [[Ismáél]] (a zsidókkal szomszéd népek ősatyjai), valamint a többi [[etnikum|nép]] nem mutatott hajlandóságot arra, hogy lemondjon a [[tízparancsolat]] által tiltott vétkekről, az emberélet kioltásáról és az [[erkölcs]]i tilalmak áthágásáról.
[[Józsué]], mikor Izrael földjére lépett ''„… felírta ott a kövekre Mózes törvényének a mását…”'' (Józsué könyve 8:32), ''„azután pedig felolvasta a törvénynek minden ígéjét, az áldást és az átkot, mind úgy, amint meg van írva a törvény könyvében”'' (Józsué 8:34), így a [[Föld]] népei megismerhették a Törvényt. A korai Biblia-fordítások azonban elsősorban nem a távoli népeknek, hanem azokhoz a zsidóknak szóltak, akiket a történelem viharai távol sodortak az őshazától, és a távolban, vagy a [[Szentföldre]] visszatérve már kevésbé vagy egyáltalán nem értették a héber nyelvet.
A [[babiloni fogság]]ból való visszatérés után [[Ezsdrás]]tól ([[i. e. 5. század]]) tudjuk, hogy ''„… az egész nép szeme láttára nyitotta fel a könyvet … és a [[lévita|léviták]] magyarázták a népnek a törvényt, miközben a nép a helyén állt. Szakaszokra osztva olvasták a könyvet, Isten törvényét és úgy magyarázták, hogy a nép megértette az olvasottakat”'' (Nehémiás könyve 8:5–8.). A régi idők rabbijai szerint „értelmezéssel”, vagyis a héberrel rokon [[arámi nyelv]]re történő fordítással olvasták a Tórát. A héber nyelv ekkorra már elvesztette köznyelvi funkcióját. Ahhoz, hogy a Szentírást megértse a kevésbé művelt tömeg, a tanulatlan ember is, a Tóra és a [[Prófétai könyvek]] (Nöbiim) zsinagógai felolvasásakor az eredeti szöveget a köznyelvre, vagyis arámira (majd később más nyelvekre, például görögre, [[perzsa nyelv|perzsára]] stb.) is le kellett fordítani.
A héber „[[tárgum]]” szó fordítást jelent, a [[rabbinikus irodalom|rabbinikus]] szóhasználatban azonban a „tárgum” speciálisan a Tóra, illetve a Szentírás egyéb könyveinek arámi fordítását jelöli. Kezdetben a tárgum csupán szóbeli rögtönzés volt, nem pedig írott, általánosan elfogadott szöveg. A tóraolvasó mellett állt a [[turgmán|turg'mán]] (m'turg'mán), vagyis a „hivatásos”, vagy „hiteles” tolmács, a fordító, aki a Tóra egy-egy versének héber nyelvű felolvasása után nyomban lefordította a szövegrészeket arámira.
Később megjelentek az írásos tárgumok, melyek legismertebbje a Tórának [[babilónia]]i tárgumja, a ''(Tárgum Onkelosz),'' amely [[Onkelosz]]nak, a [[prozelita|prozelitának]] a nevéhez kötődik. A Tóra e legpontosabb arámi nyelvű fordítását azután is olvasták, tanulmányozták, hogy a keleten maradt zsidóknál az arámi, mint köznyelv átadta helyét az [[arab nyelv|arabnak]], míg a nyugatra szakadt zsidóság átvette az európai [[nemzeti nyelv]]ek egyikét-másikát.
A Tárgum Onkelosz mellett más arám változatokat is ismerünk, köztük az ''I. Jeruzsálemi Tárgum''ot ("Jonátán ben Uziél Tárgumának", illetve „Pszeudo-Jonátánnak” is nevezik), vagy a korábban csak töredékesen ismert ''II. Jeruzsálemi Tárgum''ot („Töredékes Tárgum”), melynek csak néhány évtizede fedezték fel a teljes szövegét.
A Tóra mellett készültek arámi tárgumok a Prófétai könyvekhez ''(Nöbiim)'' és a Szent iratok ''(Kötubim)'' többségéhez is.
A tárgumok lényegüket tekintve [[Parafrázis (retorika)|parafrázisok]], vagyis az eredeti szövegnek tartalmilag pontos, de a szerző, vagyis a fordító saját szavaival történő újrafogalmazásai, egyben értelmezései, helyenként magyarázatokkal. E parafrázisok közös jellemzői többek között az Istent [[aposztrofálás|aposztrofáló]] vagy ábrázoló részekben az [[antropomorfizmus]] kiküszöbölése, a Midráshoz hasonló hosszabb-rövidebb történetek beiktatása az egyes részek megvilágítása, érthetőbbé tétele céljából.
=== Septuaginta ===
A [[Septuaginta]] a héber Biblia görög fordítása. A latin nyelvű cím jelentése: „hetven”. (Az eredeti görög cím az ugyanezt jelentő ''Hebdomékonta.'') A Septuaginta keletkezéséről azt tudjuk, hogy a [[Talmud]] (M'gilá 9a.) és az évszázadok óta közismert ún. Ariszteasz-levél szerint 70, vagy 72 zsidó tudós készítette a héber Biblia görög fordítását az egyiptomi [[Pharosz (félsziget)|Pharosz]] szigetén, [[Alexandria (Egyiptom)|Alexandria]] szomszédságában, [[II. Ptolemaiosz Philadelphosz]] ([[i. e. 285]]–[[i. e. 246|246]]) utasítására. A király udvarába rendelt hetvenkét nagyhírű tudóst [[Jeruzsálem]]ből, hogy elkészíttesse velük a Tóra tökéletes görög fordítását. Bár a rabbik egymástól teljesen elkülönítve dolgoztak, a munkájuk végeztével összehasonlított görög szövegek egymással azonosak voltak.
Az ezt követő két évszázadban ugyanott elkészült a héber szöveg további részeinek és az úgynevezett [[deuterokanonikus könyvek|deuterokanonikus]] (vagyis az eredetileg nem kanonikus) könyveknek a fordítása is. E könyveket, a hozzájuk csatolt néhány görög nyelven írt könyvvel együtt nevezik a „hetven öreg fordításá"-nak, görög rövidítésével ''Szeptuagintá''nak. A fordítást a világhírű királyi könyvtárban őrizték.
=== Pesitta ===
A [[4. század]]ban született a [[szír nyelv|szír]] (kelet-arámi) fordítás, a ''Pesitta,'' és ennek változatai. A „pesitta” szó jelentése: egyszerű, közvetlen. Ez a változat ellentétben a Szeptuagintával, fokozatosan alakult ki a korai zsidó-arámi nyelvű szövegekből. A ''Pesitta'' szerzője, létrejöttének ideje és helye régóta vitatott kérdés. A keresztény hagyomány szerint a ''Pesitta'' [[Ábgár]] [[Edessza (Mezopotámia)|edesszai]] király utasítására keletkezett, aki tudósokat küldött [[Palesztina|Palesztinába]], hogy ott az eredeti bibliaszöveget fordítsák le szír nyelvre. Egyes források szerint az említett Ábgár II. Izátész ádiábénéi királlyal azonos, aki az i. sz. [[1. század]]ban egész családjával és szűkebb környezetével együtt felvette a zsidó vallást ([[Josephus Flavius]], „A zsidók története” 20: 69–71.). Bizonyosnak azonban az tűnik, hogy a Héber Biblia szír fordítása az i. sz. 1. században Edesszában élt zsidók műve. Az 1–[[3. század]]ban fordították le a Tórát, a teljes Szentírás pedig a [[4. század]]ra öltött végleges formát.
=== Arab fordítások ===
Köztudomású, hogy zsidók és keresztények is éltek az [[Arab-félsziget]]en az [[Iszlám]]ot megelőző időkben, s minden bizonnyal az [[arab nyelv]] szolgált közöttük összekötő nyelvként. Korabeli [[muzulmán]] forrásból értesülünk arról, hogy a zsidók héberül olvasták a Szentírásukat, és arab nyelven értelmezték az Iszlám követői számára. Az mindenképpen bizonyos, hogy [[Mohamed próféta|Mohamed]] idején létezett a Bibliának szóbeli hagyomány útján ismert arab szövege, hiszen ezt igazolják a [[Korán]] bibliai történetei, és a [[hadísz]]-ban, az Iszlám hagyomány irodalmában „Iszrá’illiát”-nak nevezett anekdoták. A korai arab nyelvű Biblia-fordításra történő hivatkozások ellenére teljes, vagy hosszabb szövegrész nem maradt fenn. Az elmúlt évtizedekben több arab nyelvű bibliai szövegtöredék került elő, közöttük Száádjá-gáon fordításaiból és kommentárjaiból való részletek. Ezek hozzájárulnak a héber szövegek teljesebb megértéséhez.
== Korai keresztény Biblia-fordítások ==
=== Latin fordítások ===
[[Fájl:bible.malmesbury.arp.jpg|bélyegkép|250px|Kézírásos latin [[Vulgata]] a [[középkor]]ból]]
A korai latin Szentírás-fordításokból sok töredék ismert, de egyetlen teljes Biblia-kézirat sem maradt fenn ebből a korszakból (i. sz. [[3. század]]). Az ismert [[latin nyelv|latin]] szövegrészek szinte mindegyike a [[görög nyelv|görög]] [[Septuaginta|Szeptuagintából]] készült fordítás, így csupán másodlagos származéka a [[óhéber nyelv|óhéber]] eredetinek.
A [[4. század]] vége táján gyakoriakká váltak a rontott szövegmásolatok, és a különféle „szövegváltozatok”. Egy hiteles latin bibliaszöveg elkészítésére vállalkozott [[Szent Jeromos]] (Eusebius Hieronymus, kb. [[345]]–[[420]]), a korabeli [[Európa]] legismertebb Biblia-tudósa, [[I. Damáz pápa|I. Damasus pápa]] titkára, aki magas színvonalon ismerte a latin, görög és héber nyelveket. A Szentírás eredeti héber szövege, valamint a Szeptuaginta görög szövegében fellelhető eltérések összevetése révén teljesen új és hiteles latin fordítást készített a „Hebraica veritas”, vagyis az „igaz héber szöveg” alapján. Szövegfordítása, az [[Újszövetség|Újszövetség (Újtestamentum)]] korábbi latin fordításának ugyancsak általa javított szövege és a [[Deuterokanonikus könyvek|deuterokanonikus]] iratok kanonizált változatai alkotják a [[Vulgata|Vulgatát]], azt a szövegváltozatot, amelyből a [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] nyelvek legkorábbi Biblia-fordításai is születtek.
=== Wulfila gót bibliája ===
A Vulgatát megelőző egyik latin fordításból készítette el [[Wulfila]] püspök a [[gótok]] Bibliáját [[341]]–[[355]] között. Külön írást alkotott ([[gót írás]]), és a [[Királyok könyve]] kivételével az egész Szentírást lefordította. Ez a [[gót nyelv]] és így a [[germán nyelvek]] legrégibb emléke. A fordítás neve [[Codex argenteus]], jelenleg [[Uppsala|Uppsalában]] őrzik.
== Biblia-fordítások a modern nyelveken ==
A modern nyelveken közreadott [[középkor]]i és [[újkor]]i fordítások teljességükben szinte számbavehetetlenek. A [[könyvnyomtatás]] és a [[reformáció]] további lendületet adott a Biblia-fordítás, valamint a bibliaolvasás terjedésének. A Biblia a világon a legtöbbször és legtöbb nyelvre lefordított, a legtöbb kiadást és a legnagyobb példányszámot megért könyv lett.
=== Angol fordítások ===
Az első teljes [[angol nyelv]]ű Biblia-fordítás a [[14. század]]ban készült el. Ez és a korábbi részleges fordítások mind a latin szöveg alapján készültek. Az első modern fordítás, amely a héber szöveget is felhasználta a híres, Jakab királyról elnevezett [[King James Bible]], más néven „Jogosított Változat” (Authorized Version) [[1611]]-ben, amely az „Átdolgozott Hiteles Változat” (Revised Standard Version) megjelenéséig ([[1946]]–[[1952]]) az angol nyelvterületen általánosan használt Biblia volt.
==== Joseph Smith-fordítás ====
A King James változatú Biblia angol nyelvű módosítása, revíziója, amihez [[1830]] júniusában kezdett hozzá [[Joseph Smith (mormon)|Joseph Smith]], [[Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza|Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának]] megalapítója. Különbözik az összes többi Biblia-fordítástól abban az értelemben, hogy a Biblia szövegén végrehajtott módosításokat és betoldásokat [[Mormonizmus|Joseph Smith követői]] szerint az egyházalapító az Istentől kapott új kinyilatkoztatások alapján végezte, visszaállítva ezzel a szöveg eredeti jelentését,<ref>http://www.centerplace.org/hs/iv2kjv/default.htm</ref> nem pedig egyik nyelvről a másikra történő szó szerinti újrafordítás útján. Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza a fordítás azon részeit jelentette meg, melyek Joseph Smith élete folyamán már kiadásra kerültek.<ref>http://scriptures.lds.org/hu/jst/contents</ref> A teljes fordítást [[1867]]-ben jelentette meg [[Krisztus Közössége]]. Azóta számos kiadás látott napvilágot.<ref>http://scriptures.lds.org/hu/gs/13/40 Joseph Smith fordítás</ref>
=== Német fordítások ===
A legelső nyomtatásban megjelent [[német nyelv]]ű Biblia [[1466]]-ban készült [[Strassburg]]ban. A fordítás alapja a [[Vulgata]] volt, a szöveget folyamatosan javították: a [[Luther Márton|Luther]] előtti időkben 13 kiadást ért meg.
A [[Luther Márton]] által készített [[protestáns]] Biblia nemcsak a Biblia-fordítás történetének, vagy a [[teológia|teológiának]], hanem a német [[irodalom]]nak, a német nyelvfejlődésnek is kiemelkedő eseménye, mondhatni fordulópontja volt.
Luther az eredeti görög és héber nyelvet felhasználva készítette el a fordítását. Az Újszövetség [[1522]]-ben, míg az Ószövetség [[1534]]-ben jelent meg.
=== A Biblia magyar nyelvű fordításai ===
:(''interwiki'' [[:en:Bible translations into Hungarian]])
A biblafordítások az egész [[magyar nyelv]] és [[magyar irodalom]] fejlődésére óriási hatást gyakoroltak.
'''Középkori fordítások'''<br />
Mivel a középkori [[magyarország]]i kézírásos [[kódex]]eknek több mint 99%-a elpusztult, a magyar Biblia-fordítások pontos története ismeretlen.
A legrégibb megmaradt Biblia-fordításunk a [[15. század]] közepén valószínűleg [[Ferences rend|ferences]] szerzetesek által írt (illetve egy bizonytalan régi forrás szerint két [[huszitizmus|huszita]] író, [[Újlaki Bálint]] és [[Pécsi Tamás]] által készített) úgynevezett [[Huszita Biblia]], amelynek csak egyes részei maradtak ránk különböző kódexekben (az Ószövetség 18 könyve és a négy evangélium). Azt nem lehet pontosan tudni, hogy ez a mű a teljes Biblia fordítása volt-e. Nyelvezete igen régies, kifejezései ma már szokatlanok (például a [[Szentlélek]] fordítása „Szent Szellet” stb.)
Az első biztosan teljes magyar nyelvű fordítás [[Báthory László (pálos szerzetes)|Báthory László]] ([[1420]]–[[1484]]), [[Magyar Pálos Rend|pálos]] szerzetes munkája, amely [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] ''Corvinái'' között is helyet kapott, és aminek a [[török hódoltság]] korában nyoma veszett. Egy bizonyítéka van – a pálos könyveken kívül – a ma is vitatott fordításnak, [[Bod Péter]] [[1766]]-ban megjelent könyvének sorai ''(Magyar Athenas):''
: ''„A Sz. Bibliának Forditásai és ki adatásai. 1. Bátori László Forditása 1456-dik eszt.”''
'''16. századi fordítások'''<br />
Az első ránk maradt majdnem teljes Biblia-fordítás egy ismeretlen pap munkája [[1519]]-ből, és a [[Jordánszky-kódex]] tartalmazza. (Az Ószövetség 39 könyve és szinte a teljes Újszövetség található benne.)
A Biblia-fordítások történetében Magyarországon is a könyvnyomtatás elterjedése hozott nagy fejlődést. Az Újszövetséget, illetve ennek részleteit először az [[1530-as évek]]-ben adták ki magyar nyelven. [[Komjáti Benedek]] ''[[Az zenth Paal leueley magyar nyeluen|A Szent Pál levelei magyar nyelven]]'' című műve ([[1533]], Krakkó) volt az első teljes egészében magyar nyelven nyomtatott könyv. [[Pesti Gábor]], a [[humanizmus|humanista]] tudós és első magyar [[nyelvápolás|nyelvápoló]] ''Új Testamentum magyar nyelven'' című munkája ([[1536]], Bécs) valójában a négy evangélium fordítása és egyben első nyomtatott kiadása volt. Magyar nyelve ízes és kifejező, mentes azoktól a nehézkes latin szerkezetektől, amelyek a középkori fordításokat, sőt néhány későbbi Biblia-fordításunkat is jellemezték. Az első nyomtatott, magyar nyelvű teljes Újszövetség [[Sylvester János]] fordítása volt [[1541]]-ben. Feltehetőleg ez az első [[Magyar nyelv|magyar nyelvű]] könyv, amely [[Magyarország|Magyarországon]] megjelent.
A magyar Biblia-fordítás fejlődésének a reformáció hazai térhódítása adott újabb nagy lendületet. A [[zsoltár]]ok protestáns fordítása ([[Bencédi Székely István]] – [[1548]]) után [[1565]]-ben készült el az első szinte teljes nyomtatott Biblia-fordítás, [[Heltai Gáspár]], [[kolozsvár]]i protestáns teológus munkája, amelyből csupán az Ószövetség hat könyve hiányzott. Az „Elöljáróbeszéd” szerint az addigi fordításoknak az eredeti héber, illetve görög szöveggel való összevetésével, ennek alapján történt javításával, kiegészítésével készült. Heltai műve nem terjedt el, szemben az örökségét folytató [[Félegyházi Tamás]], [[debrecen]]i [[Református egyház|református]] lelkész [[1586]]-ban kiadott magyar Újszövetség-fordításával.
'''Károli és Káldi fordítása'''<br />
[[Fájl:Káldi György Biblia 1626.jpg|bélyegkép|220px|Káldi György fordításának 1626. évi kiadása]]
[[1590]]-ben vált teljessé a mindmáig legismertebb magyar nyelvű Biblia-fordítás. [[Károli Gáspár]] „[[Károli Biblia|Vizsolyi Bibliája]]” a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes Biblia-fordítás. Heltaihoz hasonlóan Károli is a héber eredetiből fordította az Ószövetséget és a görögből az Újszövetséget. Valójában csak az ószövetségi részt nevezhetjük Károli eredeti munkájának, mivel az Újszövetséghez Félegyházi Tamás korábbi fordítását vette át, kisebb módosításokkal.
{{Bővebben|Károli Biblia}}
A protestáns Vizsolyi Bibliának [[1626]]-ban készült el [[római katolikus egyház|katolikus]] megfelelője, a [[Káldi György]] által a latin Vulgatából fordított ''Szent Biblia.'' Ennek hatása és elterjedése sokáig meg sem közelítette a Károli-féle fordításét, minthogy a katolikus egyház továbbra sem helyeselte, hogy laikusok papi értelmezés nélkül maguk olvassák a Bibliát. Káldi előtt ([[Arator István|Arator (Szántó) István)]] is elkezdte fordítani a Bibliát, az ószövetségi könyvekkel teljesen elkészült, az újszövetség fordításában a halál megakadályozta. Azzal kapcsolatban, hogy [[Káldi György]] felhasználta-e Arator munkáját a saját Biblia-fordításánál, eltérő vélemények láttak napvilágot.<ref>{{CitPer|aut=Holl Béla|tit=Adalékok a Káldi Biblia történetéhez|per=Magyar Könyvszemle|fasc=72|ann=1956|pag=52–58}}; {{CitPer|aut=Holl Béla|tit=Ki fordította a Káldi-Bibliát?|per=Vigilia|fasc=21|ann=1956|pag=558–560}}; {{CitLib|capaut=Lukács László|cap=Újabb adatok Káldi bibliafordításának történetéhez|tit=Káldi György Társaság Civitas Dei évkönyve 1|ann=1956|pag=7–24}}; {{CitPer|aut=Holovics Flórián|tit=Ki fordította a Káldi-féle bibliát|per=Irodalomtörténeti Közlemények|fasc=66|ann=1962|pag=223–231}}; {{CitPer|aut=Gyürki László|tit=A bibliafordító Szántó (Arator) István és Káldi György|per=Vasi Szemle|fasc=55|ann=2001|pag=523–530}}</ref>
Ebből a korból érdekességként megemlíthető még [[Péchi Simon]] műkedvelő [[székelyek|székely]] főnemes (a [[Szombatos egyház|szombatos]] felekezet híve) kéziratos Biblia-fordítása ([[1634]]).
'''Újkori fordítások'''<br />
Károli és Káldi Bibliájának egymást követő kiadásait mintegy háromszáz évig szinte változtatás nélkül használták. A viszonylag csekély mértékű nyelvi korszerűsítések (bibliarevíziók) a [[17. század|17]]–[[19. század]] között a következők voltak: [[Komáromi Csipkés György]] által a teljes Károli-Biblia felújított változata ([[1670]]), [[Torkos András]] [[Evangélikus egyház|evangélikus]] lelkész felújított Újszövetsége ([[1736]]), [[Besenyei György]] által a teljes Károli-Biblia újabb revíziója ([[1737]]), a több szerző által felújított katolikus Biblia (Szepesy Ignác-féle revízió, [[1835]]), a Káldi-Biblia újabb átdolgozása [[Szabó József (római katolikus püspök)|Szabó József]] által ([[1851]]), a katolikus Biblia [[Tárkányi Béla]] által elvégzett további korszerűsítése (Káldi-Tárkányi fordítás, [[1865]]).
A Károli Gáspár- és Káldi György-féle fordítástól független új magyar Biblia-fordítás a 19. századig nem született. Az [[1840-es évek]]ben [[Ballagi Mór]] és [[Székács József]] szinte az egész Bibliát lefordították, de ez nem került kiadásra. Az első nyomtatásban is napvilágot látó új fordítás [[Kámory Sámuel]] evangélikus teológus [[1870]]-es „nyelvújító” Biblia-kísérlete volt, amelynek új vallási kifejezései azonban idegenek voltak a beszélt nyelvtől, és ez a fordítást szinte olvashatatlanná tette.
Ezután a beszélt nyelv alapján több új fordítási kísérlet is történt, és ezek valamivel sikeresebbek is voltak, azonban ezek sem igazán terjedtek el, és valamennyiük csak az Újszövetségre terjedt ki: [[Győry Vilmos]] evangélikus lelkész, valamint [[Menyhárt János (tanár)|Menyhárt János]] és [[Filó Lajos (lelkész)|Filó Lajos]] református lelkipásztorok közös Újszövetség-fordítása ([[1878]]), [[P. Soós István]] [[Karmeliták|karmelita]] szerzetes Újszövetsége ([[1911]]), [[Czeglédy Sándor (lelkész, 1883–1944)|Czeglédy Sándor]] Újszövetség-fordítása ([[1924]]), [[Masznyik Endre]] evangélikus teológus „népies” Újszövetsége ([[1925]]), [[Raffay Sándor]] evangélikus püspök Újszövetség-fordítása ([[1929]]), [[Kecskeméthy István]] Újszövetsége ([[1931]]). Czeglédy Sándor a második világháború alatt lefordította a teljes Bibliát.<ref>{{cite web|url=http://bibliatarsulat.hu/?page_id=724&page=5|title=A magyar bibliafordítás története|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160318171733/http://bibliatarsulat.hu/?page_id=724&page=5|archivedate=2016-03-18}}</ref>
A magyar keresztények a [[20. század]] nagyobb részében is a Károli Gáspár- illetve a Káldi György-féle fordítás valamelyik többé-kevésbé felújított változatát használták. Ezen nem változtattak a század elején készült protestáns és katolikus szövegrevíziók sem, amelyek a 20. századi beszélt nyelvhez igyekeztek igazítani a szöveget, ám alapjában véve ezek is a régies fordítást követték. Eredményük az [[1908]]-ban napvilágot látott protestáns „revideált Károli-Biblia” és a [[Szent István Társulat]] kiadásában megjelent ötkötetes új katolikus Biblia volt ([[1927]]–[[1934]]). A Károli Biblia folyamatos népszerűségét a 2011-ben megjelent új revízió is elősegítette, mely a jobb érthetőség és szöveghűség mellett továbbra is megőrizte a Károli-fordítás „ízét és zamatát”.<ref>[http://www.online-biblia.ro/forditasokrol#REV A 2011-es revideált Károli Biblia]</ref>
'''Modern fordítások'''<br />
Az első valóban sikeressé váló teljesen új fordítás a [[Békés Gellért]] és [[Dalos Patrik]] által készített katolikus Újszövetség-fordítás volt ([[1951]]). Ezt protestáns részről két további Újszövetség-fordítás követte: [[Budai Gergely]] református teológus ''Új Testamentom''a ([[1967]]) és [[Ravasz László]] református püspök kissé régiesebb stílusú Újszövetség-fordítása ([[1971]]). Megemlítendőek még [[Vida Sándor]] ([[1971]]) és [[Csia Lajos]] ([[1978]]) Újszövetség-fordításai, amelyeknek érdekessége, hogy szó szerint próbálják visszaadni az eredeti görög szöveget, ezzel segítve a Biblia tudományos tanulmányozását, valamint az ógörög nyelv tanulását.
Magyarországon, az utóbbi évszázad legjelentősebb munkái ezen a téren a katolikus Bibliának a [[Szent István Társulat]] (SzIT) által készített, jegyzetekkel és tudományos eszköztárral felszerelt, teljesen új fordítása, mely [[1973]], illetve [[2003]]-ban jelent meg; és az új protestáns Biblia, mely [[1975]]-ben, javított kiadása pedig [[1990]]-ben került az olvasók kezébe a [[Magyar Bibliatanács]] (MBT) kezelésében. Mindkettő valóban modern és tudományos igényű fordítás, amelyek végleg szakítanak a Káldi-, illetve a Károli-fordítások hagyományával.
A [[1990-es évek|90-es évek]] óta négy új magyar Biblia-fordítás született. Az [[1990]]-ben megalakult [[Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat]] a SzIT fordításához képest egy kevésbé tudományos, olvasmányosabb változat elkészítését tűzte ki célul, hogy a Bibliát a lehető legtöbb hívőhöz juttassa el. Ezért a Káldi-féle fordítást alapul véve az eredeti nyelvekből és az időközben kiadott új latin fordítás, a [[Neo-Vulgáta]] alapján új fordítást készített [[1997]]-ben (''Szentírás,'' vagy „Káldi Neovulgáta”). A három legújabb kísérlet a [[21. század]] nyelvéhez igazított „Új Károli” és az „Egyszerű Biblia”, amelyek 2003-ban láttak napvilágot, valamint az angolból fordított „[[A Szentírás új világ fordítása|Új világ fordítás]],” mely a [[Jehova tanúi]]hoz köthető, ám ettől a fordítástól a legtöbb Biblia-kutató tudománytalanságra és a Biblia fordítások korábbi eredményeinek ignorálására hivatkozva elhatárolta magát.<ref>{{cite web|url=http://www.apologia.hu/books/nwt-mbt.html|title=A Magyar Bibliatársulat állásfoglalása|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100124093025/http://www.apologia.hu/books/nwt-mbt.html|archivedate=2010-01-24}}</ref>
Jelenleg is folyamatban van egy, a Szent Pál Akadémia falai között zajló új fordítás, amely az eredeti nyelveket veszi alapul, és szakaszosan jelenik meg az Új Exodus teológiai és hitéleti folyóiratban.
A következő táblázat a mai magyar nyelvű fordításokat csoportosítja a nyelvi, értelmi, formai hűség szempontjából<ref>{{cite web|url=http://www.apologia.hu/keresztenyseg/biblia-1/bibliaforditas-es-a-bibliaforditasok/|title=Bibliafordítás és a bibliafordítások|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171109023258/http://www.apologia.hu/keresztenyseg/biblia-1/bibliaforditas-es-a-bibliaforditasok/|archivedate=2017-11-09}}</ref> (A csak újszövetségi fordítást <sup>ÚSZ</sup> megjegyzés jelzi):
{| style="margin:0 auto; text-align:center;" {{széptáblázat}}
!width=150|Hűség, nyelvezet!!width=100|Kifejezetten formahű!!width=170|Formai hűségre törekvő!!width=140|Értelmi hűségre törekvő!!Kifejezetten értelmező
|-
!Többé-kevésbé régies
| ||rev. Károli (1908)<br />Czeglédy (1957)<br />Ravasz László(1971)<sup>ÚSZ</sup>|| ||
|-
!Modern
|Vida Sándor (1971)<sup>ÚSZ</sup><br />Csia Lajos (1978)<sup>ÚSZ</sup>||Új Károli (2003)||MBT (1975, 1990)<br />SzIT (1973, 2003)<br />Káldi Neo-Vulgáta (1997)||Budai (1967)<sup>ÚSZ</sup><br />Békés-Dalos (1951)<sup>ÚSZ</sup><br />Egyszerű (2003)<sup>ÚSZ</sup>
|}
=== A Héber Biblia európai zsidó fordításai ===
==== Ladino (zsidó-spanyol) ====
A Biblia [[13. század|13]]–[[15. század]]ban keletkezett [[ladino nyelv]]ű zsidó-[[spanyol nyelv|spanyol]] fordításait tekintik a legkorábbi [[kasztília]]i Biblia-szövegeknek. Ezeket a korai dokumentumokat [[latin írás|latin betűkkel]] írták. A zsidók [[spanyolország]]i kiűzetése után azonban a ladino nyelvű bibliai szövegeket már kizárólag [[héber írás|héber betűkkel]] nyomtatták a [[szefárd]] [[diaszpóra]] használatára. A teljes ladino nyelvű Héber Biblia [[Konstantinápoly]]ban [[1739]]–[[1745|45]]-ben jelent meg.
==== Jiddis ====
A [[14. század]]tól kezdődően folyamatosan adtak közre [[jiddis nyelv]]ű fordításokat egyes bibliai könyvekből. Ezek a kiadványok elsősorban a kevésbé tanultak és a nők igényeit tartották szem előtt.
A Szentírás jiddis nyelvű parafrázisai között legkedveltebb és évszázadok során legelterjedtebb a híres "''Ce'ená u-Re'ená''" (Cenerene), amely női olvasói számára átdolgozva tartalmazza a Tórát, a Talmudból, Midrásból, valamint a zsidó [[folklór]]ból vett "szemléltető" anyaggal színesítve. Újabbkori német, sőt magyar kiadása is több ízben megjelent.
==== Német nyelvű zsidó fordítások ====
[[Moses Mendelssohn]] ([[1729]]–[[1786]]) volt az első zsidó, aki irodalmi német nyelvre fordította a Biblia egyes könyveit. Megjegyzendő, hogy a német szöveget héber betűkkel nyomtatták, és a kiadvány tartalmazta az eredeti héber szöveget is (ez a gyakorlat [[Korán]] fordításában még ma is fennáll). A nagy gondolkodót elkeserítő támadások érték a szigorú elveket valló [[ortodox izraelita vallás|ortodox]] rabbik részéről a [[szent könyv]]ek „[[profán|profanizálása]]” miatt.
[[1831]] (a következő zsidó fordítás megjelenése) és [[1937]] között néhány teljes, és több részleges kiadás jelent meg, közöttük olyan kiválóságok munkái, mint [[Samson Raphael Hirsch]] rabbi, [[Heinrich Graetz]] és [[Martin Buber]].
==== Angol nyelvű zsidó fordítások ====
Az évszázadok során megjelent számos angol nyelvű fordítás között több zsidó változat is napvilágot látott. Ezek közül a legjelentősebb talán a [[philadelphia]]i ([[Amerikai Egyesült Államok]]) [[Jewish Publication Society]] által századunk második felében két különböző fordításban is megjelentetett Biblia. A tórafordítások közül kiemelkedik a Magyarországról származott [[Joseph H. Hertz]]nek, [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] egykori főrabbijának szerkesztésében közreadott kétnyelvű (héber-angol), bőséges magyarázatanyaggal ellátott ''Mózes öt könyve'' ([[1923]]–36).
==== Magyar nyelvű zsidó fordítások ====
[[Fájl:Héber - Magyar Biblia.jpg|thumb|250px|Héber-magyar kétnyelvű Biblia]]
A Héber Biblia magyar nyelvre fordításának gondolata a 19. század első felét megelőzően bizonyosan nem merült fel zsidó ember fejében. A 19. század elejének politikai eseményei, a [[A zsidóság Magyarországon|magyarországi zsidók]] gyors polgárosodása, a magyar országgyűlés vitái elindították a hazai zsidóságot a magyarosodás, a polgári életforma, és a társadalmi egyenjogúság iránti igény útján, s ennek egyik következményeként magyar nyelvű zsidó bibliakiadások sora jelent meg.
[[Ballagi Mór|Bloch Móric]] ([[keresztelés|megkeresztelkedése]] után Ballagi Mór) Mózes öt könyvét fordította le, és „jegyzetekkel felvilágosította”. A héber szöveget is tartalmazó öt kötet Budán jelent meg [[1840]]-ben. Magyar nyelvezete és stílusa a kor legmagasabb követelményeinek is megfelelt. Kisebb részletfordítások után [[1868]]-ban látott napvilágot [[Mannheim József]] bajai tanító „Zsoltárok. Fordítás iskolai célra” című műve.
[[Deutsch Henrik]]nek az alsóbb iskolák „izraelita tanulói számára” is átdolgozott, kissé régies nyelvezetű fordítása, mely a [[maszoréták|maszoretikus]] szöveg alapján (annak közreadásával) készült [[1887]]–[[1889]] között jelent meg először. [[1890]] és [[1931]] között 12 kiadást is megélt.
[[Stern Ábrahám]] polgári iskolai igazgató [[1888]]-ban adta közre „Szemelvények a Zsoltárokból”, és „Szemelvények a Prófétákból” című munkáit.
[[1898]]–[[1907]] között jelentette meg a ma is közismert, és kiadványai okán nagyrabecsült [[Izraelita Magyar Irodalmi Társulat]] (IMIT) a Biblia-fordítását, az ún. ''IMIT Szentírás''t négy kötetben. A fordítás korabeli irodalmi, bibliatudományi és vallásgyakorlati jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kor legkiválóbb magyarországi tudós rabbijainak fordításait szöveghűség szempontjából [[Krausz Sámuel]], magyar nyelvhelyességét pedig [[Bánóczi József]] gondozta, ellenőrizte. (Héber szöveggel bővített reprint kiadása [[1994]]-ben jelent meg.) Az IMIT Szentírás I. kötetének, a Tórának fordítója [[Bernstein Béla]] nyíregyházi status-quo főrabbi volt. Az ő nevét azért emeltük ki a többi fordító közül, mert Tóra-szövegét átdolgozta „iskolai használatra”, és párhuzamos héber szöveggel [[1902]]–[[1922]] között hat kiadásban bocsátotta a zsidó hitoktatás céljára.
[[1922]]-ben jelent meg [[Frenkel Bernát]] rabbi és hitoktató szerkesztésében, és részben az ő, illetve néhány neves rabbi fordításában a „Szentírás a család és az iskola részére.” A négy kötetes mű az egész Bibliát tartalmazza. A szövegeket a célnak megfelelően helyenként egyszerűsítették, összevonták.
Az előbbihez hasonló céllal készült az IMIT kiadványa [[1925]]-ben: „Biblia az iskola és a család számára”. A nehéz gazdasági körülmények közepette csak két kötete (1. A Tóra, 2. A történeti könyvek) kerülhetett ki a nyomdából, ugyancsak egyszerűsített szöveggel.
Az egyes bibliai könyvek fordításai közül [[Singer Leó]] várpalotai rabbi „Zsoltárok”-fordítását emeljük ki. A kétnyelvű kiadvány [[Budapest]]en az [[1920-as évek]]ben, majd újra-nyomtatása [[Izrael]]ben az [[1970-es évek|1970-es]]–[[1980-as évek|80-as]] években jelent meg.
Nagyobb jelentőségű kiadványt újra az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat adott ki [[1939]]–[[1942]] között, a Joseph H. Hertz-féle Szentírást, vagyis a Tóra héber szövegét új magyar fordítással, s az egykori nagy-britanniai főrabbi bőséges kommentárjainak magyarításával.
E mű méltatását és a hozzáfűződő tudnivalókat [[Naftali Kraus]] tolmácsolásában olvashatjuk a most megjelent új kiadás előszavában.
=== Mai Biblia-fordítások különböző nyelvekre ===
A 20. század egyre gyorsuló változásai teljesen új körülményeket teremtettek lelki szükségleteink terén is és ennek nyomán világszerte tapasztalhatunk egy soha eddig nem látott éhséget újabb és újabb fordítások elkészítésére. Emögött a tisztán [[nyelvtudomány]]i okok mellett teológiai különbségek is felfedezhetőek és más, speciális igények is kielégítésre vágynak, így a nemzeti nyelv megalapozása, a nemzeti öntudat erősítése is gyakorta. Ennek nyomán főleg angol nyelvterületen Biblia fordítások- és változatok csaknem évente jelennek meg az egyes [[felekezetek]] hitbéli különbségeinek, vagy felhasználói célcsoport igényeinek megfelelően. Ezért léteznek külön gyermekbibliák, tájnyelvi változatok, illetve a [[kommunikáció]]s nehézségekkel küzdő embereknek készült, drasztikusan leegyszerűsített szókincsű és mondatszerkezetű fordítások is, mint például a [[siketek]]nek (például ''NT for the Deaf'') vagy az angolt idegen nyelvként beszélőknek (például ''Today's English Version'').
Számos, számszerűleg kevés beszélővel rendelkező nyelveknél, sőt nyelvjárásoknál is jelentkeznek fordításai a Bibliának. Az egyik ilyen még a [[20. század]] derekán keletkezett [[gradišćei nyelv|burgenlandi horvát nyelven]], amely az Újszövetség fordítását tartalmazza, fordítói [[Ivan Jakšić]] és [[Martin Meršić]] voltak.<ref>Sveto Pismo Novoga Zakona, Knjiga naklade Sv. Martina (St. Martinsverlag), [[Kismarton|Željezno]] [[1979]].</ref> Meršić majdnem három évtizeddel később [[Joško Mikišić]]-csel és [[Geosits István]]nal elkészítette a zsoltárokat is.<ref>Psalmi, Beč [[1981]].</ref> Geosits jelenleg is folytatja a munkáját a teljes Ószövetség elkészítésére.<ref>[http://hrvatskenovine.at/clanak/01-06-2012/biblija-za-gradiscanske-hrvate-vjerski-prijevodi-stefana-geosica Biblija za gradišćanske Hrvate - vjerski prijevodi Štefana Geošića (hrvatskenovine.at)]</ref> Ugyanúgy horvátoknál keletkezett, [[Vid Balog]] nyomán a [[kaj nyelvjárás|kaj-horvát]] fordítása az Újszövetségnek, melyet még egyelőre nem adtak ki. Balog foglalkozását tekintve egyébként színész és a kaj nyelven már a [[19. század]]ban is voltak kísérletek a Szentírás fordítására, hasonlóan egy másik burgenlandi horvát fordításról is van ismerete a kutatóknak [[Laáb Mátyás]] [[mosonújfalu]]i plébánostól, amely kéziratban maradt fenn.<ref>{{Cite web |url=http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/kolnhofervincephd.pdf |title=Kolnhofer Vince: A gradistyei horvátok és a magyar-osztrák határkijelölés |accessdate=2011-10-17 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141002132027/http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/kolnhofervincephd.pdf |archivedate=2014-10-02 }}</ref> [[1998]]-ban [[bánáti bolgár nyelv]]en közölte [[Jáni Vasilčin]] [[óbesenyő]]i plébános-esperes az Újszövetséget.<ref>[http://starbisnov.blogspot.com/2009_04_01_archive.html Ján Vasilčin: A bánsági bolgárokról (starbisnov.blogspot.com)]</ref> A bánáti bolgár közösség kizárólag katolikusokból áll. A [[szlovén nyelv]] változatán a [[vend nyelv]]en is már a [[18. század|18]]–[[19. század]] óta léteznek fordítások.
[[2011]]-ben Lukács evangéliumának fordítása jelent meg [[jamaicai angol nyelv|patois nyelven]], amely [[Jamaica]] szigetén beszélt kreol nyelv. A fordítók [[2012]] végére szeretnék befejezni a Biblia teljes fordítását, amit a hívek is aktívan támogatnak.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/szukseg-van-e-a-jamaicai-bibliaforditasra Szükség van-e a jamaicai bibliafordításra? (nyest.hu)]</ref>
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Források ==
* {{cite web|url=http://www.apologia.hu/xtianity/lit-bible.html|title=Bibliai Szakirodalom|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090619143458/http://www.apologia.hu/xtianity/lit-bible.html|archivedate=2009-06-19}}
* {{cite web|url=http://kaldibiblia.netii.net/|title=Káldi Biblia|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20170227232002/http://kaldibiblia.netii.net/|archivedate=2017-02-27}}
* [http://szentiras.hu/SZIT A Szent István Társulat katolikus bibliafordítása]
* [http://szentiras.hu/UF Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliája]
* [http://www.online-biblia.ro/bible/4 A Protestáns Média Alapítvány újonnan revideált Károli Bibliája]
* {{cite web|url=http://www.zsido.com/magazines/egyseg/egyseg27/forditasok.htm|title=Az eredeti cikk itt olvasható. Engedéllyel.|accessdate=2017-11-13|archiveurl=https://web.archive.org/web/20050526162843/http://www.zsido.com/magazines/egyseg/egyseg27/forditasok.htm|archivedate=2005-05-26}}
* [http://www.bibelarchiv-vegelahn.de/ Bibelarchiv-Vegelahn]
== További információk ==
* ''Magyar Biblia-fordítások: Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig.'' Szerk. [[Nemeskürty István]]. Budapest, Szépirodalmi, 1990, 334 p. {{ISBN|963-15-4148-7}}
* [[Gyürki László]]: ''A Biblia földje: A magyar bibliafordítások története.'' Budapest, Szent Jeromos Bibliatársulat, 1998, 104 p. {{ISBN|963-85890-0-0}}
* [[Nemeskürty István]]: ''Magyar bibliafordítások.'' In: ''Magyar zsoltár: A magyar nyelvű irodalom születése.'' Budapest, Szabad Tér, 2001. {{ISBN|963-9201-14-6}}
* [[Marczali Henrik]], [[Borovszky Samu]], Csuday Jenő: Nagy képes világtörténet. IV. kötet A népvándorlás. Az iszlám [http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f10.htm]
*Az összes ómagyar és néhány középmagyar korból származó bibliafordítás eredeti betűhű szövege, illetve némelyiknek a mai magyarra normalizált változata elérhető és kereshető az [https://web.archive.org/web/20190915015023/http://omagyarkorpusz.nytud.hu/ Ómagyar Korpusz]ban.
*A magyar nyelvű bibliafordítások olvashatóak a [http://parallelbible.nytud.hu/ Párhuzamos Bibliaolvasó]ban.
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Vallás}}
{{DEFAULTSORT:Bibliaforditas}}
[[Kategória:Biblia]]
[[Kategória:Biblia-fordítások| ]]
[[Kategória:Bibliai szövegtan]]
[[Kategória:Biblia-fordítók| ]]
| |||