„Vietnám világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, szöveg hozzáadása |
Rita (vitalap | szerkesztései) Átalakítás, szöveg hozzáadása |
||
62. sor:
| 2003, kiterjesztés: 2015
|-
|
|-
| Védett terület: 123 326 ha, puffer zóna: 220 055 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/951 951]
68. sor:
|A nemzeti park fő különlegességei a körülbelül 400 millió évvel ezelőtt kialakult változatos karsztformái, [[Ázsia]] legöregebb nagyméretű karsztos képződményei. Az azonos nevű barlang Vietnám legnagyobb és legszebb barlangja, ami fog formájú [[sztalaktit]] és [[sztalagmit]] formációiról híres. Az erős tektonikus mozgásnak köszönhetően a [[Laosz]] határáig nyúló terület karsztformái igen összetettek. Egyes barlangokban [[Buddhizmus|buddhista]] szentélyek maradványait tárták fel. Az eddig ismert barlangrendszer hossza 65 kilométer, a Phong Nha-barlang mellett a Van-barlang és a Hang Khe-barlang is jelentős. A park legnagyobb részét trópusi esőerdő fedi amelyben az ország növény és állatfajainak majdnem a fele megtalálható. A terület gazdag [[főemlősök]]ben közöttük sok a veszélyeztetett faj. A parkban eddig 568 gerinces fajt dokumentáltak, köztük 133 emlős-, 81 [[hüllők|hüllő]] és [[Kétéltűek|kétéltű]]-, 302 [[Madarak|madárfajt]], valamint [[Halak|halfajokat]]. A terület ritka élőlénye a csak a 20. század végén dokumentált Vu Quang-antilop és egy szarvasfajta.
|}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép: Hanoi Citadel 0349.JPG |250px]]
| ''' A császári fellegvár központi része [[Thang Long]]-ban ([[Hanoi]]) '''
|-
| 2010
|-
| Kulturális (II)(III)(VI)
|-
| Védett terület: 18,39 ha, puffer zóna: 108 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1328 1328]
|-
|Thang Long ([[Hanoi]]) császári fellegvárát egy [[7. század]]i kínai erődítmény maradványaira a 11. században építették, kinyilvánítva ezzel az ország függetlenségét. Évszázadokon keresztül megszakítás nélkül a térség hatalmi központja volt, majd a 19. században a [[Vörös-folyó (Vietnám)|Vörös-folyó]] partján álló császárváros épületének nagy részét a franciák lerombolták. Az épületek és közeli [[régészet]]i lelőhelyek egy egyedi kultúra vonásait viselik amelyben keverednek az északról érkező kínai és az ősi Csampa Királyság indiai eredetű jellegzetességei. A korábbi épület megmaradt részei (Dona Mon főkapu, a Kinh Tien palota lépcsője és a Hercegnői palota) mellett emelkedik az 1805 és 1812 között épült 33 méter magas zászlótorony az ország egyik jelképe. Itt vonták fel 1954-ben az első [[indokínai háború]] befejezése után az ország nemzeti lobogóját. A császári fellegvár kiemelkedő szerepet töltött be Vietnám történelmében, megmaradt épületrészeinek feltárása jelenleg is tart.
|}
{|{{széptáblázat}}
|+ align="center" | Vietnám világörökségi helyszínei
77 ⟶ 91 sor:
!Év
|-
|
|-
| [[A Hồ-dinasztia fellegvára ]] || [[kép:Tay Do castle South gate.JPG |150px]] || || kulturális || 2011
| |||