„Állatkert” változatai közötti eltérés

A legtöbb országban bármikor megjelenhetnek az ellenőrök, akik megvizsgálják, hogy jól bánnak-e az állatokkal. Elsődleges szempontok a jogszabályokban foglalt férőhely előírások betartása, higiénia, a táplálékok összetételének vizsgálata. Zoológusok (állatokat tanulmányozó tudósok), gondozók, állatorvosok, könyvelők, szakácsok, építészek, kertészek és még sok más ember dolgozik az állatkertekben. Az igazgató szervezi meg a sok ember munkáját és döntifelel el,a hogykert jogi és milyenszakmai állatszempontok mitalapján kapjonmegfelelő enniműködtetésért. A látogatók belépődíját az állatok ellátására és az infrastruktúra fenntartására fordítják, de nagyaz állami fenntartású intézmények jelentős támogatást is kapnak.

A modern állatkertek új feladatokat töltenek be, együttműködnek aztanintézményekkel iskolákkaloktatási céllal, arészt vesznek tudományos kutatásokkutatásokban, illetve egyed- és fajmentést miattfolytatnak. Ez a változás az USA-ban, majd [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] és [[Németország]]ban kezdődött. Az állatkertek nem csak őrzik, hanem a tudósokkal együtt kutatják az állatok tulajdonságait. Céljuk a [[veszélyeztetett faj]]ok megmentése. Nemzetközi kutatóprogramokban vesznek részt az állatok szaporítása érdekében, és azért is, hogy segítsék visszailleszkedésüket a természetbe, ezenkívül [[génbank]]okat is létrehoznak. A veszélyeztetett fajok számára ez is jelentős esély a túlélésre. A tenyésztésnek köszönhetően ezek az állatok néha jobban szaporodnak fogságban, mint a természetben. A világ állatkertjeiben így rendszeresen 159 hal-, 280 hüllő-, 871 madár- és 762 emlősfaj (köztük 225 veszélyeztetett) szaporodik. [[1970]]-ben az állatkerti állatok 30%-a született fogságban, mára ez meghaladja a 70%-ot is.