„Andrew Johnson (amerikai elnök)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Az "ugyanebben" szó itt ragozott névmás, ezért egyben írandó. (Akkor lenne külön írandó, ha az "ugyan" kötőszóként szerepelne, pl. így: "Ugyan Nebraska ebben az évben csatlakozott, de...")
Nagyurma (vitalap | szerkesztései)
53. sor:
Az elnök azt javasolta a déli államoknak, hogy a műveltebb és módosabb feketéket ruházzák fel politikai jogokkal, hogy megnyugtassák az északiakat. A déli államok ahelyett, hogy követték volna az elnök tanácsát, korlátozták a feketék jogait. Faji zavargások kezdődtek. Észak mindebből azt hitte, hogy újra megpróbálják visszaállítani a rabszolgaságot, és újra a lázadók kerülnek hatalomra. Johnson túlbecsülte saját támogatottságát, és a republikánusok erejét. 1866-ban mindkét népszerű, a déli zavargások helyreállítását célzó törvényt megvétózta, és árulóknak nevezte a republikánusok vezetőit. Szembeszállt a volt rabszolgák polgárjogait védelmező XIV. alkotmánykiegészítéssel is. Ezekkel az intézkedéseivel tönkretette saját esélyeit a következő választáson.
 
1866 augusztusában Johnson körútra indult, ezzel próbálta javítani helyzetét. Több városban kifütyülték, ő pedig haragjában összevissza kiabált. A kongresszusi választáson a republikánusok győztek, ettől kezdve Johnson nem tudott érvényesülni. Próbálta megvétózni a Kongresszusi törvényeket, vétóit azonban a két kamara érvénytelenítette. Az elnök nehezen nyugodott bele a vereségébe, és a [[Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa|szenátus]] akaratával szembeszegülve leváltotta [[Edwin M. Stanton]] hadügyminisztert. Ekkor a Szenátus vádat emel ellene. Hét republikánus szenátor felmentő szavazata azonban megmentette Johnsont. Ő ezután nem avatkozott bele a rekonstrukció folyamatába. Az 1868-as elnökválasztáson vereségetnem szenvedettsikerült a demokraták elnökjelöltségét megszereznie[[Ulysses S. Grant|Granttől.]]
 
== Tevékenykedései elnöksége után ==