„Algyő vasútállomás” változatai közötti eltérés

Az [[1960-as évekigévek]]ig helyi jelentőségű kisállomás a [[Algyői vasúti Tisza-híd|Tisza-híd]] hídfőjétől nem messze. Az állomásnak négy vágánya volt, ebből a községhez legközelebb eső vágány volt a rakodóvágány, a harmadik volt az átmenő fővágány. Az állomásépület a falutóltelepüléstől távolabb helyezkedett el és az állomási rakodón keresztül volt megközelíthető. Az állomáson egy faszerkezetű raktárépület és egy rövid oldalrakodó is működött.

Az [[1960-as évek]] végétől az algyői olajmezőn zajló beruházásokhoz és az olaj fokozódó termeléséhez köthetően került sor az állomás teljes körű átépítésére. A korábbi állomásépületet teljesen lebontották. Az új, korszerű állomásépület a szintén lebontott raktárak helyén, az állomási bekötőúthoz közel épült fel. Az [[1975]]-ös átépítéskor az állomás vágányhálózatát is teljesen átalakították. Négy vágány épült, ezek közül a harmadik volt az átmenő fővágány. Az első vágányba kötötték be az algyői olajmezőt és ipartelepeket feltáró szétágazó vágányhálózatotvontatóvágányt, illetve a teherkocsik rendezését segítő kihúzó- és tárolóvágányokat. A harmadik és második vágány közé SK+30 magasperont építettek. Az átépítés után Algyő egy korszerű kisállomásnak számított, amely szerény utasforgalom mellett nagyon jelentős teherforgalmat is kezelt. Algyő azon szerencsés állomások közé tartozott, ahol a [[rendszerváltás]] gazdasági megrázkódtatását követően sem esett vissza a forgalom. Az [[1990-es évektőlévek]]től is igen nagy mennyiségű teherforgalmat kezelt, amely döntő része kőolajszármazék, kisebb hányada rönkfa és fémhulladék volt. Idővel az állomás személyforgalma érezhetően visszaesett, ebben a létesítmény kedvezőtlen elhelyezkedése és a [[Szeged]] központjába történő bejutás körülményes mivolta játszott szerepet.

[[2018]] tavaszától kezdődött az állomás harmadik, egyben legnagyobb léptékű átépítése. Ennek során a [[hódmezővásárhely]]i oldalon lévő kitérőket majd' egy kilométernyivel, az [[Algyői vasúti Tisza-híd|algyői hídig]] húzták ki, így az állomás egy hosszú, vonatkeresztezésre alkalmas kitérővé lényegült át. A korábbi utasforgalmi peront teljesen felszámolták, illetve teljesen új biztosítóberendezést is telepítettek. A faluhoz a lehető legközelebb eső helyen a második (átmenő fővágány) és harmadik vágány között SK+55, részben fedett, szintben megközelíthető peron épült. Az útátjáróhoz 100 kerékpárt fogadni képes ún. B+R tároló, az állomásépület közelében pedig a személyautók fordulását könnyítő úthurok épült. A három évig tartó átépítés során az algyői állomást egyetlen személyvonat sem érintette. Jól jelzi ugyanakkor az állomás teherforgalmi szerepét, hogy az algyői [[iparvágány]]ok vasúti elérhetőségét a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] a vágányzár idején is folyamatosan biztosította, időnként [[Hódmezővásárhely]], időnként [[Szeged]] felől.