„Ottinger Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
start
 
a elütés javítása
3. sor:
[[1814]]-ben és [[1815]]-ben, mint a császári hadsereg 5. huszárezredének hadnagya részt vett a napóleoni háború itáliai hadjárataiban. [[1839]]- től [[1846]]-ig az 1. sz. Császár-huszárezred parancsnoka. [[1848]]-ban, a forradalom kitörésekor vezérőrnagyi rangban dandárparancsnok volt Budán.
 
A [[Batthány Lajos|Batthány-kormány]] megalakuláskormegalakulásakor felajánlották neki a hadügyminiszteri posztot, de nem fogadta el. A végül hadügyminiszterré kinevezett [[Mészáros Lázár]] hivatalba lépéséig a hadügyminiszteri tanács elnöke volt. [[1848]] májusában a [[Jellasics József|Jellasics]] ellen felállított drávai magyar hadsereg parancsnokának nevezte ki a magyar kormány. Ottinger itt nem katonához méltó módon járt el: a konfliktus kitörésekor magára hagyta seregét és átszökött Jellasics táborába.
 
Ezután – a császáriak oldalán – a szabadságharc számos csatájában részt vett. A [[Móri csata|móri csatát]] (1848. [[december 30]].) az ő egységének rohama döntötte el a császáriak javára. A kátyi csatában ([[1849]]. [[június 7]].) merész támadásával megsemmisítette a 8. honvédzászlóaljat. Ezért a tettéért megkapta a [[Mária Terézia-rend]] keresztjét és a vele járó bárói címet.