„Kriza János Néprajzi Társaság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor:
A [[második világháború]] után a Romániában berendezkedő [[Kommunizmus|kommunista]] hatalom [[1948]]-ben megszüntette a kolozsvári [[Bolyai Tudományegyetem]]en a néprajzi oktatást,<ref name=albert>{{cite journal|title=Faragó József (1922-2004)|author=[[Albert Ernő]]|journal=Acta Siculica|publisher=[[Székely Nemzeti Múzeum]]|year=2012-2013|pages=581-597.|accessdate=2019-07-19}} {{hu}}</ref> így a romániai magyar néprajzkutatás háttérintézmény és utánpótlás nélkül maradt. Ennek ellenére a néprajz szerepelt más karok (történelem, bölcsészkar) tantárgyai között, és különböző intézmények keretei között kutatások is zajlottak, illetve publikációk is jelentek meg 1989-ig.
Az [[1989-es romániai forradalom|1989-es forradalom]] után a magyar néprajzkutatók szükségét érezték egy érdekképviseleti szervezet, kutatóintézmény megalakításának. A Kriza János Néprajzi Társaság [[1990]]. [[Március 18.|március 18]]-án alakult Kolozsváron. Kezdeményezői többek között [[Gazda Klára]], [[Könczei Csilla]], [[Pozsony Ferenc]] és [[Zakariás Erzsébet]] néprajzkutatók voltak. A Társaságot a kolozsvári bíróság 1990. júniusában jegyezte be, első székhelye [[Sigmond Júlia]] kolozsvári [[Bábszínház|bábszínész]] lakásában volt [[1994]]-ig. Alapító elnöke Pozsony Ferenc, első titkára Zakariás Erzsébet, első tiszteletbeli elnöke [[Almási István (néprajzkutató)|Almási István]] népzenekutató,<ref>{{cite
Az alapító erdélyi értelmiségiek, tanárok és [[muzeológus]]ok a népi kultúra kutatását, a tárgyi- és szellemi örökség feldolgozását és megőrzését, szakszerű vizsgálatát tekintették céljuknak. A rendszeres terepkutatások, gyűjtőpályázatok, tematikus vándorgyűlések, szakmai konferenciák, szemináriumok, kiállítások megszervezése, az eredmények megjelentetése, dokumentációs központ kialakítása mellett a Társaságnak érdekvédelmi, illetve a [[Kárpát-medence]]i magyar néprajzkutatókkal, intézményekkel való kapcsolattartó szerepet is szántak. Ugyanakkor oktatási és művelődési háttérintézményként fontosnak tartották, hogy hozzájáruljanak a kolozsvári egyetemen a magyar nyelvű néprajzi képzéshez.<ref name=bevez /><ref name=korunk />
| |||