„Fitz Jenő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
AtaBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB
→‎Családja: Ki Kicsoda 2009; ICOMOS
4. sor:
 
==Családja==
* Édesapja [[Fitz József (művelődéstörténész)|Fitz József]] az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, édesanyja Rónay Margit. 1948-ban vette feleségül Petres ÉvátÉva régészt. Két gyermekük közül [[Fitz Péter]] művészettörténész 1950-ben, Fitz Andrea 1953-ban született.
 
==Életpályája==
1939--1943 között végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetemet történelem--művészettörténet--régészet szakon. Diplomáját és doktori címét a Hercules emlékek Pannoniában c. disszertációjával szerezte meg. Az egyetem Klasszika Archaeológiai Intézetének előbb gyakornoka, majd tanársegédje volt. 1949--1985 között ő volt a székesfehérvári [[István Király Múzeum]] igazgatója, és 1962--85 között a Fejér megyei múzeumok igazgatója. A székesfehérvári múzeumot az ország egyik legnagyobb, tudományos szempontból is legjelentősebb múzeumává fejlesztette. Tudományos tevékenysége széles körű volt, saját szavaival élve „tudományos munkásságom kiterjed a Duna-vidék általános római kori történelmére, a gazdálkodás, a közigazgatás, a pénzforgalom területére, katonai és személyiségtörténetre”. A magyarországi római feliratok korpuszából több kötetet ő írt meg, munkásságát pedig a Pannonia kormányzásáról és igazgatásáról írt monumentális művével zárta le. A [[Székesfehérvár]] közelében lévő [[Gorsium]] római-kori katonai település ásatásainak vezetője. 1984-től a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, 1989--94 között a Magyar Numizmatikai Társulat elnöke, a Nemzetközi Görög--Latin Epigráfiai Társaság vezetőségi tagja. 1991-ben a Német Régészeti Intézet rendes tagjává választották és rendes tagja lett az Osztrák Régészeti Intézetnek is. Számos nemzetközi konferenciát szervezett, több hazai és nemzetközi tudományos társaság választotta tagjai sorába. Csak 1985-ben szerezhette meg (a kandidátusi fokozat tudatos mellőzésével) az MTA doktori fokozatát. Magáénak mondhatta a Centro Italiano per l'Archeologia e la Storia Antica „Giovanni Gozzadini” nemzetközi szakértői bizottsági (1980–2011), és a L'Association Internationale d'Epigraphie Grecque et Latine tagságát, vezetői tagságát (1987–1997) is.
1939 és 1943 között végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetemet. Az egyetem Klasszika Archeológiai Intézetének előbb gyakornoka, majd tanársegédje volt. 1949 és 1985 között ő volt a székesfehérvári [[István Király Múzeum]] igazgatója. A [[Székesfehérvár]] közelében lévő [[Gorsium]] római kori romterületen végzett feltárásokat.
 
Munkásságának jelentős, a nagyközönség számára talán legismertebb része Gorsium kutatásához és az ott kialakított, mediterrán jellegű régészeti parkhoz kapcsolódik. A régóta ismert, de alig kutatott táci helyszínen 1958-tól kezdve rendszeres ásatásokat végzett, amiket még nyolcvanas éveiben is személyesen vezetett. Az ásatások nyomán feltáruló városi települést a műemléki rendezés és helyreállítás révén Aquincum után a legjelentősebb római helyszíni bemutatójává fejlesztette, fényét és hírnevét római jellegű ünnepségekkel és antik színdarabok bemutatásával fokozta. A leletek tudományos értékelése és a több kiadást megért vezetők révén Gorsium az egyik legismertebb magyarországi római helyszín, régészeti park lett. Részben az e téren kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg a Nívódíjat a gorsiumi ásatásokért (1970), a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatát (1974, 1981). 1993-ban a Fejér Megye Díszpolgára, 1994-ben a Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető címben részesült. 2014 óta a Szent István Király Múzeum falán emléktábla őrzi emlékezetét.
 
==Társadalmi szerepvállalása==
16 ⟶ 18 sor:
 
==Szerkesztőként==
* Több szaklap szerkesztője (Alba Regia, Die Römischen Inschriften Ungarns, Die Fundmünzen den römischen Zeit in Ungarn), a [[Numizmatikai Közlöny]] szerkesztőbizottságának tagja volt. A MOYΣEION régészeti könyvsorozat [Enciklopédia Kiadó] szerkesztője.
 
==Díjai, kitüntetései==
* [[Kuzsinszky Bálint-emlékérem]] (1960)<ref>[http://kikicsoda.regeszet.org.hu/hu/node/1316 Fitz Jenő †]{{Halott link|url=http://kikicsoda.regeszet.org.hu/hu/node/1316 |date=2018-11 }}, kikicsoda.regeszet.org.hu</ref>
* [[Rómer Flóris-emlékérem]] (1983)
* [[Ábel Jenő-emlékérem]] (1978)
* [[Réthy László-emlékérem]] (1985)
* [[Móra Ferenc-emlékérem]] (1985)
*Deák Dénes-emlékérem (1990)
*Maróth Károly-díj (1995)
* [[Széchenyi-díj]] (1997) – Tudományos és múzeumszervezői tevékenységéért, pedagógiai munkásságáért, életművéért.
* [[Forster Gyula-díj]] (2001)<ref>[http://www.koh.hu/hirek/forster-es-schonvisner-dij/248 Forster Központ – Forster- és Schönvisner-díj]{{Halott link|url=http://www.koh.hu/hirek/forster-es-schonvisner-dij/248 |date=2018-11 }}</ref>
*Szent István-emlékérem és -díj (2005)
*Magyar Örökség-díj (2005)
 
== Megjelent könyvei ==
32 ⟶ 38 sor:
* {{cite book|editor=Mócsy András és Fitz Jenő |title= Pannonia régészeti kézikönyve|publisher=Akadémiai Kiadó|location=Budapest|year= 1990}}
* Ingenuus et Régalien (1966)
* Die Laufbahn der Statthalter in der röm.römischen Provinz Moesia Inferior (1966)
* Les Syriens a Intercisa (1972)
* La Pannonie sous Gallien (1976)
* Der Geldumlauf der röm.römischen Provinzen im Donaugebiet Mitte des 3. Jahrhunderts (I. - -II., 1978)
* Honorific Titles of Roman Military Units in the 3rd Century (1983)
* L'administration des provinces pannoniennes sous le Bas empireEmpire romain (1983)
*Die Römischen Inschriften Ungarns V. Intercisa (1991)
*Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit I--IV. (1993--95)
*Pannonia születése [MOYΣEION sorozat 1. kötet] (1998)
 
==Források==
* Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda, Biográf, 1994; 2009.
*http://www.icomos.hu/index.php/hu/elismeresek/panteon/9-actual/panteon/13-dr-fitz-jeno
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fitz_Jenő