„Menua” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
39. sor:
Menua uralkodása Urartu fénykora, amely fia, [[I. Argisti]] alatt is folytatódott. Menua valószínűleg már társuralkodó volt, amikor vezetésével az [[Araksz]] és a [[Kura]]s folyók völgyéig, valamint [[Diauehi]] királyság területéig portyázott az urartui sereg. Diauehi királya később – elkerülendő a közvetlen urartui igát – súlyos adót fizetett Menuának. Ispuini halálának pontos ideje ismeretlen, valamikor i. e. 810 (Menua első említései) és i. e. 800 (ekkor már biztosan nem élt) közé tehető. Az Ispuini idején összekovácsolódott Urartu már nem csak védekezett [[Asszíria]] ellen, de támadásba ment át. Míg [[III. Adad-nirári]] viszonylag sikeres volt [[Szíria|Szíriában]], addig északon sorra vesztette a csatákat Menua ellen. Urartu már szilárdan megvetette a lábát az Ispuini hadjáratai által már érintett [[Urmia]]-tó nyugati és déli vidékein, [[Muszaszir]] és [[Ardini]] az állam része lett. Az [[Eufrátesz]] felső folyása mentén [[Katarza]], [[Uiteru]] és [[Supa]] került az ellenőrzése alá, sőt a [[Tigris (folyó)|Tigris]] forrásvidékét is elhódította Asszíriától, valamint az észak-szíriai térség felé vezető hadi útvonalak stratégiai fontosságú területével, [[Gurgum]]mal is határos lett, melyet később fia, Argisti foglalt el. I. e. 800 körül Urartu már nem csak igény formában, hanem ténylegesen is Asszíriával egyenrangú nagyhatalom lett, északról óriási ívben kerítette be Asszíriát. Ez az ív i. e. 745-ig még tovább növekedett.
Menua alatt került sor Urartu közigazgatásának átszervezésére. Addig asszír mintára építették az államot, ekkor az országot helytartóságokra osztották, amelyeket kinevezett területi elöljárók kormányoztak. Később az [[asszírok]] Urartuból vették át ezt a központosított közigazgatási formát, amely a helyi előkelőséget megakadályozta a szakadár kísérletekben. Fővárosa [[Tuspa]] maradt, de megalapította az Araksz völgyének ellenőrzésére [[Menuahinili]]t, amely az [[Ararát-hegy]] mellett, annak északi oldalán állt, és ebben a városban tartózkodott legtöbbet. A Felső-Eufrátesz megszerzése különösen fontos volt Urartu gazdasága szempontjából, mivel fémekben (arany, ezüst, vas) csak erről a vidékről szedhettek adót. Az ércek és feldolgozott fémtermékek karavánútjai haladtak itt a [[Földközi-tenger]]től a [[Fekete-tenger]] partjára, ahol a [[görögök|görög]] gyarmatvárosok, mint [[Szinópé]], [[Trabzon (település)|Trapezusz]] és [[Kolkhisz]] kereskedtek vele tovább.
Befejezte a nagyszabású csatornaépítést, melyet apja kezdett el. A több mint 70 km hosszú vezetéket akkor Menua-csatornának nevezték, ma viszont – amikor még mindig ellátja [[Van (település)|Van]]t vízzel – [[Szemiramisz-csatorna]] néven ismerjük, emellett több más vízvezetéke is használatban van jelenleg is. A Menua-csatorna több mint 2,5 évezreden át zökkenőmentesen működött, 1950-ben felújították, és 2–5 m³ vizet szolgáltat másodpercenként. A római vízvezetékek mintája is lehetne, mivel a terepegyenetlenségeket helyenként 15 méter magas falazat tetején haladó csatornával egyenlítették ki. Elképzelhető, hogy a [[Szemiramisz függőkertje]] legenda Menua csatornáinak és [[Sammuramat]] asszír anyakirályné figurájának összeolvadásából keletkezett. Sammuramat idején Asszíria és Urartu kapcsolatai jelentősen javultak – egy asszír vereség következtében –, bár elképzelhetetlen, hogy Sammuramatnak bármi köze lenne a csatornához, hacsak nem szakértők küldése. Menua sokat építkezett. Egységesítették a vallási életet, kialakították az állam támaszát jelentő kultuszrendszert, amelyben megszabták, hogy a lakosságnak mennyi állatot kell a templomok felé beszolgáltatni. [[Khaldi]], a [[muszaszir]]i égisten ettől kezdve hadisten szerepét vette fel, a tigrisi hadjárat feliratai szerint Khaldi utasítására és védelme alatt vitték véghez.
| |||