„Pereces” változatai közötti eltérés

[[Lónyay Menyhért]] pénzügyminiszter [[1868]]. [[február 5.|február 5-én]] keltezett levelében szerepel az utasítás a perecesi bányatelep létesítésére. A levélben szerepelt a Gränzenstein-alagút létesítése is (Pálinkástáró, Parasznya-Adriántelep[[Gyertyánvölgy]] irányába), ez 2336 méteres hosszával akkor a világ harmadik, [[Európa]] második leghosszabb bányaalagútjának számított. Az 1870-es években a perecesi Mátyás-táró, valamint a hegyoldali Pálinkás- és Weisner-táró termelését fokozták, itt azonban a szén [[kén]]tartalma miatt nem volt megfelelő a gyárnak, és a Gyertyánvölgyön túli Adriányi-telep jobb széntartalékának kitermelésére törekedtek. Ehhez nyílt a 105 méter mély, négyszintes Baross-akna, ami Borsod megye legnagyobb teljesítményű bányája volt, a Vasgyárat azonban még ez sem tudta ellátni, ezért nyitották Pereces és [[Sajóbábony]] alatt az Újaknát, amiben az országban először alkalmaztak [[villamosmozdony]]okat a föld alatti szállításhoz; 1901 és 1909 közt összesen hetet szereztek be. Az Újakna egyes aknája 212, a kettes 210 méter mély volt. 1905-re évi {{szám|100000|tonna}} szén volt az akna termelése, a legtöbbet, {{szám|161660}} tonnát, 1910-ben termeltek ki itt.