„2006 új világörökségi helyszínei” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átalakítás
Átalakítás
80. sor:
|-
|Jin Hszü Kína egyik legősibb fővárosa, nevének jelentése szó szerint "Jin romjai". A [[Sang-dinasztia]] utolsó fővárosa volt, tizenkét királynak volt itt székhelye időszámításunk előtt 1350 és 1046 között. A város [[régészet]]i jelentősége abban áll, hogy innen kerültek elő a legősibb ismert [[Kínai jóslócsont|jóslócsontok]] (számuk 100 ezer körülire tehető), vagyis innen származnak a kínai írás legelső ismert emlékei. Jin Hszüt 1899-ben fedezték fel újra. Az Anjang közelében feltárás a modern Kína legnagyobb régészeti lelőhelye 30 km²-es területével. 80 épületet tártak fel, köztük, palotákat, szentélyeket, sírokat és műhelyeket. A feltárással bizonyítani tudták az addig legendás Sang-dinasztia létét, így a kínai államiság történetét hatszáz évvel meghosszabbíthatták.
|-}
{| {{széptáblázat}}
|-
|rowspan="5"| [[Kép:Chengdu-pandas-d10.jpg |250px]]
| ''' A [[szecsuáni óriáspanda-rezervátum]] '''
|-
| '''{{Kína}}'''
|-
| Természeti (X)
|-
| Védett terület: 924 500 ha, puffer zóna: 527 100 ha, hivatkozás: [http://whc.unesco.org/en/list/1213 1213]
|-
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|A [[szecsuáni óriáspanda-rezervátum]]||[[kép: Chengdu-pandas-d10.jpg|150px]] ||Az [[óriáspanda]]-rezervátum Délnyugat-Kínában, [[Szecsuan]] tartományban található, s a veszélyeztetett óriáspandák populációjának több mint 30%-ának ad otthont, így az óriáspandák egyik legfontosabb élőhelyének számít. A 9245 km² kiterjedésű rezervátum magába foglal hét természetvédelmi területet és további kilenc védett parkot. Az óriáspandák mellett a rezervátum menedékhelyül szolgál más veszélyeztetett fajoknak, mint például a [[Vörös macskamedve|vörös panda]], a [[hópárduc]] és a [[ködfoltos párduc]]. A trópusi esőerdőkön kívül itt található a világ legnagyobb [[biodiverzitás]]ú növénylelőhelye 5000-6000 növényfajjal, köztük a pandák egyetlen táplálékának számító [[Bambusz|bambusszal]]. A park növényzete a harmadidőszak őstrópusi erdeihez hasonlatos. || természeti
|}
{|{{széptáblázat}}
91 ⟶ 104 sor:
|-
|width="100px"|{{Kína}}||width="100px"|A [[szecsuáni óriáspanda-rezervátum]]||[[kép: Chengdu-pandas-d10.jpg|150px]] ||Az [[óriáspanda]]-rezervátum Délnyugat-Kínában, [[Szecsuan]] tartományban található, s a veszélyeztetett óriáspandák populációjának több mint 30%-ának ad otthont, így az óriáspandák egyik legfontosabb élőhelyének számít. A 9245 km² kiterjedésű rezervátum magába foglal hét természetvédelmi területet és további kilenc védett parkot. Az óriáspandák mellett a rezervátum menedékhelyül szolgál más veszélyeztetett fajoknak, mint például a [[Vörös macskamedve|vörös panda]], a [[hópárduc]] és a [[ködfoltos párduc]]. A trópusi esőerdőkön kívül itt található a világ legnagyobb [[biodiverzitás]]ú növénylelőhelye 5000-6000 növényfajjal, köztük a pandák egyetlen táplálékának számító [[Bambusz|bambusszal]]. A park növényzete a harmadidőszak őstrópusi erdeihez hasonlatos. || természeti
|-
|width="100px"|{{Kolumbia}}||width="100px"|[[Malpelo Fauna- és Flórarezervátum]]|| [[kép:Malpelo island NOAA.jpg |150px]]||A természetvédelmi terület a [[Csendes-óceán]] keleti részén található egy [[Tűzhányó|vulkanikus]] eredetű szigetcsoporton Kolumbia partjaitól 500 km-re nyugatra. A fősziget, Malpelo 300 méterre emelkedik a tengerszint fölé. A rezervátum területén nagy számban fordulnak elő különféle [[Cápák|cápafajok]], például [[pörölycápafélék]], [[selyemcápa]], kisfogú [[homoki tigriscápa]]. A sziget kopárnak tűnik, azonban a madárguanó révén [[Alga|algák]], [[zuzmók]], [[mohák]] és [[páfrányok]] telepedtek meg rajta. A szigetek népszerűek a búvárok és a tudósok körében, azonban csak a Kolumbiai Környezetvédelmi Minisztérium írásos engedélyével lehet belépni. A szigetek lakatlanok, azonban a haditengerészet bázist hozott létre, hogy figyeljék a cápák orvhorgászatát és a térség nyugalmát és [[biológia]]i érintetlenségét. || természeti
|-