„Horthy István (birtokos)” változatai közötti eltérés

Horthy István [[1857]]-ben megházasodott, majd az édesanyjától örökölt 450 [[hold (mértékegység)|hold]]as kakati birtokra költözött. A [[Bach-korszak]] utáni időszakban bekapcsolódott a közéletbe. Az [[1860-as évek]]ben a [[Felirati Párt]], majd később a balközép kiemelkedő alakja volt [[Heves vármegye|Hevesben]]. Az [[Eger|egri]] sajtó a megyegyűlések erélyes és ügyes szónokának, valamint jeles műveltségű és megnyerő modorú férfiúnak nevezte. Próbált az országos politika felé elmozdulni, de előbb az [[1872]]-es, majd az [[1875]]-ös választásokon sem tudott [[parlament]]i mandátumot szerezni, így ismét a megyei ügyek felé fordult. [[1876]]-tól [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye]] – ahol felesége révén ugyancsak birtokos volt, – törvényhatósági bizottságának tagja lett. Főként a korábbi kiváltságolt területekből és Heves déli részéből alakított vármegye egységéért működött. Ennek elérése érdekében a taktizálástől és a kisebb erőszakoskodásoktól sem riadt vissza. [[1879]]-ben, [[Balásfalvi Kiss Miklós|Kiss Miklós]] halála okán [[Tisza Kálmán]] miniszterelnök levélben kérte fel Horthyt Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispáni székének elfoglalására, de ő e rangos hivatal betöltését nem fogadta el. Kortársai szerint szerény természetű ember volt, ezért is utasíthatta vissza a felkérést. [[1884]]-ben, amikor [[Beniczky Ferenc (politikus)|Beniczky Ferenc]] főispán [[belügyminisztérium]]i [[államtitkár]] lett, ismét megürült a vármegye előljárói széke. Ekkor nem csak a kormány és a vármegye, de Beniczky is Horthyra gondolt, mint új főispánra, ám Horthy ragaszkodott korábbi álláspontjához, így a felkínált hivatalt másodszor is visszautasította. Annak a felkérésnek azonban, hogy az új főispán eskütétele előtt köszöntőt intézzen, elvállalta. Befolyását jól mutatja, hogy az [[1889]]-ben kinevezett új főispán, [[Újfalussy Sándor]] még beiktatási ceremóniája előtt őt látogatta meg elsőként [[kenderes]]i birtokán.<ref name="UjSa">[http://jnszmtisztviselok.hu/1876-1944/tisztviselok1876-1944/ujfalussysandor/index.html ujfalusi Ujfalussy Sándor életrajza]</ref> Talán életének egyik legnagyobb kitüntetése volt, amikor [[1893]]-ban a [[Főrendiház]] örökös tagjává választották. A politikán kívül az egyházban is működött. [[1862]]-től a heves-nagykunsági református egyházmegye tanácsbírája, [[1869]]-től egészen [[1903]]-ig pedig gondnoka volt.