„Zrínyi Miklós (költő)” változatai közötti eltérés

Fő művén, a 15 énekből álló ''[[Szigeti veszedelem]]'' ''(Obsidio Szigetianae)'' című hősi [[eposz]]on [[1645]]-bentől nemdolgozott. szeretteEbben dédapjának, [[Szigetvár]] [[vértanú]] védőjének állított emléket. A mű alapeszméje a tejestenkövetkező: Isten a magyarokra bűneik miatti büntetésül küldi a törököt. Egy maroknyi tiszta erkölcsiségű várvédő azonban élete feláldozásával megváltja a közösséget a további szenvedésektől. Zrínyi és a szigeti hősök kiomló vére megtisztítja a bűnökbe merült nemzetet és utat mutat a felemelkedésre. Ősével éppen azt példázza, hogy aránylag csekély anyagi erőt is milyen naggyá emelhet a rendkívüli erkölcsi erő. A nemzeti célzat és a keresztényi felfogás egyesítésével a magyar nemzet történeti hivatását hirdeti. Amilyen nagyszerű az alapeszme, éppen olyan erős az eposz szerkezete, változatos és hű a jellemzés. Mintái főleg [[Publius Vergilius Maro|Vergilius]], [[Torquato Tasso|Tasso]] és [[Giambattista Marino|Marino]] eposzai voltak, de a négyes rímelésű tizenkettes sorokat magyar históriás énekekből merítette. Művét mesteri szerkesztés, a barokk stílus elemei jellemzik, nyelve igen erőteljes, bár a sok egyedi szóalak, továbbá a tudatosan használt török, horvát és latin kifejezések már a maga korában is nehezen befogadhatóvá tették. A mű [[1651]]-ben jelent meg Bécsben, a kötetben olasz jellegű szerelmi lírája és költői hitvallása ''(Peroratio)'' is helyet kapott. A ''Syrena''-kötetet öccse dolgozta át horvát nyelvre. ''Adrianszkoga mora Syrena'' címmel 1660-ban jelent meg Velencében.