„Vadon csata” változatai közötti eltérés

3 190 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
Grant táborválasztása az öreg csatamezőtől nyugatra esett az offenzíva előtt, és az egy évvel korábbi helyzettel szemben nem volt szándékában az őserdőben harcolni, hanem sokkal inkább a délre és keletre eső szabad, nyílt térségek felé igyekezett, hogy gyalogsága létszámfölényét és tüzérségét kihasználja.{{refhely|Rhea|51–52. o.|Salmon|265. o.}} Grant terve szerint az V. és VI. hadtest a Germanna-gázló lábal át a Rapidanon, őkent követi a IX. hadtest, miután a társzekerek áthaladnak és a Vadon fogadó közelében táboroznak le. A II. hadtest Ely-gázlónál kel át és Spotsyvania Court House felé igyekszik Chancellorsville és a Todd-fogadó érintésével. A gyorsaság része volt a tervnek, mert a hadsereg sérülékeny, vékonyra széthúzott oldalát fordította az ellenség felé masírozás közben. Noha Grant ragaszkodott hozzá, hogy a hadsereg minimális ágyúkészlettel és súlyterhelés alatt, úgymond könnyedén keljen útra, az hadtáptrén majdnem hetven mérföld hosszúra nyúlt.{{refhely|Rhea|34. o.|Grimsley|27., 33–34. o.|Esposito|121. térképéhez fűzött szövege|Salmon|251–252. o.|Eicher|663. o.}} Sylvanus Cadwallader a Potomac hadseregről tudósító újságíró becslése szerint Meade {{szám|4300}} társzekere, 835 ambulaciáskocsija és levágásra szánt tehéncsordája ha egyetlen úton tömörül, akkor a Rapidantól Richmondig ért volna. Grant arra alapozta számításait, hogy Meade sebesen kel át hadseregével a vadonon ahhoz, hogy ne lehessen oda beragasztani, de Meade javasolta, hogy éjszakára táborozzanak le, hogy a szekértrén felzárkózhasson. Grant elkalkulálta magát Lee reakciósebességét illetően, amivel elfogta Meade hadseregét annak legsebezhetőbb pontján és a Potomac hadsereget nem fedezte kellő lovasság a nyugatról jövő konföderációs akciók ellen.{{refhely|Rhea|34. o.|Grimsley|27., 33–34. o.|Esposito|121. térképéhez fűzött szövege|Salmon|251–252. o.|Eicher|663. o.}}
 
Május 2-án Lee a Clark hegyen talákozotttalálkozott tábornokiavaltábornokaival és az emelkedőről megtekintette az ellenség táborának panorámaképét. Észlelte, hogy Grant készen áll a támadásra, de nem ismerte annak pontos útvonalát. Előérzete azt súgta, hogy a Rapidanon létesített konföderációs erődítményektől keletre fog átkelni a Germanna és Ely gázlókon, de bizonyossággal nem rendelkezett. A rugalmas válaszadáshoz hadseregét széles területen szórta szét. Longstreet első hadteste [[Gordonsville (Virginia)|Gordonsville]] környékét ellenőrizte, ahonnan szükség szerint vasúton lehetett a Shenandoah völgybe, vagy Richmondba küldenie a katonákat. Lee főhadiszállása és Hill harmadik hadteste [[Orange (Virginia)|Orange Court House]] külhatárában volt. Ewell második hadteste tartózkodott a legközelebb a vadonhoz, Morton gázlója körül tömörülve.{{refhely|Salmon|251–252. o.|Trudeau|25–26. o.}} Ahogy Grant terve május 4-én egyre világosabban rajzolódott ki Lee előtt, a vadonban való harc szükségessége ugyanúgy sürgetővé vált, mint egy évvel korábban, hiszen az Észak-virginiai hadsereg {{szám|65000}} katonájával masszív létszámhátrányban volt Grant {{szám|120000}}-réhez képest és ágyúiban is kevesebbnek mutatkozott. A sűrű erdőben való harc elnémítja Grant tüzérségét, közelségbe hozza a vonalakat harc közben és a tömegkáoszban Lee uralhatóbb méretű csapatainak talán jobb lehetőségei adódnak. Ezen megfontolásból hadseregét utasította, hogy az előretörő szövetségi erőket a vadonban fogják el.{{refhely|Salmon|252., 267. o.|Rhea|81–83. o.}}
 
Ewell kelet felé indult az Orange Court House felé vezető úton és Robertson fogadójáig ért, ahol letáborozott, mindössze 3-5 mérföldre a Warren hadosztály mint sem sejtő katonáitól. Hill az Orange deszkaúton közeledett és Verdiersville falucskánál állt meg. Ez a két hadtest beszoríthatta az uniós csapatokat a fák közé, mert a szövetségiek az az utasítást kapták, hogy kerüljék a nagyszabású harcot, amíg az egész hadsereg fel tud fejlődni. A harcot még a tervezettnél is nagyobb létszámhátrányban folytatják legalább egy napig, míg Longstreet csapatai elérik délnyugatról az ellenség vonalait, hasonlóan ahhoz, ahogy Jackson tette Chancellorsville-nél.{{refhely|Salmon|252., 267. o.|Rhea|81–83. o.}}
 
A vastag aljnövényzet elfedte a konföderációsok közelségét az unió katonái elől. A zavar fokozódását okozta, hogy Meade téves jelentéseket kapott J. E. B. Stuart konföderációs lovasságának akcióiról a hadsereg hátában, Fredricksburg irányából. Utasítást küldött saját lovasságának, hogy induljanak kelet felé és kezeljék a helyzetet, s ezáltal saját hadseregét vakságra kárhoztatta. Biztos volt benne, hogy Sedgwick, Warren és Hancock hadtestei minden lehetséges konföderációs előrenyomulást vissza tudnak tartani, míg a hadtáptrén eléri őket, mikor is Grant átveheti a vezetést és megvívhatja nagy csatáját Lee-vel, valószínűleg a Mine Runnál.{{refhely|Rhea|91–92. o.|Salmon|267. o.}}
 
== Az ütközet ==
 
=== Május 5-e az Orange úton ===
[[File:Ellwood Manor, VA (2008).jpg|thumb|left|Kilátás az Ellwood Manorból, melyet William Jones épített 1790 körül. A csata idején J. Horace Lacy tulajdona volt és Gouverneur Warren használta főhadiszállásnak. Ellwood az utolsó megmaradt épület a Vadon csata idejéből.]]
[[File:Wilderness May5.png|thumb|upright=1.5|Harc a vadonban, 1864. május 5-én.]]
{{Quote box
|align=right
|width=30%
|quote=Rengeteg katonát láttam a vadonban puskáját markolva, sápadt arcára írt látható szándékokkal. Egynek, akinek törött volt mindkét lába és a földön hevert, szemét előreszegezte, felhúzott kakasú fegyvert szorongatott és a puskavessző volt a másik kezében. Tudtam, hogy meg akarja ölni magát, ha tűzvész tör ki. Olyan biztosan tudtam, mintha csak olvastam volna a gondolatait.
|source=Private Frank Wilkeson{{refhely|Grimsley|383. o.}}
}}
 
Május 5-e hajnalán Warren V. hadteste tanyasi utakon hatolt előre az Orange deszkaút felé, amikor Ewell hadteste megjelent nyugaton. Grantet értesítették a találkozásról és azt a parancsot adta, miszerint ''„Ha lehetőség adódik Lee hadseregének sorai közé hatolni, akkor tegyék meg és ne hagyjanak időt átrendeződésre”''. Meade megállította a hadsereget és Warrennek támadási parancsot adott, azt gondolva, hogy a konföderációs jelenlét egyelőre egy kis csapatnyi, izolált egység, nem egy egész hadtest. Ewell katonái sáncokat ástak a Saunders mezőnek ismert tisztás nyugati végében.<!--- <ref name="auto2">--->{{refhely|Rhea|101–103. és 130. o.|Grimsley|35–36. o.|Eicher|664. o.}}
 
== Megjegyzések ==
* Jaynes, Gregory, and the Editors of Time-Life Books. ''The Killing Ground: Wilderness to Cold Harbor''. Alexandria, VA: Time-Life Books, 1986. {{ISBN|0-8094-4768-1}}.
* Kennedy, Frances H., ed. [http://www.bibliobase.com/history/readerscomp/civwar/html/cw_000106_entries.htm ''The Civil War Battlefield Guide'']{{dead link|date=July 2017 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}. 2nd ed. Boston: Houghton Mifflin Co., 1998. {{ISBN|0-395-74012-6}}.
* McPherson, James M.]] ''[[Battle Cry of Freedom: The Civil War Era]]''. Oxford History of the United States. New York: Oxford University Press, 1988. {{ISBN|0-19-503863-0}}.
* Simpson, Brooks D. ''Ulysses S. Grant: Triumph over Adversity, 1822–1865''. New York: Houghton Mifflin, 2000. {{ISBN|0-395-65994-9}}.
* Smith, Jean Edward ''Grant''. New York: Simon & Schuster, 2001. {{ISBN|0-684-84927-5}}.