Wikipédia

„Vadon csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
94. sor:
Grant táborválasztása az öreg csatamezőtől nyugatra esett az offenzíva előtt, és az egy évvel korábbi helyzettel szemben nem volt szándékában az őserdőben harcolni, hanem sokkal inkább a délre és keletre eső szabad, nyílt térségek felé igyekezett, hogy gyalogsága létszámfölényét és tüzérségét kihasználja.{{refhely|Rhea|51–52. o.|Salmon|265. o.}} Grant terve szerint az V. és VI. hadtest a Germanna-gázló lábal át a Rapidanon, őkent követi a IX. hadtest, miután a társzekerek áthaladnak és a Vadon fogadó közelében táboroznak le. A II. hadtest Ely-gázlónál kel át és Spotsyvania Court House felé igyekszik Chancellorsville és a Todd-fogadó érintésével. A gyorsaság része volt a tervnek, mert a hadsereg sérülékeny, vékonyra széthúzott oldalát fordította az ellenség felé masírozás közben. Noha Grant ragaszkodott hozzá, hogy a hadsereg minimális ágyúkészlettel és súlyterhelés alatt, úgymond könnyedén keljen útra, az hadtáptrén majdnem hetven mérföld hosszúra nyúlt.{{refhely|Rhea|34. o.|Grimsley|27., 33–34. o.|Esposito|121. térképéhez fűzött szövege|Salmon|251–252. o.|Eicher|663. o.}} Sylvanus Cadwallader a Potomac hadseregről tudósító újságíró becslése szerint Meade {{szám|4300}} társzekere, 835 ambulaciáskocsija és levágásra szánt tehéncsordája ha egyetlen úton tömörül, akkor a Rapidantól Richmondig ért volna. Grant arra alapozta számításait, hogy Meade sebesen kel át hadseregével a vadonon ahhoz, hogy ne lehessen oda beragasztani, de Meade javasolta, hogy éjszakára táborozzanak le, hogy a szekértrén felzárkózhasson. Grant elkalkulálta magát Lee reakciósebességét illetően, amivel elfogta Meade hadseregét annak legsebezhetőbb pontján és a Potomac hadsereget nem fedezte kellő lovasság a nyugatról jövő konföderációs akciók ellen.{{refhely|Rhea|34. o.|Grimsley|27., 33–34. o.|Esposito|121. térképéhez fűzött szövege|Salmon|251–252. o.|Eicher|663. o.}}
 
Május 2-án Lee a Clark hegyen talákozotttalálkozott tábornokiavaltábornokaival és az emelkedőről megtekintette az ellenség táborának panorámaképét. Észlelte, hogy Grant készen áll a támadásra, de nem ismerte annak pontos útvonalát. Előérzete azt súgta, hogy a Rapidanon létesített konföderációs erődítményektől keletre fog átkelni a Germanna és Ely gázlókon, de bizonyossággal nem rendelkezett. A rugalmas válaszadáshoz hadseregét széles területen szórta szét. Longstreet első hadteste [[Gordonsville (Virginia)|Gordonsville]] környékét ellenőrizte, ahonnan szükség szerint vasúton lehetett a Shenandoah völgybe, vagy Richmondba küldenie a katonákat. Lee főhadiszállása és Hill harmadik hadteste [[Orange (Virginia)|Orange Court House]] külhatárában volt. Ewell második hadteste tartózkodott a legközelebb a vadonhoz, Morton gázlója körül tömörülve.{{refhely|Salmon|251–252. o.|Trudeau|25–26. o.}} Ahogy Grant terve május 4-én egyre világosabban rajzolódott ki Lee előtt, a vadonban való harc szükségessége ugyanúgy sürgetővé vált, mint egy évvel korábban, hiszen az Észak-virginiai hadsereg {{szám|65000}} katonájával masszív létszámhátrányban volt Grant {{szám|120000}}-réhez képest és ágyúiban is kevesebbnek mutatkozott. A sűrű erdőben való harc elnémítja Grant tüzérségét, közelségbe hozza a vonalakat harc közben és a tömegkáoszban Lee uralhatóbb méretű csapatainak talán jobb lehetőségei adódnak. Ezen megfontolásból hadseregét utasította, hogy az előretörő szövetségi erőket a vadonban fogják el.{{refhely|Salmon|252., 267. o.|Rhea|81–83. o.}}
 
Ewell kelet felé indult az Orange Court House felé vezető úton és Robertson fogadójáig ért, ahol letáborozott, mindössze 3-5 mérföldre a Warren hadosztály mint sem sejtő katonáitól. Hill az Orange deszkaúton közeledett és Verdiersville falucskánál állt meg. Ez a két hadtest beszoríthatta az uniós csapatokat a fák közé, mert a szövetségiek az az utasítást kapták, hogy kerüljék a nagyszabású harcot, amíg az egész hadsereg fel tud fejlődni. A harcot még a tervezettnél is nagyobb létszámhátrányban folytatják legalább egy napig, míg Longstreet csapatai elérik délnyugatról az ellenség vonalait, hasonlóan ahhoz, ahogy Jackson tette Chancellorsville-nél.{{refhely|Salmon|252., 267. o.|Rhea|81–83. o.}}
 
A vastag aljnövényzet elfedte a konföderációsok közelségét az unió katonái elől. A zavar fokozódását okozta, hogy Meade téves jelentéseket kapott J. E. B. Stuart konföderációs lovasságának akcióiról a hadsereg hátában, Fredricksburg irányából. Utasítást küldött saját lovasságának, hogy induljanak kelet felé és kezeljék a helyzetet, s ezáltal saját hadseregét vakságra kárhoztatta. Biztos volt benne, hogy Sedgwick, Warren és Hancock hadtestei minden lehetséges konföderációs előrenyomulást vissza tudnak tartani, míg a hadtáptrén eléri őket, mikor is Grant átveheti a vezetést és megvívhatja nagy csatáját Lee-vel, valószínűleg a Mine Runnál.{{refhely|Rhea|91–92. o.|Salmon|267. o.}}
 
== Az ütközet ==
 
=== Május 5-e az Orange úton ===
[[File:Ellwood Manor, VA (2008).jpg|thumb|left|Kilátás az Ellwood Manorból, melyet William Jones épített 1790 körül. A csata idején J. Horace Lacy tulajdona volt és Gouverneur Warren használta főhadiszállásnak. Ellwood az utolsó megmaradt épület a Vadon csata idejéből.]]
[[File:Wilderness May5.png|thumb|upright=1.5|Harc a vadonban, 1864. május 5-én.]]
{{Quote box
|align=right
|width=30%
|quote=Rengeteg katonát láttam a vadonban puskáját markolva, sápadt arcára írt látható szándékokkal. Egynek, akinek törött volt mindkét lába és a földön hevert, szemét előreszegezte, felhúzott kakasú fegyvert szorongatott és a puskavessző volt a másik kezében. Tudtam, hogy meg akarja ölni magát, ha tűzvész tör ki. Olyan biztosan tudtam, mintha csak olvastam volna a gondolatait.
|source=Private Frank Wilkeson{{refhely|Grimsley|383. o.}}
}}
 
Május 5-e hajnalán Warren V. hadteste tanyasi utakon hatolt előre az Orange deszkaút felé, amikor Ewell hadteste megjelent nyugaton. Grantet értesítették a találkozásról és azt a parancsot adta, miszerint ''„Ha lehetőség adódik Lee hadseregének sorai közé hatolni, akkor tegyék meg és ne hagyjanak időt átrendeződésre”''. Meade megállította a hadsereget és Warrennek támadási parancsot adott, azt gondolva, hogy a konföderációs jelenlét egyelőre egy kis csapatnyi, izolált egység, nem egy egész hadtest. Ewell katonái sáncokat ástak a Saunders mezőnek ismert tisztás nyugati végében.<!--- <ref name="auto2">--->{{refhely|Rhea|101–103. és 130. o.|Grimsley|35–36. o.|Eicher|664. o.}}
 
== Megjegyzések ==
121 ⟶ 139 sor:
* Jaynes, Gregory, and the Editors of Time-Life Books. ''The Killing Ground: Wilderness to Cold Harbor''. Alexandria, VA: Time-Life Books, 1986. {{ISBN|0-8094-4768-1}}.
* Kennedy, Frances H., ed. [http://www.bibliobase.com/history/readerscomp/civwar/html/cw_000106_entries.htm ''The Civil War Battlefield Guide'']{{dead link|date=July 2017 |bot=InternetArchiveBot |fix-attempted=yes }}. 2nd ed. Boston: Houghton Mifflin Co., 1998. {{ISBN|0-395-74012-6}}.
* McPherson, James M.]] ''[[Battle Cry of Freedom: The Civil War Era]]''. Oxford History of the United States. New York: Oxford University Press, 1988. {{ISBN|0-19-503863-0}}.
* Simpson, Brooks D. ''Ulysses S. Grant: Triumph over Adversity, 1822–1865''. New York: Houghton Mifflin, 2000. {{ISBN|0-395-65994-9}}.
* Smith, Jean Edward ''Grant''. New York: Simon & Schuster, 2001. {{ISBN|0-684-84927-5}}.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadon_csata”