„Ispán” változatai közötti eltérés

Körmendi Ferenc szerint az ispán szó [[III. Béla magyar király|III. Béla]] révén került Magyarországra.<ref>"Az ispán szót [[III. Béla magyar király|III. Béla]] hozhatta magával Magyarországra Bizáncból, ahol nevelkedett, mert az ő uralkodása utáni időből való az első levél, melyben az Ispán mint személynév megjelenik. Tudjuk, ő alakította át a megyerendszert is, amikor a megyék számát majd kétszeresére növelte." Körmendi, i.m.</ref>

 

 

A '''megyés ispán''' (''comes parochiae'', ''comes castri'', ''comes comitatus'', ''comes provinciae'') a középkori magyar közigazgatásban a [[vármegye]] élén álló, a [[király]] által kinevezett és bármikor felmenthető [[tisztviselő]]. Bírói hatalma csak a [[várbirtok]]ra terjedt ki, míg közigazgatási (pl. piacfelügyelet) funkciói az egész megyére, így az [[udvarbirtok]]ra is. Az [[Árpád-kor]]ban a [[várbirtok]] jövedelmének egyharmada illette meg.<ref name="Györffy:István:15.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref><ref name="Györffy:István:18.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 18 / Uralkodó osztály és világi birtok. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>