„Gombák” változatai közötti eltérés

A gombák többsége hifákat, 2-10 µm vastag, hengeres keresztmetszetű, szálszerű struktúrákat alkot, amelyek hossza több centiméteres is lehet. A hifák a csúcsuknál növekednek. Új hifák vagy a meglevőből ágaznak el oldalirányban, de a hifacsúcs villás kettágazásakettéágazása is előfordulhat.<ref name=Harris2008/> Ha a csúcs egy másik hifába ütközik, akkor fuzionálhatnak (ún. [[anasztomózis]]). Mindennek eredményeképpen hifák hálózatos szövedéke, [[micélium]] jön létre.<ref name="Alexopoulos et al., p. 30"/> A sok sejtmagvú hifák lehetnek összeolvadt citoplazmájúak ([[cönocita|cönocitikusak]], ilyenkor gyakorlatilag egyetlen sokmagvú sejtet alkotnak), de gyakoribb, hogy keresztfalakkal (szeptumokkal) szakaszokra oszlanak. A szakaszok egy vagy több sejtmagot tartalmazhatnak.<ref>Deacon, p. 51.</ref> A szeptumokon egyszerű ([[tömlősgombák]]) vagy bonyolultabb, ún. dolipórus ([[bazídiumos gombák]]) biztosítja az átjárást a szakaszok között. A pórusokon citoplazma, sejtorganellumok, sőt sejtmagok is áthatol hatolnakáthatolnak.<ref>Deacon, p. 57.</ref>

A gombák az állatokhoz hasonlóan elvben [[Opisthokonta|opisztokont]] szervezetek (vagyis mozgásképes sejtjeik egyetlen hátsó ostorral hajtják meg magukat), de a [[rajzóspórás gombák]] kivételével valamennyien elvesztették hátsó ostorukat.<ref name=Steenkamp2006/>