„Egyházi irodalom” változatai közötti eltérés

== Jelentősége ==

Az egyházi irodalom elég jelentős ága a tágabb értelemben vett [[világirodalom]]nak, a szűkebb értelemben vett úgynevezett „szépirodalom”ba azonban csak egy kisebb része tartozik bele (általában vallásos versek). Minden európai nép (beleértve a magyar) irodalmának tetemes részét egészen a 19. századig a keresztény vallásos művek alkották, a [[középkori latin irodalom]] és a középkori görög irodalom ([[bizánci irodalom]]) pedig szinte teljes egészében vallásos, vagy vallásos szemléletű tudományos és szépirodalmi művekből áll.

 

Az egyházi irodalom történetéről máig nem létezik általános magyar nyelvű összefoglalás, a kifejezetten magyar nyelvű egyházi irodalomról a nagyobb egyháztörténeti kézikönyvek egyes fejezeti adnak rövidebb áttekintést. [[Makkai Sándor]] szerint „''Az egyházi irodalomtörténet létrejövetelének van egy olyan elvi akadálya, amellyel szembe kell néznünk, mint határozott tévedéssel. Az egyházi irodalom ezen elv szerint – részben [[teológia|theologia]], s mint ilyen, a theologia történetébe, illetve az egyes theológiai disciplinák történeti részébe tartozik mint tudománytörténet; másrészt gyakorlati célu és jellegű, s többnyire aktuális termék, amely, mint ilyen, az egyház intézményes történetének korszakonkénti függvényét képezi; mind a két szempontból felesleges egy külön egyházi irodalomtörténet megalkotása.''”<ref>Makkai Sándor: ''Az erdélyi református egyházi irodalom 1850-től napjainkig'', "Az Út" kiadása , Kolozsvár, 1925</ref>