„SMS Breslau” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Seiner Majestät Schiff "Breslau" Címkék: Hullámos ő – kalapos ű HTML-sortörés |
Parancsnokok, Függelék Címke: HTML-sortörés |
||
5. sor:
| képaláírás = A ''Breslau'' 1912-ben
| hajótípus = [[könnyűcirkáló]], (kleiner Kreuzer - "kiscirkáló")
| névadó = [[Breslau]] városa<br>[[Mitilíni|Mütiléné]] városa (avagy [[pónilovak|póniló]])
| tulajdonos = [[Fájl:War Ensign of Germany (1903-1918).svg|25px|A Német Császári Haditengerészet zászlaja]] [[Német Császári Haditengerészet|Kaiserliche Marine]] <br>[[Fájl:Flag of the Ottoman Empire.svg|20px]] Oszmán Haditengerészet
| üzemeltető =
| hajóosztály = [[Magdeburg-osztály|''Magdeburg''-osztály]]
23. sor:
| sorsa = aknára futott és elsüllyedt
| konstrukció =
| vízkiszorítás = {{szám|4564|t}}(normál)<br>{{szám|5281|t}} (max.)
| hossz = {{szám|138.7|m}} (teljes); {{szám|136.0|m}}(vízvonalon)
| szélesség = {{szám|13.5|m}}
76. sor:
[[Fájl: HMS_Gloucester_(1909).jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>A brit ''Gloucester'' könnyűcirkáló </center>]]
A Troubridge cirkálóraja számára felderítést végző [[HMS Gloucester (1909)|''Gloucester'']] könnyűcirkáló továbbra is szemmel tartotta a német hadihajókat, hogy megállapíthassa az úti céljukat. A ''Breslau'' a ''Goeben'' mögött helyezkedett és attól leszakadva igyekezett úgy manőverezni, hogy a ''Gloucester''t távol tartsa tőle és idővel szem elől veszítse. Miután nem sikerült leráznia az őket árnyként követő brit cirkálót, Kettner fregattkapitány engedélyt kért a tűz megnyitására Souchon tengernagytól, aki azonban ezt megtagadta tőle, mivel az égei szigetek között kívánt csapdát állítani a ''Gloucester''nek. 13:35-kor a két könnyűcirkáló között a távolság már csak {{szám|11000
:''…Parancsot adtam a legelső 6 hüvelykes ágyúnak, az egyetlennek, mely bírta a távolságot, a tűz megnyitására, hogy ezzel a Goebenhez való közelítésre késztessem, természetesen azt gondolván, hogy a 4 hüvelykes ágyúi nem érhetnek el minket ebből a távolságból. Nagyon hamar rájöttem, hogy ez tévedés volt, mivel a jobb oldalát mutató Breslau azonnal két lövést adott le a távolság belövéséhez, majd sortüzeket kezdett lőni, melyek elég közel értek le hozzánk. Azonnal kitérő manőverbe kezdtünk a sérülések elkerülése érdekében és hogy minden ágyúnkkal lőni tudjunk és eközben folyamatosan tüzeltünk, miközben az ő sortüzei egyre közelebb csapódtak be hozzánk. Két gyönyörű, öt lövedékes sortüzet hullajtott mellénk, az egyik 30 yarddal volt rövid, a másik 50 yarddal volt hosszú, a sortüzek tökéletes vonalban érkeztek le és mind együtt ültek. Csodálatos volt a kalibrálásuk és a mi sztenderdjeink szerint az ő ágyúik egyáltalán nem lőhettek volna el ekkora távolságra…''
A ''Gloucester'' bal oldali sortüzeket lőtt, miközben a távolban a ''Goeben'' visszafordult, hogy kisegítse a kísérőjét. A britek arról számoltak be, hogy a harcba a ''Goeben'' is beszállt, de valójában nem nyitott tüzet. Ezzel sikerült ugyan elérnie a ''Gloucester''nek, hogy a két német hajó közelítsen egymáshoz és így a ''Goeben''t továbbra is szemmel tarthatta, azonban 13:47-kor Milne tengernagy rádióüzenetben megtiltotta számára, hogy a [[Ténaro-fok|Matapan-fokon]] túlra menjen. Az összecsapásban a ''Breslau''t egy találat érte a vízvonalon, de a lövedék nem okozott kárt. A brit cirkáló nem szenvedett el találatot, csak két csónakját veszítette el, melyeket a saját torkolattüzeinek lökéshulláma taszított a vízbe.
Augusztus 8-án a ''Goeben'' és a ''Breslau'' a [[Náxosz (sziget)|Náxosz]]tól keltre lévő Denoussa sziget öblében találkoztak az eléjük kirendelt szénszállítóval, majd innen továbbhajózva két nappal később elérték a Dardanellákat. Törökország a háborúban semlegességét deklarálva nem engedhette meg a német hadihajóknak a vizein való állomásozást, ezért a vonatkozó szabályok kijátszásának érdekében augusztus 16-án bejelentették azok megvásárlását. Az adásvételi szerződés valójában azonban fiktív volt. Szeptember 23-án Souchon tengernagy lett a török hadiflotta főparancsnoka. A ''Breslau'' török szolgálatban a ''Midilli''<ref group="m">A cirkáló az új neve a [[Leszbosz]] szigetén lévő Mütiléné görög város török megnevezése. A várost 1913-ban kapta vissza Görögország. (Törökül a sziget és a város neve is Midilli.); Más forrás (vélemény?) szerint az eredete a szó egy másik jelentése, ami annyit tesz: [[Pónilovak|póni]].</ref>, a ''Goeben'' a ''Yavûz Sultân Selîm'' nevet kapta. A német legénység azonban továbbra is a fedélzetén maradt, mindössze török egyenruhát és fezt viseltek. A britek nem ismerték el a hajók török kézbe kerülését és hadihajóik folyamatosan szemmel tartották a [[Dardanellák]]at azzal a paranccsal, hogy intézzenek a két német hajó ellen támadást amint előbukkannának a tengerszorosból, tekintet nélkül arra, milyen zászló alatt hajóznak.{{sfn|Halpern|p=56–58, 63}}
==== Török szolgálatban ====
[[File:Bundesarchiv Bild 134-B3821, Türkei, Kreuzer Breslau.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>A ''Breslau'' török zászló alatt, ''Midilli'' névvel</center>]]
=====
[[Fájl: Midilli_Raids_Novorossiysk.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|<center>Lángokban álló olajtározók Novorosszijszkban a ''Breslau'' támadása után</center>]]
1914. október 27-ike estéjén a ''Breslau'' a török flottával elhagyta a Boszporuszt és kihajózott a Fekete-tengerre hadgyakorlatok végrehajtása címén. A flotta négy részre vált szét és a Fekete-tenger túlsó partján orosz kikötők ellen hajtottak végre támadásokat. (Lásd: [[A fekete-tengeri orosz kikötők török lövetése]]) A ''Breslau'' a [[Kercsi-szoros]] elaknásítását és [[Novorosszijszk]] lövetését kapta feladatul, amit a ''Berk-i Satvet'' cirkáló társaságában kellett végrehajtania.{{sfn|Halpern|p=63}} A szorosba 60 aknát telepített,{{sfn|Langensiepen & Güleryüz|p=45}} amin később két orosz kereskedelmi hajó veszett oda,{{sfn|Nekrasov|p=25}} majd a másik cirkálóval lövették Novorosszijszkot. Tüzükkel felgyújtották a kikötő olajtározóit, megrongáltak hét kereskedelmi hajót és egyet, az {{szám|1085|BRT}} hajóterű ''Nikoláj''t elsüllyesztették.{{sfn|Langensiepen & Güleryüz|p=45}} Habár az okozott károk relatíve csekélyek voltak, a provokatív támadás magával vonta Oroszország hadüzenetét Törökországnak.{{sfn|Halpern|p=64}}
99. sor:
A ''Breslau'' 1915 elején egy sor bevetésen vett részt a Fekete-tengeren, közte egy a ''Hamidije'' cirkálóval közösen végrehajtott hadműveletben január folyamán, melynek során belebotlottak az orosz Fekete-tengeri Flottába. A ''Breslau'' egy lövedéke eltalálta a ''Jevsztafij'' csatahajó egyik fő lövegtornyát még mielőtt kitértek volna az ellenség elől.{{sfn|Halpern|pp=228–229}}
Április 3-án a török flotta kihajózott, hogy [[Odessza]] előtt támadjon orosz csapatszállítmányokat.<ref group="m">A német nyelvű szócikk szerint feladatuk (a ''Hamidije'' és ''Mecidije'' cirkálónak [[Nikolajev]] lövetése (is) lett volna. Pontosítandó információ.</ref> A ''Breslau'' és a ''Goeben'' látta volna el a támadó erők biztosítását, azonban a hadművelet meghiúsult miután a ''Mecidije'' cirkáló Odessza előtt aknára futott és elsüllyedt. Az orosz flotta megpróbálta elfogni a török köteléket, de a ''Breslau'' és a ''Goeben'' sértetlenül el tudott menekülni. A két német építésű hajó a ''Hamidije'' társaságában május 6-án orosz szállítmányok után kutatott, de nem találtak célpontokat.{{sfn|Halpern|p=231}} Később a hónap folyamán a ''Breslau'' és a ''Goeben'' gyalogos katonákat szállított a Dardanellákhoz a félsziget védelmének megerősítésére.{{sfn|Herwig|p=171}} Június
A ''Breslau'' július 18-án Isztambulból kísért ki egy kereskedelmi hajót a fővárost védő aknamezőn, mikor aknára futott. A robbanás a 4-es számú kazánterem alatt történt és nyolc emberrel végzett. A hajótestbe {{szám|600
=====1916=====
107. sor:
A cirkáló 1916 februárjáig nem állt ismét szolgálatba. A hosszadalmas javítás időszakát felhasználták arra, hogy a 10,5 cm-es ágyúit 15 cm-esekre cseréljék. Február 27-én egy 71 fős géppuskás-század valamint jelentős mennyiségű ellátmány és lőszer gyors Trabzonba juttatását kapta feladatul, mely várost ekkor az orosz seregek szorongattak. Február 28-ának éjszakáján összefutott az ''Pronzitelnij'' és ''Bespokojnij'' orosz rombolókkal, melyeket kikerülve ért Trabzonba. Március 2-án megpróbált támadást intézni két romboló ellen Zonguldaktól északra, de nem tudta beérni őket. Ezután visszatért a Boszporuszhoz. Március 11-én ismét csapatokat szállított, ezúttal 211 katonát továbbá 12 hordó üzemanyagot és kenőolajt. A szállítmányokat két nappal később sikeresen célba juttatta. Ezután megállt [[Samsun]]ban, ahol {{szám|30|t}} lisztet, {{szám|1|t}} kukoricát és {{szám|30|t}} szenet fel, mielőtt visszatért volna a Boszporuszhoz.{{sfn|Halpern|pp=241–242}}<ref group="m">Halpern vélhetően német forrásokat használt e periódus feldolgozásához, de a török forrásokat felhasználó Langensiepen és Güleryüz által írt könyv kissé eltérő információkkal szolgál. Az ő leírásuk szerint február 27-én csapatokat szállított Trabzonba és olajt Szinopéba, az orosz rombolókkal való találkozásról nem tesznek említést. Továbbá megjegyzik, hogy A ''Midilli'' Kaukázus partvidékére tervezett expedíciója elmaradt a rossz időjárás miatt és a cirkáló március 2-án visszatért a bázisára. (Langensiepen & Güleryüz 50. o.)</ref>
Egy harmadik csapatszállítási feladatra április 3-án került sor, mikor 107 katonát, 5000 karabélyt és 794 rekesz lőszert szállított Trabzonba. Ennek teljesítése után találkozott az [[SM U 33|''U 33'']] jelű német tengeralattjáróval és az orosz erők ellen folytatta útját. A Sürmene-öbölben lőtte az orosz állásokat, ahol lángba borította a ''T.233'' jelű aknakeresőt, amit azután az ''U 33'' süllyesztett el a fedélzeti ágyújával. A könnyűcirkáló ezután északnak fordult és [[Tuapszei járás|Tuapsze]] előtt elsüllyesztett egy vitorlást mielőtt még belefutott volna az ''Imperatrica Jekatyerina Velikaja'' dreadnought csatahajóba. Miután a csatahajó lövedékeivel több alkalommal is villába fogta, nagy sebességgel menekült el a szorult helyzetéből és sértetlenül sikerült visszatérnie a bázisára.{{sfn|Halpern|pp=242–243}}<ref group="m">Langensiepen & Güleryüz máshogyan írják le a történteket. Ők április 18-ra teszik a csapatszállímány indulásának időpontját és szerintük a ''T.233'' súlyos sérülésekkel, de túlélte a támadást. A ''Midilli'' ezután maga süllyesztette el a ''Nikoláj'' vitorlást. Az orosz csatahajóval való találkozásra náluk április 19-én került sor, hazatérőben erről a küldetésről. (Langensiepen & Güleryüz 50. o.)</ref>
Május elején két aknamezőt létesített, 60-60 akna felhasználásával. Az elsőt a Duna torkolatának Chilia ága előtt, a másikat a krími [[Tarkhankut-fok]] előtt. Ez utóbbi alkalommal az aknák telepítését követően lőtte
Júliusban a ''Breslau'' és a ''Goeben'' a Trabzonnál végrehajtott török offenzívát támogatta. A támadó hadművelet során a török csapatok áttörték az orosz vonalakat és 20 km-t haladtak előre. A ''Breslau'' július 4-én [[Szocsi]] előtt két orosz hajót elsüllyesztett és egy harmadikat is, mely előtte nap már torpedótalálatot szenvedett. Ezután csatlakozott a ''Goeben''hez a Boszporuszhoz vezető úton, miközben az elfogásukra küldött erős orosz kötelékeket kerültek ki. Július 21-én a ''Breslau'' Novorosszijszk előtt próbált meg aknamezőt telepíteni, de az oroszok elfogták és dekódolták a rádióüzeneteit, így az ''Imperatrica Marija'' dreadnought csatahajót és több rombolót kiküldhették azzal a céllal, hogy elvágják a Boszporusztól. A két hajó 13:05-kor találkozott egymással, mire a ''Breslau'' gyorsan visszafordult déli irányba. A tatlövege az orosz rombolókat távol tartotta, de a csatahajó lövegeinek hatósugarából csak nagy nehezen tudott kikerülni. Több közelében becsapódó lövedék repeszekkel árasztotta el és többeket megsebesített. Az intenzív ködfejlesztésnek és egy esőfüggönynek köszönhetően el tudott szakadni az üldözőitől és másnap kora reggel elérte a Boszporuszt. 1916 végére a jelentős szénhiány miatt a ''Breslau'' és a ''Goeben'' már nem tudott offenzív hadműveletekben részt venni.{{sfn|Halpern|pp=245–248}}
=====1917–1918=====
1917 májusában a könnyűcirkáló a Duna torkolata előtt telepített aknamezőt. Eközben elpusztította a Fidonisi-sziget rádióállomását és ejtett 11 foglyot. Az ekkor telepített aknamezőn veszett oda az orosz ''Lejtenant Zacatenni'' romboló június 30-án. Míg a ''Breslau'' a tengeren volt, addig egy orosz tengeri haderő soraiban az ''Imperatrica Jekatyerina Velikajá''val (amit ekkorra már ''Szvobodnaja Rosszijá''ra kereszteltek át
November 1-én a ''Breslau'' elhagyta a Boszporuszt, hogy orosz hadihajók után kutasson. Az oroszok észlelték a könnyűcirkáló kihajózását és ''Szvobodnaja Rosszija'' és az új ''Volja'' csatahajókkal támadást terveztek indítani ellene, de a ''Szvobodnaja Rosszija'' fedélzetén kitört lázadás miatt nem tudták elfogni és a ''Breslau'' aznap éjjel visszatérhetett a kikötőbe.
{{sfn|Halpern|p=254}}<ref group="m">Langensiepen & Güleryüz csak egy két orosz romboló utáni sikertelen keresési akciót említenek, mely hadihajók október 31-én elpusztítottak egy török konvojt, és nem tesznek említést az oroszok elfogásukra tett erőfeszítéseiről. (Langensiepen & Güleryüz 53. o.)</ref>
1918. január 20-án a ''Breslau'' a ''Goeben''t kísérve elhagyta a Dardanellákat [[Hubert von Rebeur-Paschwitz]] altengernagy
== Parancsnokok ==
{|class="wikitable"
|-
| 1912 május – 1913 szeptember || Leberecht von Klitzing [[fregattkapitány]]
|-
| 1913 május – 1913 augusztus || [[Wilfried von Loewenfeld]] [[sorhajóhadnagy]]<small>(képviseletben)</small>
|-
| 1913 október – 1915 január || [[Paul Kettner]] fregattkapitány
|-
| 1915 január-február || Rudolf Madlung [[korvettkapitány]]
|-
|1915 február-augusztus || Leberecht von Klitzing [[sorhajókapitány]]
|-
| 1915 szeptember – 1917 július || [[Wolfram von Knorr]] korvettkapitány
|-
| 1917 augusztus – 1918 január || Georg von Hippel fregattkapitány/sorhajókapitány
|}
== Függelék ==
=== A ''Breslau'' állítólagos háború előtti aknái ===
Röviddel a háború előtt, a Szkutari előtti közös szárazföldi szolgálat végeztével a ''Breslau'' parancsnoka meghívót küldött a brit ''Defence'' cirkáló tisztjeinek. A látogatásra Fawcet Wray kapitány, a brit cirkáló parancsnoka három tisztet jelölt ki. Alább egyikük meglehetősen furcsa tartalmú jelentésének egy részlete olvasható, amit – a forrás szerint – közvetlenül a visszatérése után tett a parancsnokának.
{{idézet| „…ahogy a minket visszaszállító csónakra vártunk, a vendéglátóm megragadott a karomnál fogva és áttuszkolt engem az egyik válaszfal vászonponyváján. Itt nagy meghökkenésemre a tat mindkét oldalán síneket láttam, melyeken kis kocsik voltak, rajtuk aknákkal. Ebben a pillanatban ért ide a német parancsnok, rikoltva és kiabálva megragadta hátulról a vendéglátóm nyakát, én meg nem hiszem hogy valaha is olyan gyorsan leértem volna a csónakunkhoz, mint ekkor.”<ref>''(…) ‘as we were waiting by the gangway for our boat back, my host took me by the arm and pushed me through one on the bulkhead awnings. There, to my amazement, I saw on each side of the quarter deck, rails carrying little trollies mounted with mines. At that moment, the German Commander arrived, shrieked and shouted, seized my host by the back of the neck and I do not think I ever got down into one of our boats so quickly before.’ '' – Captain G H Warner, Recollections of a Junior Officer on HMS Defence, IWM P389. in: Miller 22. o.</ref>}}
A történet valóságalapja annyi lehet, hogy a ''Breslau'' alkalmas volt aknák szállítására és a háború alatt végrehajtott is aknatelepítési feladatokat, de békeidőben, a Földközi-tengeren tett cirkálóútjain nem volt felszerelve velük. A beszámolót az események után jó 80 évvel később íródott Geoffrey Miller-féle könyv kritika nélkül közölte le, sőt pár sorral lejjebb cinikusan még meg is jegyzi, hogy a fedélzetre később látogató hölgy vendégnek, Edith Durham-nek a hajó körbejárásakor a hajóparancsnok kerülte megmutatni az aknákat.<ref>Lásd: Miller 22. o.</ref>
=== A ''Breslau'' elsüllyedése – túlélők beszámolói alapján ===
A tüzértiszt, von Nordeck sorhajóhadnagy és van Ofen matróz a következőképpen emlékezett vissza a könnyűcirkáló pusztulására:
{{idézet|„Lent a hajó gyomrában a kármentesítők ''(Lecksicherungsdienst)'' munkába állt. Ácsok és fűtők az első tiszt, Homeyer sorhajóhadnagy és hű segítői Becker főgépész és Gebhardt főács ''(Oberzimmermannsmaat)'' irányítása mellett igyekeznek megállapítani a károkat és a szükséges intézkedéseket megtenni. A futár a hídra érkezik. ''„Detonáció a hátsó részen, I. részleg víz alatt, hajólapát és jobb oldali hajómű használhatatlan”'', áll a cetlin amit hoz. A legrosszabb félelmeink váltak valóra, a „Breslau” a legsebezhetőbb helyen szenvedte el a találatot. De még nem volt elég, minden oldalról felhangzanak a jelentések új, a vízben tisztán kivehető aknákról. Míg a parancsnok immár csak az egyik hajtóműre hagyatkozva keresi a kiutat az aknamezőből, a hajó minden részében ismét megemelkedik. Ezúttal egyből két találat okozza ezt, közvetlenül egymást követve. ''„A két hátsó fűtőterem és a bal oldali gépterem!”'', jelentik, amihez hozzáteszik még, hogy ''„Vízbetörés és gőzveszély, a túlélők elhagyták a termet.”'' Akaratlanul is a fűtőtermekben és géptermekben, a lőszerraktárakban és a tórpedóteremben nehéz feladatukat végzőkre terelődik a gondolatunk, akik továbbra is végzik a munkájukat tekintet nélkül arra, hogy körülöttük aknák robbannak fel. így kívánja a közös érdek. A „Breslau” már teljesen mozdulatlan, lassan kezd a bal oldalára dőlni és a tatja lassan lejjebb süllyed. Ennek ellenére tüzelnek a géppuskák és az ágyúk, a lövészszakasz még egyszer fellép az ellenséges repülőgépek ellen, melyek minden irányból ereszkednek alá és dobják le a bombáikat. Többen súlyosan megsérülnek, egyeseket a felismerhetetlenségig széttépnek a bombák, másokat a robbanások lökéshulláma vet a tengerbe. Az orvosok és szanitécek teljesen le vannak terhelve. A hajó már menthetetlen. A tutajokat és mindent, amire a legénységnek még szüksége lehet, a tengerbe dobnak. A derék csónakmesterünk ''(Bootsmann)'' de Trignis korvetthadnagy ''(Leutnant zur See)'', akit még ebben a nehéz órában sem hagyott el az örök humora, nyugodtan adja ki az utasításait és közben a fedélzeten osztja ki a nagy parafamellényeket, melyeket tegnap előrelátóan a hajó különböző helyein helyeztetett készenlétbe. Legfőbb ideje, mivel újabb robbanások rázták meg a súlyosan sérült hajót és a cirkáló erősen megdőlt balra. Nincs kétség afelől, hogy itt van számára a vég. Az utolsó parancs hallatszik a fedélzeten: „Mindenki hajóról.” ''(„Alle Mann aus dem Schiff.”)'' Én két bajtársammal lecsúszom a hajó oldalán a vízbe. Legelőször is igyekszünk amilyen gyorsan csak lehet eltávolodni, hogy a hírhedt örvényt elkerüljük.<br />
Ezután egy megragadó látvány tárul elénk. A cirkáló csaknem függőlegesen áll, az orrával meredeken az égbe mutatva. Másodpercekig mozdulatlanul áll.<br />
„Három hurrá az öreg hajónknak és hazánknak” hallatszott a parancsnokunk hangja a víz felett, és a legénység morajló hurrái közepette az S. M. S. „Breslau” alámerült a mélybe. Felejthetetlenül mindazoknak, akik ezt átélték.<br />
A pillanat hangulata hazafias dalokban oldódik fel, egy valaki rákezd és mindenki csatlakozik, majd egy hazáról szóló dal következik és mire én valamelyest megállapodom, még sokáig visszhangzik a fülemben: ''„in der Heimat, in der Heimat, da gibts ein Wiedersehen.”'' De lassan csendesebb lesz [a társaság], a víz hideg, egyik fej a másik után merül alá, számukra bármilyen segítség későn jön már. Amikor később gyülekezünk, a legénység kétharmada hiányzik már, köztük a parancsnok, az első tiszt, a navigációs tiszt, von Sell báró; a hű 25 török fegyvertársunk közül is csak néhányat mentenek ki.”<ref>v. Mantey (v. Rebeur-Paschwitz) 61-62. o.</ref>}}
== Megjegyzések ==
132 ⟶ 165 sor:
== Források ==
*{{cite book |last=von Mantey |first=Eberhard |authorlink= |url= https://archive.org/details/aufseeunbesiegte00mant/page/58/mode/2up |title= Auf See unbesiegt |others=2. kötet |location= München|publisher= Lehmanns Verlag |year=1922|oclc=}} (58-70. o.)
'''Angol nyelvű szócikk forrásai:'''
* {{cite book
|last=Bennett
| |||