„Bagatell bűncselekmények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jav |
jav |
||
2. sor:
A '''bagatell bűncselekmények''' olyan '''csekély''' jelentőségű cselekmények, amelyekhez mégis társadalmi rosszallás kapcsolódik. Az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben a bíróság gyakran [[figyelmeztetés]]t alkalmaz.
Az ilyen csekély súlyú cselekmények gykaran a [[szabálysértési jog]] és a büntetőjog hatáárán helyezkednek el - egy részüket nem is bűncselekménynek, hanem [[szabálysértés]]nek nevezik.
Előfordul, hogy az egész [[szabálysértési jog]]ot "bagatell" bűntetőjognak titulálják. A 38/2012. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy hogy a szabálysértési jog nem más, mint kis vagy bagatell büntetőjog. Ezzel lényegében a Csemegi-kódexszel létrehozott úgynevezett trichotom büntetőjogi rendszer <ref> bűntett, vétség, szabálysértés </ref> állt vissza azzal, hogy a sazabálysértési törvény a trichotom büntetőjogi rendszer harmadik, egyben legenyhébb szintjévé vált. <ref>https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/lapszam/BJSz_202001_45-56o_Fung.pdf</ref>
19. sor:
szabálysértés és a bűncselekmény „differentia specifica”-jának a mennyiségi szemlélet alapján a csekély fokú társadalomra veszélyességet tekintjük."<ref>https://szabalysertes.hu/wp-content/uploads/2017/05/MHB-Szaba%CC%81lyse%CC%81rte%CC%81si-o%CC%8Brizet.pdf </ref>
[[Tóth Mihály]] hívta fel a figyelmet arra, hogy a [[társadalomra veszélyesség]]et nem egyszerű feladat „temetni”, hiszen sem a [[büntethetőséget kizáró okok]] rendszerének áttekintése, sem a „jogellenesség” konkrét fogalmának egyes tényállásokba emelése eddig nem volt képes megoldani a tényállásszerű ám nyilvánvalóan teljesen veszélytelen – gyakorlatilag semmiféle káros következménnyel nem járó – magatartások kezelését.<ref> Tóth Mihály: A bűncselekmény fogalma a Btk. Általános Részének terveztében. Az előadás elhangzott a Magyar Büntetőjogi Társaság rendezvényén, 2007. május 24-én.</ref>
== Források ==
| |||