„Parsifal (opera)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
HOGATT (vitalap | szerkesztései)
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
148. sor:
[[Gustav Mahler]] 1883 nyarán látta és hallotta először a Parsifalt Bayreuthban és később élete meghatározó élményének nevezte az előadást.
 
[[Thomas Mann (író)|Thomas Mann]]<ref>Thomas Mann: Richard Wagner szenvedése és nagysága, Budapest, 1983, {{ISBN |963-07-2861-3}}</ref> aki életében többször is foglakozott Wagner műveivel és a "Wagner jelenséggel", a Parsifalt ellentmondásosan ítélte meg. A mű egyes részéiről pozitívan nyilatkozott (különösen a 3. felvonásról, pl. nagypénteki varázsról), ugyanakkor a Parsifal alakjait szélsőséges és taszító különcök gyülekezetének nevezte, ugyanakkor elismerte Kundry alakjának művészi értékeit.
 
[[Adolf Hitler]], aki bécsi és linzi tanulmányévei óta rajongott Wagnerrért, a Parsifalt kulcsműnek tartotta. Hitler főideológus, [[Alfred Rosenberg]] ugyanakkor a nemzetszocialista tanokkal összeegyeztethetetlennek tartotta a Parsifal fő üzenetét, a keresztény együttérzés propagálását és a mű betiltását javasolta. Hitler, aki a Parsifal bayreuthi bemutatását közvetlenül felügyelte, a mű színrevitelénél fontosnak tartotta a keresztény karakter háttérbe szorítását. Hitler szerint a Parsifalt korábban félreértelmezték, és a keresztény-schopenhaueri szánalomvallás helyett a vér tisztaságát őrző lovagi közösségre kell koncentrálni az opera bemutatása során.<ref>Szép hangokhoz brutális ideológia - Beszélgetés Hartmut Zelinskyvel In: Valóság, 1983, 1. szám (1983. január 1). 120-122 Eredetileg megjelent: Spiegel, 1982, 29. szám </ref>