„Ukránok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Akkoriban nem éltek oroszok, mert ruszoknak, ruszicsoknak vagy ruténeknek nevezték magukat, ami nem ugyanaz, mint az orosz. Oroszország = oroszul Россия , ami “Rosszija”-ként hangzik. Русь = Rusz’ és ruszok/ruszicsok lakták, a mai belaruszok és ukránok elődei. Az orosz az a “rosszijanin”. Oroszországot környező szláv államok közül semelyik nyelv nem nevezi az oroszokat russzoknak vagy russzkijnak, nem beszélve a ruszról. A Kijevi Rusz’-t és Oroszország más államok, nem egymásból alakultak ki. Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Ukrajna neve nagy valószínűséggel a “kraj” szóból ered. A “kraj” földet, területet, országot (“krajina”), adott vidéket jelent illetve valaminek a szélét, határát. A két jelentés egymástól nem elkülöníthető, mivel adott területnek van határa, ahhoz hogy pedig valaminek határa legyen, kell egy adott terület. 15. században megjelent Ipatyijivszki krónikában található Kijevi krónika a 1118-1200 tartó időszakot mutatja be s ad választ az Ukrajna szó eredetére. Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
125. sor:
==Nemzetté válás==
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban különültek el, nemzetté alakulásuk a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban ment végbe. Ukrajna neve az ukrán, lengyel illetve belarusz nyelvekben két értelmű. Ukrajna neve nagy valószínűséggel a “kraj” szóból ered. A “kraj” földet, területet, országot (“krajina”), adott vidéket jelent illetve valaminek a szélét, határát. A két jelentés egymástól nem elkülöníthető, mivel adott területnek van határa, ahhoz hogy pedig valaminek határa legyen, kell egy adott terület. 15. században megjelent Ipatyijivszki krónikában található Kijevi krónika a 1118-1200 tartó időszakot mutatja be. Ebben a krónikában az Ukrajna szó többször is feltűnik már nagy betűvel írva, helyenként Vkraina alakban, mivel az “U“ illetva a “V” felcserélhető az ukrán nyelveb a harmonikusabb hangzás érdekében és mindkettő -ban, -ben-t jelent. Tehát feltételezhető lehetne, hogy az Ukrajna vagyis “u kraj” = “a területben, az országban, a földön“ jelentést is hordozhatta, mint akkori központ. Ez az tézis nem lett népszerű, többnyire a többévszázados orosz propaganda miatt. Mai nyelvészek vizsgálatai alapján, akik tanulmányozták az 1420-as Kijevi krónikákat, megállapították, hogy a szövegben előforduló Ukrajna ”Oukraina vagy Vkraina” alakban egyértelműen országot, területet vagy földet kelent, hisz ha helyére a szél vagy határ szavakat helyettesítették be, akkor értelmét vesztette volna a krónika szövege.
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a [[14. század|14]]–[[15. század]]ban különültek el, nemzetté alakulásuk a [[17. század|17]]–[[19. század]]ban ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Fokozatosan az ukránokhoz csatlakoztak különböző kisebb keleti szláv népcsoportok, a [[ruszinok|ruszin]] népcsoportok ([[huculok]], [[lemkók]], [[bojkók]], [[dolisnyánok]]). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire [[ortodox kereszténység|ortodoxok]], egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük görögkatolikus vallásúak.▼
▲
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást [[Ivan Petrovics Kotljarevszkij]] írta 1798-ban. A 19. század közepén [[Tarasz Hrihorovics Sevcsenko|Tarasz Sevcsenko]] és [[Pantelejmon Kulis]] írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
| |||