„Nagykuncfalva” változatai közötti eltérés

'''Nagykuncfalva''' ([[1892]]-ig ''Helcmanóc'', {{ny-sk|Helcmanovce}}, {{ny-de|Helcmanowitz}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Gölnicbányai járás]]ában.

[[Gölnicbánya|Gölnicbányától]] 9 km-re délnyugatra, a [[Gölnic]]-patak partján fekszik.

A települést a [[13. század]]ban a német jog alapján alapították. Első lakói a soltész által betelepített németek voltak. A települést [[1297]]-ben említik először. [[1326]]-ban „''"Kunchfalva"''”, [[1374]]-ben „''"villa Hencmanni"''” néven szerepel az írott forrásokban. A [[16. század]]ban sok Szepességi faluhoz hasonlóan ide is ruszin pásztorok érkeztek. [[1605]]-ben a falu leégett. A [[18. század]]ban rezet és vasat bányásztak a területén.

A 18. század végén [[Vályi András]] így ír szerintróla: „''"Helczmanócz. Tót falu Szepes Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Gőlniczhez nem meszsze, határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék."''”<ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fényes Elek]] szerint[[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''"Helczmanocz, orosz f., Szepes vmegyében, Remete és Gölnicz közt: 112 római, 1503 g. kath. lak. Görög kath. parochia. Vasbányák. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse."''”<ref>{{Fényes}}</ref>

[[1885]]. [[augusztus 12.|augusztus 12-én]] nagy tűzvész pusztított, melyben a templom is súlyosan megsérült. Ezután német lakossága nagyrészt elköltözött a faluból. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, erdei munkákkal foglalkoztak. A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Szepes vármegye]] Gölnicbányai járásához tartozott.

2011-ben 1490 lakosából 1370 szlovák és 17 cigány volt.

* [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a [[17. század]]ban épült.

* Lourdes-i kápolnája [[1947]]-ben épültkészült.

* [httphttps://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=610slovensko/kosicky-kraj/okres-gelnica/helcmanovce/profile Községinfó]